Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-11-08 / 45. szám

ftiggesztését a régi ministeri jóváhagyás alapján kérelmezi. Nézetünk szerint ez az eljárás helyte­len és ezzel csak a kérdést elodázzuk és hosszulére eresztjük és végeredményében mégis csak az általunk ajánlott megoldás­hoz kell majd folyamodnunk. Vederemo ! A műit héíröi. Szokás mondás, hogy ha az embernek pechje van, akkor jobb lett volna neki a világra sem jönni. En nem vagyok ezen a nézeten és ez érdemben az én szállóigém ugy hangzik, hogy „ha az ember egyszer jön a világra, legalább akkor legyen sze­rencséje". Ezen szálló ige ugyan nálam sem vá­lik be, de én ezt nem tartom tényleg pech­nek és mint krónikás ezt a kifejezést in­kább „malheur"-nek nevezem. Ez tényleg utóbbi időben erősen kisért hivatásomban. Nem tudom felfogni, hogy az ex-lex álla­potnak vagy másféle különleges áramlatnak tudjam-e be, hogy városunkban megszűnt a társadalmi vérkeringés, de annyi tény, hogy rosszul megy az „az üzlet". Falra festettem az ördögöt ! Legutóbb leakartam rázni magamról a heti terhet és reám szakadt az egész szerkesztés, ez al­kalommal revanchirozni akartam magamat, de ugy látszik a végzet üldöz és tényleg „egyszer jöttem a világra és még sincs szerencsém". Nem lesz krónika a héten! Ez a jelszó keringett az utolsó pillanatig elmémben. Nem azért, mintha hivatásomnak nem akar­tam volna eleget tenni, de hát hogyan le­het „semmiről" megemlékezni. Miről irjak ? Az esti korzóról ? Elcsépelt dolog és min­den a rendes kerékvágásban, szóval itt semmi különös valami uj nem adta magát elő, amiről nemcsak a krónikában megem­lékezni, de pletykázni sem lehetne. Pedig a jelenlegi helyzet a krónikást csakis erre a platzra utalja, ha egyaltala­ban valami újdonság vagy kérdőjel a leve­gőben lappang. Innen is szándékoztam a krónikához való anyagot kiszimatolni, de tudja az Isten még a társalgás sem abban a mederben folyik mint régente. Ezelőtt még el-el csipett az ember olyasmit amiről azt szokták megjegyezni, „hogy köztünk maradjon a szó" de most oly haikan folyik a társalgás, hogy két lépés távolságra még a légy dongása is meghallható. Szóval mindenütt malheur ! Apropos ! Ugyancsak a malheurról jut eszembe, hogy valami „Mici Feruska" jelentkezett nálam, hogy hajlandó volna esetleg a krónika ré­szére friss pletykákat rendelkezésemre bo­csájtani és e végből kirendelt tényleg a korzóra, hogy majd ott inkognitó létére be­mutatkozik pontosan megjelölve helyet és időt, de még ebben is a malheur üldöz, mert órákig kóvályogtam „az üzlet érdeké­ben" de bizony az én üdvöském nem je­lentkezett a rendez-vous-ra. Ettől a munkatárstól vártam a men­tést a heti krónika megírásához és ez is be­csapott. Ezzel a becsapással akartam élni én. is, de ami „Mici Feruska" álnevesnek sikerült, nekem nem sikerült. Beteget akar­tam jelenteni, de már ösmerik a szerkesz­tőségben az én betegségemet. Ezzel a kifo­gásommal én már nem tudok a heti kró­nika megírásától szabadulni. Ösmerik már a „szép maszkot", hogy ez a betegség ná­lam csak „napfogyatkozást" jelent s végered­ményében az éjjeli menetrendet álJaiptjr, meg. Betegségemet még csak délig elhiszik, mert ha tényleg meglátogatnak, ugy ágy­ban találnak, de már délután reám olvas­sák a szentenciát és a szedőgyerek üldöz a kéziratért. Csudálatos! Nem tudok oly helyre menekülni, ahol meg nem találnak. Hát nem malheur ez is ? Nolens-volens beletörődtem a „semmi" eseményekhez és ennek tudandó be, hogy a hét krónikájában az én malheurjeimmel foglalkoztam, amiért külön értesítés helyett itt ez alkalommal kérek elnézést. Mielőtt azonban a hét malheurjeivel leszámolnék, kérem a „Mici Feruska" ál­névvel kínálkozó hölgyet vagy urat, hogy adjon magáról helyesebb értelemben élet­jelet, mert még a női írásból nem tudha­tom valljon ezen minőségben is szinte nem becsapni akart. Ha férfi vagy légy férfi, nem hitvány báb, ha pedig nő vagy, légy oly nő, ki nem az „én malheurjeimben nő". (Ez azután csak a rossz vicc ! Szedő.) Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város vil­lamos táposzlopainak egyelőre kevés | táplálni valójuk lesz. Az hirlik, hogy Pápa város vil­t lamosvezetéke nemcsak áramot, ha­nem reményt is fog szolgáltatni, í Az hirlik, hogy Hegedűs képvi I selőnk mandátumára legközelebb ; igényt jelentenek be. Az hirlik, hogy a polgármester Pápa város jövőjét nemsokára villa­mos világításban fogja bemutatni. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány 25 évet leünnepelt boldog házaséle­téből. Az hirlik, hogy a Sportegylet tagjai már vivódnak egymással. Az hírlik, hogy a Jókai kör meg­újítására még nem találtak elég erős élesztőt. Az hirük, hogy Pápán az estéli korzón sok zsák nem találja fel a foltját. Az hírlik, hogy a darutollas le­gények vezetője tanulmányútra ment. Az hirlik, hogy Halottak napján sokan a tormától könnyeztek. Az hirlik, hogy Halottak napján sok élő emberek tettek egymásra — gondolatban. Az hirlik, hogy Pápán egy mészár­székben azért nem szép a hus, mert a vevők nem használnak szépítő szap­pant. Az hirlik, hogy Pápán vannak egyének, kik egy rakás intelligenciá­val rendelkeznek. Az hirlik, hogy az Otthon kávé­házban a „Női terem*' mellett egy közös terem is lesz. Az hirlik, hogy Pápán egy ta­licska tanfolyam van alakulófélben. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a nősülést csak átme­neti korszaknak tartja. -pq- T T^ wat m*m wriro mim mhmmA « — Halottak napja. Városunk közönsége ugy mint minden évben ugv az idén is méltó kegyelettel ünnepelte meg a drága halott­jainak emlékét. Már a reggeli órákban a koszorúk egész halmaza borította el a sirhal­mokat. Siirü tömegekben érkezett a közönség az esti órákban, hogy a temető kivilágítását megszemléljék. Tündöklő fényárban úszott a halottak országa s csak a késő órákban kez­dett. távozni a közönség a temetőből, A mé­cséket, lámpákat, gyertyákat eloltották s újra csendes, elhagyatott és sötét volt a temető — mint rendesen. — Előléptetések huszárezredünknél. A novemberi előléptetések huszárezredünk mind­két osztályát érték. A pápai osztálynál Eötvös Imre őrnagy, osztály parancsnok, alezredessé, Benkö János tiszthelyettes hadnagygyá, lett előléptetve. Az. egerszegi osztálynál Bárczay András főhadnagy, századosirangotnyert. Szív­ből gratulálunk az előléptetésekhez! — Villamtelepiiuk építkezése most már közeledik a befejezés felé. Az épületek már fedél alatt varinak, a kőmives munkákkal, ugyszinte a kémény felépítésével a hét folya­mán végeznek. A kazánok megérkeztek és azok befalazását holnap megkezdik s igy elő­reláthatólag villamtelepünk december hó kö­zepe táján üzemképes lesz. A magánberende­zések iránt általánosan fokozódik az érdek­lődés és igy reményünk van, hogy az áram szolgáltatás szép számú fogyasztóval fog meg­indulni. Legutóbb özv. Esterházy Móric grófné jelentette be, hogy kastélyának egy részét óhajtja instaláltatni. Áz állami tanítóképezde, leányinternátus és a postahivatal instaliátióit a legközelebbi napokban megkezdik. — Városi adóhivatalunk: helyiségei nem­csak oly szűkeknek és sötéteknek bizonyul­tak, hogy a városi hatóság kénytelen ezen helyiségek áthelyezéséről gondoskodni. Mint értesülünk azt tervezik, hogy ezen helyiségek részére a számvevői és fogyasztási hivatal helyiségeket fogják átalakítani, a fogyasztási hivatal részére pedig külön helyiségeket fog­nak bérelni. Tervnek igen szép, de azt hisz­szük csak az marad. Nézetünk szerint mégis csak napirendre fog kerülni a városháza ki­bővítésének kérdése. — Huszárezredünk köréből. Hubertus napján f. hó 3-án huszárezredünk tisztikara Gyimóth és Gyula-puszta közötti térségen igen sikerült vadászversenyt rendezett. A ver­senyt masteri minőségben Froreich Szabó Ernő alezredes, ezredparancsnok vezette. — Bathány Tamás gróf, főhadnagy és Széeheny Tódor gróf, hadnagy két heti szabadságra mentek. — Oratórium Pápán. Mint értesülünk Pápán még a tél folyamán oratorium-előadás­ban lesz részünk. Az oratoriurh' tudvalevőleg a zeneirodalom ama válfaja, melynek szövege és tárgya az egyház köréből van véve és mint más dalmű teljesen fel van dolgozva és rendkívül alkalmas egyházi, u. n. templomi hangversenyekre. A tervbe vett oratórium Rossini műve, címe: „Stabat mater ..." Tárgya a. boldogságos Szűz hét fájdalma. Előadásához nagy kar szükséges, melynek összetóborzásán most fáradozik Szentgyörgyi Sándor karnagy. Az előadás minden valószí­nűség szerint a nagytemplomban lesz, s mint­egy 200-an fognak közreműködni. — Katonai hirek. Zech Arnold báró, tábornok, lovassági felügyelő a novemberi előléptetések alkalmával altábornagyi ran­got nyert. — Rohr Ferencz, tábornok, dandárparancsnok Pécsről ugyanily minő­ségbeli Pozsonyba lett áthelyezve. Helyébe Sic rini ár Mátyás ezredes Szegedről lett Pécsre vezényelve. — Az izr. nőegylet díszközgyűlése. A pápai izr. nőegylet, elnöke dr. Lövy Lászlóné urnö elnöki ténykedése 20-ik évfordulójának megünneplésére, a leányegyesület helyiségé­ben 1903. évi nov. hó 8-ik napján — ma — d. e. 11 órakor díszközgyűlést tart. Az ün­nepi beszédet mondja Kemény Béla egye­sületi titkár. — Vöröskereszt választmányi ülése. A vöröskereszt Pápa városi választmánya. We­ber Rezsőné, az egylet agilis elnöknőjének elnöklete alatt tegnap d. u. ülést tartott. A választmány, Körmendy Béla jegyző indítvá­nyára, ki kegyeles szavakban fájó szívvel

Next

/
Oldalképek
Tartalom