Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-11-01 / 44. szám

csekély számú készítményét, ha az helyben el nem kél, nem képes értékesíteni. De nagy hátrányára van a háziipar fellendülésének az is, hogy a termelő kész munkájának árát azonnal akarja. Már pedig, a készített tárgyak legnagyobb részt olyanok, melyeknek értékesítése télen, amikor leginkább előállíttatnak, alig lehetséges. A házi iparral leginkább a szegény emberek foglalkoznak, kik nem várhatnak az értékesítésig a munkadíjjal és a nyers anyagra fordított költséggel. Nálunk a kereskedők legnagyobb része hitelre vásárol, de a házi ipari termelő forgó tőkéje nem lévén, hitelt nem nyújthat, hiszen ugy szólván napról-napra él. A kereskedő igy tehát nem lesz a hazai házi ipar termelő megrendelője, hanem megy a küllőidre, hol bőséges hitelt élvez, aránylag hosszabb időre. Ezekben látom fóokát annak, hogy a házi ipari foglalkozás bár keresett s fogyasztásban bevált tárgyakat állit elő — mindinkább hanyatlik. A háziiparral való foglalkozás keresetet nem nyújtván, a munkásnép a téli időt, midőn a külső gazdasági munka szünetel, nagyrészt tétlenül, minden kereset nélkül tölti el. Hazánknak pedig alig van vidéke, mely házi iparra utalva nem volna. A háziipar foglalkozás fellendítése céljából kész volnék a kamara részére 10,000 korona azaz Tízezer korona segélyt rendelkezésére bocsátani oly célból, hogy működési területén az összeg erejéig a tél folyamán a házi iparral foglalkozó munkásoktól a fogyasztásban is keresett házi ipari cikkeket rendeljen meg, ezen cikkek értékesítéséig raktároztatnának s biztosíttatnának. Ezen összeget azonban csakis a költségvetés felhasználására nyert törvényes felhatalmazás után fogom kiutalványozni. A gazdasági házi ipari ágak a fafaragás, kosárkötés, sás- és gyékényíonás, gyékény és nad szövés, szalma fonás, seprű és kefekötés. Ezen iparágakból oly tárgyak volnának megrendelendők, melyek tömeges fogyasztás tárgyát képezik. A megrendelés alkalmával minták adatnának, melyek szerint a megrendelt tárgyak készülnek. A megrendelés a községi elöljáróságok, vagy megbízható, tisztességes vállalkozók utján történhetik. Ugyanígy a kész tárgyak átvétele s kifizetése. A raktározás a készítés helyén vagy központban összegyűjtve az adott körülményhez képest történnék. Az értékesítésre nézve legkívánatosabbnak tartanám, ha azok, amennyiben belföldi fogyasztásbaji nem szükségeltetnek, vagy csak az ily hazai készítmények árát nyomnák le, külföldi piacokon helyeztetnének el. Az értékesítés után befolyó összeg, mint a háziipar fellendítésére szolgáló segély, továbbra is a kamara kezelésében marad s jövőre is hasonló módon használtatnék. Súlyt helyezek arra, hogy csakis gazdasági házi ipar fent megjelölt iparágaiból s csakis tényleg gazdasági házi iparosoktól rendeltessenek meg a tárgyak. A megrendelt • tárgyak csakis deczember, január és február esetleg márciusban készíthetők, tehát az időben, midőn a külső munka szünetek Felkérem a kamarát, szíveskedjék azonnal értesíteni, hogy a gazdasági házi ipar fellendítése érdekében ezen működésemben hajlandó-e fenti módon támogatni. Készsége esetén felkérem, szíveskedjék a fentiekre vonatkozólag felmerült megjegyzéseit, esetleg módosítására vonatkozó javaslatát továbbá arra vonatkozó tervezetét felterjeszteni, hogy működési területén mily gazdasági házi ipari ággal foglalkoznak ? A rendelkezésre bocsátandó 10,000 koronából, mely házi ipari cikkekből mennyi megrendelést kíván? mely községekben tervezi a megrendelést ? hol raktározhatok az átvett tárgyak? kik volnának megbízhatók a megrendelés közvetítéssel és az átvétellel ? Megjegyzem, hogy a kamara tartoznék évenként déczember hó végével az'összeg mikénti kezeléséről rendszeres pénz- és any agsz ám ad ás t b e mutatn i. Ha a felhasználása a fenti segélynek rendelkezésemtől eltérően történne a kamara az egész összeget hiánytalanul visszafizetni tartozik, s miután ezen összeg kizárólag a fent jelzett célra vehető igénybe, ennélfogva abból más célokra még előlegek sem adhatók. A magyar gazdasági házi-ipar ismertetésére vonatkozó művet 5 példányban csatoltan küldöm, ezen munka részletes tájékozást nyújt, hogy a házi ipari ágak közül melyeket tartom alkalmasnak arra, hogy mezőgazdasági munkásoknak téli foglalkozását képezzék. Eddig a ministeri leirat. Ezen leirat alapján a kamara átiratot intézett városunk polgármesteréhez, melyben felhívja, hogy nyilatkozzék aziránt, valljon milyen háziipart lehetne városunkban berendezni. A városi tanács ez érdemben már legközelebb megadja a választ a kamarának. A m u í í hétről. Mindenről szeretek megemlékezni, csak a hallottakról nem. Ez a jelszó „Mementó móri'' az úgynevezett „Macskajaj" állapotba helyez és ezen körülmény azon gondolatra ébresztett, hogy ezen hétről, mely tényleg halottas hangulat reprodukálásra kötelez, lemondok a krónika megírásáról, Végeredményül jelenthetem, hogy csöbörből vederbe estem Nemcsak, hogy ezen hivatásomról lemondhattam volna, de még súlyosabb teher is szakadt a nyakamba. A szerkesztőnek is analóg réme a „Mementó mori" jelszó és megbízott azzal, hogy e héten vegyem át az egész lap szerkesztését, mivel ő — úgymond — nincs a rendes kerékvágásban. Mit volt mást mit tenni, mint a megUzatást elfogadni. Volt is ám hadd el hadd a szerdai naptól kezdve. Valóságos kézirat hajsza volt a nyomda és a szerkesztőség között. Egész „ehassez croísseé" járta nálam és a szedőgyerek között. Eleinte kis portióval is megelégedtek, de már pénteken nagyobb adagot követeltek és ijesztgettek a lap elmaradásával. Ez azután a legfélelmetesebb ijesztőszer arait a nyomdaszemélyzet tehet. A cikkekkel valahogy végeztem, mert erre utasításokat kaptam, a híreket összevettem a hivatalokból, a rendőri híreket hallomás utján „hasból" írtam meg, amint azt hiszem a szerkesztő is megtesz hébehóba irodalmi kényszerből. Legnehezebben az „Az hirlik" rovat gyűlt egybe. Mert előre kell bocsájtanom, hogy ezen rovatot nemcsak a szerkesztő írja, hanem ebből a fajtából egész halmaz érkezik a szerkesztőségbe feldolgozás végett. Most tudom csali felfogni, hogy városunkban és vidékén történt eseményeiről hogyan van oly alaposan informálva a szerkesztő. Családi titkok, mindenféle személyes ügyek, haragosak, szerelmesek, mind ott hevernek az „Az hirlik" kéziratok között. Valóságos „Tudakozó és közvetítő irodát" lehetne ezekből berendezni. (Talán jobban is kifizetné magát mint a szerkesztés. Szedő.) Megjegyzem, hogy ez a rovat a „finálé "-ja a lapnak és rendesen erre csak éjféltájban kerül a sor. Tényleg az éjféli utáni órákban végeztem ezzel a rovattal, amely procedúra akkor ér véget, amidőn a szedők kijelentik, hogy „elég" mert hát őkdirigálják ilyenkor az üzletet és annyit kell ebből írni, amennyit ők előírnak. Ebbe a rovatba nekik is sok beleszólni valójuk van, sőt ha nem tetszik nekik, a szedésnél teljesen az ő gondolkozásukra fordítják át. (Ez régi hagyományos jogunk. Szedő.) Végre elkészültem és már távozni akartam a nyomdából, mert megjegyzem, hogy ez az éjjeli munka a nyomdában folyik, amidőn a nyomdaszemélyzet kijelentette, hogy még nem vagyok olyan mór aki megtette kötelességét, mert még csak most jön ám a fekete leves. Es tényleg igazuk volt. Soha unalmasabb dolgot nem végeztem, sőt még az ellenségemnek sem kívánom. Ha valakire ezentúl „snájdom" lesz, azt fogom neki kívánni, hogy „korrigálja" és „revidiálja" a Pápai Közlönyt. Eddig a sakkozást tartottam s talaltain a legunalmasabb dolognak, de inkább ebből három játszmát, mint lapkorigálásból egyet. A sakknál legalább lábfürdőt lehet venni, de ennél még ezt sem lehet végezni, mert ide-oda kell a kéziratokért szaladgálni. No de most már mindegy, a cél eléretett, mert nemcsak hogy a lap megjelent, de a heti krónikának is tudtam valamiről beszámolni. Friczi. Az hirlik ... Az hirlik, hogy Pápa város villaintelepét krisztkindlinek tartják. Az hirlik, hogy Pápa város villamosvilágitását kevesen akarják fogyasztani. Az hirlik, hogy Hegeclüs képviselőnk „Halottak napján" a pápai mandátumát koszorúzza meg. Az hirlik, hogy a polgármesternek utóbbi időben csak szerelési vágyai vannak. Az hirlik, hogy a rendőrségnek szaporítási áramra volna szüksége. Az hirlik, hogy a Sportegyletben i „disznótorra" készülnek. Az hirlik, hogy „Halottak napján" a lámpagyujtók koszorút helyeznek az utcai lámpákra. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón a nagy forgalmat az érzelem hajtja. Az hirlik, hogy Pápa városa már félig meddig be van drótozva. Az hirlik. hogy „Halottak napján" sok koszorúnak jövő jelentősége is van. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének éjjel van napirendje. T"*T" T "P J^L. Jű JLmt — Halattak napja. A mai nap szomorú ünnep a vörösbetüs napok között. Az egész esztendő a miénk, élő embereké. A halottakestéjén, ha talán máskor nem is, a mulaiidósag komor érzelmei töltik el lelkünket s fájó keservvel gondolunk szeretettemkre. .i kiket a halál már felszabadított szenvedeseiktől. Megemlékezésünknek koszorúkkal, gyertya fénnyel adva kifejezést. E közben a biztató szó is eszünkbe jut, hogy: feltámadunk. Igen ám, de előbb meg kell halni. A városban élők nagy tömege fordul meg a néma világban. Megnézik jól egymást, hogy em'ékezünk arra is, aki a jövő évre már nem jön el. A földbe beleveszett por hat lábnyi mélyen nyugszik. Mi pedig befordulunk a porladozókhoz a temető utján, s érezzük, hogy inkább akarunk élni, akár hogyan is, csak itt maradni a fold felületén.