Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.
1903-01-04 / 1. szám
laszékiiek, de sem nem vágyott az ilyen kitüntetésekre, sem nem élt velük, Ha megkérdezték valami felöl, mindig fején találta a szeget, anélkül, hogy külső hatásra vágyott volna. A milyen csendes volt a tudományos munkálkodása épolyan csendben gyakorolta a jótékonyságát. Nem tudták azok, akik élvezték, hogy honnan jön az áldás, csak érezték. A ki tudta, hogy mennyit tett, aki lálta hogy mennyi hálairat érkezett hozzá, csak az méltányolhatta igaz érdemét. Egyike volt azoknak az ideális zsidóknak, a kik ma cs ik kis számban léteznek, mivel zsidóság tekintetében olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, a melyre felemelkedni csak nagyon keveseknek adatott meg. Tudás, szerénység, jótékonyság s mindegyikből nagy mérték — ez a rövid jellemrajza az ideális zsidónak és Schreiber Jakab ilyen volt a szó legmagasabb értelmében. Schreiber Jakab született 1839-ben Nagy-Marton ban, Pápán csaknem 45 évig lakott s mindig a legjobb egészségnek örvendett. Csak az utolsó három évben panaszkodott, hogy igen beteg és hogy az orvosok nem agy kezelik, a mint kívánná. Háromhéttel ezelőtt fiai Bécsbe vitték s a Rothschlld-féle kórházba adták a hol meg is halt. Az orvosok vesebajt konstatáltak. Temetése impozáns részvét mellett pénteken délelőtt 10 órától délután 3 óráig tartott. A régi hagyomány szerint mint tudóst a templom udvarba vitték, a hol Roth M. A. főrabbi gyönyörű szavakkal adózott emlékének. Leljen az égben olyan nyugalmat, mint a milyenre földi életével rászolgált ! Itt az igazak kegyelete őrzi nevét, dicső emlékét! A mult hétről. Halotti tórt ültünk a mult héten. Eltemettük az ó-évet örömmel, már azért is, mivel általánosságban nagy panasz volt reá, és annál nagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözöltük az uj évet, melytől boldogságot, szerencsét és jólétet remélünk. Valóban nevetség is ez! Minden uj esztendőben egy és ugyanazon nótát fujjuk és a végén ugyanezen jeremiadokat énekeljük. Ez már bevett szokás és azt mindaddig folytatjuk mig csak rajtunk nem ülik meg a halotti tórt. De hát másként ez nem is lehet! A mikor mulatságról, ünnepségről van szó, ott aztán akad elég paszasér. Ha egész éven át nem adódik ürügy arra nézve, hogy éjfél utánig kimaradhassunk, ugy bizonyára a Sylveszter este megadja rá az alkalmat. Ezt ugyan nem magamra vonatkoztatom, hisz mindenki tudja már, hogy nekem az volna az ünnep, ha éjfél előtt térnék nyugalomra, de igenis vonatkoztatható azokra a férj-házas urak és kordában tartott fiatal emberekre, kik tudnának esetleg lumpok lenni, ha a papucskormány, vagy a félelem nem kényszerítené őket a szolidságra. A Sylveszter éjjel ezeknek az uraknak kettős öröm. A régi legénységük jut eszükbe és ilyenkor kimulatják magukat tisztességesen a Sylveszter rovására. Ami az egyes mulatságokat illeti, nagyrészt a szokott sablon jellmezte. Semmi seccesiós újdonság, semmi meglepetés számba menő dolog nem adta magát elé és mint mondani szokás „az üzlet érdekében" a legjobb hangulat mellett üdvözölték egymást a „boldog uj év u reményében. A Kaszinóban a mult évben behozott ujitással ülték meg Sylveszter estélyét. Családias jelleggel volt felruházva, hivatkozva a hűség eskü azon paragrafusára, hogy az asszony örömben és báuatban egyaránt osztozkodjék a férjjel. Az ujitás aligha fog beválhatni, mert a hagyományos biblia forgatás, mely a Kaszinó Sylveszter estéjének egyik fénypontját'képezte, kezd értékéből veszíteni. A házastárs kibicelése nem lévén kizárva, a férj teljesen feszélyezve lévén, a parthie igen vontatott, sőt teljesen elmarad. Amit vesztett jelelentőségéből a ferbbli és makaó kompánia annyit nyertek a táncra kész menyecskék, kik ugyancsak kitettek ez alkalommal magukért. A férj uraknak, főleg pedig az érdekteleneknek nem volt ugyan inyökre, hogy a tánc rovására „az üzlet érdeke" van veszélyeztetve, de hát ők a hibásofc minek hoznak be a Kaszinó he lyiségébe oly ujitást, mely a hagyományt veszélyezteti. Amint hirlik, jövőre a családias jelleget a Jókai körre akarják átruházni és a Kaszinót asszony—mentessé akarják tenni. A Polgári körben is ujitás volt. Az uj helyiséget kapcsolatba hozták a Griff nagytermével és a szomszédos forgalom megújításával egyetemben társas vacsoráztak. Itt i is családias jellegű volt az üzlet, de nem a kártya rovására. A Griff szálloda uj bérlőjének kitűnő, de főleg olcsó konyhája és kitűnő bora, ugyszinte Lángó Náci talpalázatos muzsikája meghozta a jókedvet és a ] „boldog uj év" reményében hajnalig járta az ifjúság a táncot. Legvidámabb hangulat uralkodott a Hungária szálloda éttermében, hol a kereskedelmi ifjúsági önképző-köre ült halotti tórt az ó-esztendő rovására és az uj esztendő kontójára. Tea estétynek titulálták az összejövetelt, de nem sokat adtak a firmára, hanem ittak ami jól esett. Esni weg jól esett, mert volt ám kedv, annyi, hogy még a Griff nagyterme ís szűknek bizonyult volna a a kedves animált táncospároknak. Az étterem szükvolta miatt a borozó szobát is igénybe vették, mely később táncteremmé lett kijelentve, de a táncoló párok por-fulladás cinjén ideje korán kénytelennek voltak bánatot jelenteni, mely körülménynek tudható volt be az, hogy már hajnali 3 órakor vége volt a rumlinak. Egy része a társaságnak, mely térsziike miatt kizártnak tartotta magát, a szomszédos kávéház „extra szobájában" koncentrálódott szinte családi alkaban, hol a nélkülözött cigány helyett egy — mondjuk — fülbemászó kintorna szolgáltatta a zenét a tánchoz. Ez alkalommal lett a „kedélyes társaság" is rendszabályozva és a tisztikar megválasztva? Megjegyzem, hogy a kintorna ez estén nagy szerepet játszott, amennyiben nemcsak az extra szobában, hanem a f'oly tatólagos kávéházi helyiségében is dominált egy más műsoros kintorna és a társaságnak-ajtó nyitáskor alkalma volt változatos kintorna melódiákban gyönyörködni. Ha még azt jelzem, hogy Sylveszter éjjelelén sok kombináczió lett téve, mely hivatva volna több lángoló szivet egybekötni és ezen évet tényleg a boldogabb évekhez sorozni, végeztem a heti krónikával s most nekem sem marad egyébb hátra mint az uj év küszöbén ezekhez a kombinációkhoz : Sok szerencsét kívánni! Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa az uj-évben a petróleum világítástól fog elbúcsúzni. Az hirlik, hogy Pápa városa nagy-bért fizet a kis-béri vasútra. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán még betegségben sem feledke zett meg a Sylveszteri sürgönyökről. ' Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk az uj-évben uj-nótát fog hegedülni. Az hirlik, hogy a polgármesternek sok tervtől kellett elbúcsúzni az uj-évben. Az hirlik, hogy Szylveszter éjjelén sok egyén meg volt töltve. Az hirlik, hogy Pápán voltak többen, kik az újévet két éjjelen át üdvözölték. Az hirlik, hogy Karnevál herceget az idén hosszú kötélre eresztették. Az hirlik, hogy Pápán egy szesz imádó vallás megalapítására már az elő-ivások javában folynak. Az hirlik, hogy Pápán azóta változtak meg a viszonyok, amióta nincs akaraterő, megszűnt a működési kör és futószáron van a szellem. Az hirlik, hogy Szylveszter estéjén a Kaszinóban kontrát szerettek volna adni az asszonyoknak. Az hirlik, hogy Sylveszter estéjén a Hungária kávéházban két kintorna konkurált egymással. Az hirlik, hogy Sylveszter estéjén a Polgári kör kipróbálta a Griff nagj terem oldalajtaját. Az hirlik, hogy Sylveszter éjjelén többen az ebéd izét érezték. Az hirlik, hogy újév reggelén „szagos volt az utca, amerre jártak." Az hirlik, hogy az izr. hitközség képviselőválasztása alkalmával a paktumból egy svindli faktum lett. Az hirlik, hogy az izr. hitközség képviselőválasztásakor a megválasztandó jelölteket tudtukon kivül lepecsételték. Az hirlik, hogy a győri színtársulat néhány tagjának Pápán még sok keresni valója lesz. Az hirlik, hogy Pápán divatba jött poharakkal célba lőnni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője Újév napján azért nem ébredt fel, mivel elfelejtett lefeküdni. (Ez nem hirlik, hanem igaz ! Szedő.) s: IEE — Kérelem. Lapunk azon t. vidéki előfizetőit, kik dij hátralékban vannak, ezennel felkérjük azt kiadóhivatalunkhoz még e hét folyamán beküldeni, mivel ellenesetben kénytelenek volnánk a lap további elküldését beszüntetni. — Fenyvessy főispán betegsége. Aggasztó hirek terjedtek el városunkban a lefolyt héten, hogy Fenyvessy Ferencz vármegyénk kedvelt főispánja Budapesten súlyosan megbetegedett, A hirek egy kissé túlzottak voltak, amennyiben a főispán tényleg rosszul érezte magát, de egyáltalában válságos nem volt. Legilletékesebb helyről vett értesüléseink szerint Fenyvessy főispán, ágyban fekvő beteg ugyan, de már teljes és biztos javulás utján van. — Sylveszter estélyek. Hagyományos szokáshoz hiven ünnepelte meg városunk közönsége Sylveszter éjjelét. Vígsággal búcsúztak el az ó-esztendőtöl és teljes reménnyel üdvözölték az'uj-évet. A Kaszinó a mult évhez hasonlóan társasvacsorával tartott búcsúztatót, melyen családok is vettek részt. A társasvacsora végeztével tán-