Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-09-27 / 39. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. ELŐFIZETÉS! ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. w 1Zj Á k e 1 e p c z e. Hogy a Barna Jóska megölő gyilkosa Ily és Bandi volt, abban nem kételkedett senki, s ma-holnap hitelt sem. adnak már az emberek a törvény szavának, mert ei sem lehet gondolni, hogy miért tartják itt több mint két esztendeje azt az istentelent a vármegye tömlöczében vizsgálat alatt, ho­lott annak nem itt, hanem Isten tudja hol a pokolban, Váezon vagy Munkácson kel­lene lenni várfogságban. A Mácsik uram patikái elö't gyűl össze a mezőváros színe-java. A szóban levő tárgy éppen az Ilyes Bandi esete. Az előadó maga a házigazda, Mácsik ur ; elhízott, potrohos, öreg ur, aki öblös tajtékpipájából pöfékel s ugy ereszti a füstöt, mint egy lokomotív. Ö teljes bizonyossággal mondhatja, hogy az az ügy elvégre is rövid idő alatt eldől már, mert Keszei Gergely törvényszéki bíró ur valami pompás furfangot talált ki, amivel kiugrathatja a nyulat a bokorból, s Ilyés Bandit önvallomás-tételre bírja. Hiába, eddig csak a puszta gyanú ter­heli. Szerelmes volt a Barna legény mát­kájába. Mindössze ennyi az egész, amit tud­nak. Féltékeny lehetett és a menyegző kö­zeledtével eltette lál} alol a vetélytársat. De LAPTULAJDONOS es KIADÓ : nincs hiteles bizonyíték arra, hogy hát csak­ugyan ő lenne a gyilkos. Nem találtak el­lene tanút, sem valami véres ruhadarabot, sőt még azt sem lehet konstatálni, hogy milyen gyilkoló eszközzel végezték ki a sze­rencsétlent. Alapos gyanú azonban nem ter­helhetett senki mást, mint llyés Bandit, mert egyszer-másszor hallottak is a szájából ká­romkodó szót, amikor zuhogó zápor mód­jára szórta a szitkot arra a legényre, aki elviszi előle a szeretőjét csak azért, mert a jó Isten házat, meg földet adott neki. „Dejszen, kerüljön csak egyszer a keze ügyébe, majd megtanítja ő a magyarok Is­tenére ! " Ezt a fenyegetést a „Mózsi áren­dás" zsidó saját két fülével hallotta. Az igaz, hogy Bandi részeg állapotában mondta de hát csak mondta, na; már pedig — erősiti a korcsmáros — ő tapasztalásból tudja, mert sok szerelmi bubánatban sinylÖ legénnyel volt dolga, hogy az ilyen hangú fenyegetésnek fogantja szokott lenni. Egy szóval, erös a gyanú, hogy a Barna Jóska gyilkossága az Ilyés Bandi lelkén nehezedik. De mert hát puszta gyanú alapján nem lehet, meg nem is szabad ítéletet hozni, azért a Mácsik nr patikája előtt tanyázó társaság nem átall abbeli véleményének adni kifejezést, ho.p.y mivel a két évi vizs­gálat nem vezetett sikeres megoldásra, ta­lán helyes volna már szabad lábra helyezni azt a legényt. KIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. gyakran kicsinyes érdekek döntöttek nagyfontosságú kérdésekben. Éppen ezért tartanék mi is he­lyesnek egy ilyen kör szervezését, a melyen belül valamennyi osztály tag­jai között az érintkezést közvetlenebbé lehetne tenni. Ha városunk társadalma egységes nem lehet, legalább ne a politika darabolja azt szét, mert en­nél elébb való a mi városunk közér­deke. Méltóztassék elhinni, közügyeink vezérférfiainak szép és nemes szerepe van nálunk. Tere is, alkalma is volna, hogy a polgárságot önálló s helyes gondolkozás módra szoktassa s ide­genkedését legyőzze. Mert ha szabad­jára hagyjuk a népet, lassankint ide­gennek s ellenségnek fogja tartani mindazokat, kik nem közülök valók. A városi körben azonban politikai pártkülönbség nélkül találkozhatna egymással az intelligencia, az iparos, a földmives és mindaz, a ki csak a város közügyei iránt érdeklődik. De tovább megyünk, ennek a E tekintetben a vélemény annál ke­vésbé talál ellenvetésre, mivel Tamások abban, hogy a Mácsik ur által említett fur­fang vagy kelepeze kivihető volna. — Attól függ egyébbiránt, — jegyzi meg Csóka János, 48-beli huszár főhadnagy Virginiájának hamuját piszkálva, — attól függ, hogy milyen a furfang? Min alapszik? Es hogy mennyi időt kíván a kivitele ? Mácsik ur e fontos kérdésekre nézve nem szolgálhat fölvilágositással. Keszei tit­kolózik s a furfangos tervnek egyetlenegy szálát sem árulta el. Nem ám, — hangzik a közvélemény — mert az egész nem egyébb, mint nagy­képüsködés. Szokása már a Keszeinek. De nini! mintha mégis lenne a dolog­ban valami. Amott az utczasarkon éppen most kanyarodik ki. Bozontos nagy fekete szakálla még bozontosabb, vöröses orra még vörösebb, két orczája majd kicsattan, a szemei meg ugy fénylenek, mint a villára. Két hosszú gólyalábát pedig majd hogy el nem veszti, olyan Jóhaiálban szedi őket. Aztán meg az a fekete attila rajta és az az a fekete nyak­kendő, — hm, de már fele se tréfa. S még csak most veszik észre, hogy nem is egye­dül siet a megyeház felé, hanem valami fiatal menyecske ballag utána, akinek va­lami szörnyű nagy baja lehet, mert olyan reszketve, félve tekinget jobbra-balra, mint Meghallgatást kérünk! Jóllehet jelenleg közügyeinkben szélcsend uralkodik, mindazonáltal egy bizonyos körülmény kötelességünkké teszi, hogy ébren tartsuk a figyelmet közügyeink iránt, mely sajnos min­dig aktuálissá lesz akkor, midőn egy ujabb és ujabb terv megvaiósitásájól van szó, mely városunk haladását és fejlődését van hivatva előmozdí­tani. Megromlott állapotnak kell be tudnunk ezt a közönyt, melyet vá­rosi képviselőnk a közügy rovására tanúsítanak s ez a körülmény kész­let bennünket arra, hogy cikkünk élére ily címet „Meghallgatást kérünk" a következő felszólalásunkkal propa­gáljuk : Mi már több izben megmondot­tuk, hogy rendezett tanáescsal bíró városok legtöbbjében alakult egy vá­rosi kör, amelynek célja, hogy a vá* rosi közgyűlésen előforduló tárgyakra a képviselőtestület tagjait előkészítse, a kérdéseket tüzetesen megbeszélés tárgyává tegye, hogy mindenki telje­sen tisztában legyen a dolgok allásá­val s ne szavazzon találomra egy-két tetszetős, de alapjában a legnagyobb absurdumokat tartalmazó hozzászólás után. Igy van ez ezekben a városok­ban, a hol a városi kör sok és hasz­nos cselekedettel indokolta fenál­Mi nálunk is a legtöbb városi képviselő csak a közgyűlési terem­ből értesül a napireudre tűzött kér­dések mibenlétéről. Igen természetes, hogy magának még véleményt nem is alkothatott, a mikor már szava­zásra kerül a dolog. Szavaz ugy gon­dolom ra. Hogy azután az ily határo zatok mennyiben mozdítják elő a vá­ros jólétét, azt el lehet képzelni. Hangzatos frázisok után sok izben indulnak, de az bizonyos, a belső lé­nyeggel csak kevesen vannak tisz­tában. Ennek a teljes tájékozatlanság­nak azután az a következménye, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom