Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-02 / 9. szám

a szegény ember kis pénzével el nem . érheti és igy nolens-volens az egész­séget tartó pálinka ivásra van utalva. A praxisból tudjuk, hogy nálunk a tehetősebb emberek nagy részének van szőllője, ennek bor nem kell, — sőt felesleggel rendelkezik, — tehát a belfogyasztás a szegényebb polgári elemre támaszkodik. Es mit kell itt sajnosan tapasztalnunk? Az általános elszegényedést az országos gazdasági válság folytán. Kenyeret kiván előbb a nép, csak aztán bort, mert mig az utóbbi csak luxus szükséglet, az előbbi nélkülözhetetlen. De gondoljunk me­részet és nagyot, és bizzunk a jobb jövőben. A magyar borok iránti biza­lom majd a külföld részéről visszatér lassanként, — ismét megnyílik a ki­vitelünk a közgazdasági válságon majd átérünk és a növekedő vagyonoso­dássai nő majd a boraink belfogyasz­tása is. A Mindenható megsegített ben­nünket a múltban és segítsen a jövő­ben is ! Dr. Szivesdy József. * Ezen cikk aktualitást nyer azon érte­kezletből kifolyólag, melyet dr. Antal Géza, a kertészeti egyesület elnöke f. hó 23-ára egybehívott s a melyen Pápa várói és vi­dékének szőlőtermelői nagy számban jelen­tek meg. Az értekezlet a bortermelés válságos helyzetének orvoslását az olasz borvám fel­emelése és a borfogyasztási adó leszállítá­sában látja elérhetni s ily értelemben hoz­tak is határozatot. Az értekezlet lefolyását adjuk a kö­vetkezőkben : dr. Antal Géza elnöki megnyitójában a borfogyasztás csökkenésére utal, melyet a fokozódó terheknek tud be. A terhek nagy emelkedésével a borpiac szükségletének emelkedése nemcsak hogy lépést nem tar­tott, de határozott visszaesés állott be. A kereskedelmi szerződések következtében be­özönlő olas'z bor, szőlőtermelésünkre ujabb csapást mért és az olasz borral való pan­csolás diskreditálta a magyar borok hírét és hitelét. Mindezen okok előidéztek, hogy szőlőtermelésünk a mai válságos helyzetbe jutott. Orvoslást vél látni abban, ha saját országunk fogyasztását saját termelésünk számára biztosítjuk — másrészt a jelenlegi terheknek könnyítésével a fogyasztást emelni. Az első irányban az 0. M. G. E. in­dított mozgalmat, midőn az olasz borvám­nak 20 frtra leendő felemelését indítvá­nyozta, a második irányban pedig, az arad­megyei gazd. egyesület tett lépéseket a pénzügyminiszternél, hogy a borfogyasztási adónak felére való leszállítását kérelmezte. A rendkívüli tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Sült József kir. tanácsos, kir. közjegyző szólalt fel, ki köszönetét fejezte ki dr. Antal Gézának az értekezlet összehí­vásáért és az elnöki megnyitó alapján azt indítványozza, hogy az értekezlet csatlakoz­zék az 0. M. G. E. által megindított moz­galomhoz, s a maga részéről is fejezze ki óhaját, hogy az olasz borvám 20 frtra emel­tessék ; indítványozza továbbá, hogy a bor­fogyasztási adó leszállítása iránt kérvényez­zen az értékezlet a pénzügyminisztériumnál, mely a szesz nagyobb mérvű megadóztatá­sával kárpótolhatja magát a borfogyasztási adó leszállításával járó jövedelemcsökke­nésért. Halász Mihály ajánlja, hogy a város­nál kérelmezze az értekezlet a borfogyasz­tási adónak a termelők részére leendő el­engedését. Dr. Antal Géza az indítványra meg­jegyzi, hogy a város csak bérlő, s a fo­gyasztási adók bérletéért igen tekintélyes összeget fizet. Mindaddig mig a bérbeadó kincstár a fogyasztási adót "el nem törli, méltánytalan volna a várostól mint bérbe­vevőtől ennek eltörlését kérelmezni. A te­her megszüntetésének csak egy módja van, ha ott kérelmezünk, a honnan a teher kiro­vatot t. i. a kormánynál. MiJcovinyi Ödön kir. táblai biró min­den tekintetben hozzájárul Sült József in­dítványához, s ajánlja, hogy az értekezlet határozatairól a gazdasági és kertészeti egye­sületek értesíttessenek. Baráth Ferenc nem tartaná célszerű­nek, ha a pénzügyminisztériumhoz intézendő kérvényben a pálinka adójának emelését kí­vánatosnak jeleznők, s elégségesnek véli, ha a szőlőtermelés válságos helyzete által indokoltan a fogyasztási adó leszállítását kérelmezzük. Wajdits Károly a mozgalmat siketre vezetőnek csak ugy reméli, ha az valóban országos lesz ; épen ezért ajánlja, hogy ezen tárgyban a városi képviselőtestület elé is terjesztessék indítvány s általában minél többen csatlakozzanak a mozgalomhoz. Koczka László azt javasolja, hogy a város orsz. gyűlési képviselője is kéressék fel az itt hozandó határozatoknak támoga­tására. Többen szóltak még, főleg a kisgaz­dák közül a tárgyhoz, mind azt hangoztatva, hogy a fogyasztási adónak ne leszállítását, hanem teljes eltörlését kérelmezze az ér­tekezlet. Dr. Antal Géza a tárgyalást bezárva, felteszi a kérdéseket és határozatképen ki­mondja, hogy a szőlőtermelők Pápán tartott értekezlete csatlakozik r<z olasz borvám 20 frtra leendő felemelése tárgyában az 0. M. G. E. által megindított mozgalomhoz, s ily érte­lemben felterjesztést intéz' a íöldm. ügyi minisztériumhoz, másrészt a pénzagy minisz­tériumnál kérelmezi a bor-italadó eltörlését és ezen-lépéséről a gazd. egyesületeket érte­siti. Egyben felkéri a város országgyűlési képviselőjét, hogy az értekezlet határozatait támogatni szíveskedjék. HfianBUfiaiaB«aHHiai Délután fejfájást színleltem, hogy el­készülődliessem a tánczpróbára. — Legelső dolgom volt elmenni a virágkereskedésbe, hol egy koronáért csináltattam imádottom­nak egy mellcsokrot, amit személyesen akar­tam neki átadni. Azután hazamentem és felöltém a déd­apámtól öröklött frakkot, és a tükör elé állva, ismételgettem egész dé'után az em­lékezetes strófát. Hét órára járt már az idő, mikor tel­jesen tisztába jöttem a teendő szerelmi val­lomással és elindultam a „Görbe zsemlyé­hez" czimzett vendéglőbe, hol a tánczpróba ' fog megtartatni. Mikor beléptem a terembe, káprázatos látvány tárult testi szemeim elé. Egy hatal­mas lámpa árasztá szét sugarait és a leány­kák fehérruhákban, mint a lepkék ugrán­doztak a lámpa alatt, egymással incselked­ve. A háttérben pedig a fiuk ' gusztálgatták a bajos bakfisokat. Hozzáléptem és előtte udvariasan meg­hajolva,- átadtam a mellcsokrot és felkértem a II. franczia négyesre. Nem tűzte fel a csokrot mellére, hanem félretette; bizonyo­san azért, hogy megőrizze otthon. Az édes sajnálatát fejezte ki mondván, hogy Bőgő­mén pajtásom már két héttel ezelőtt kérte meg, hogy a jelentős II. négyest vele tán­czolhassa. A gonosz egy nagy csokrot hozott ke­zében és egyenesen Árkádiának tartott. Ki­meredt szemekkel néztem a fejleményeket. Bogöméri átadja neki a csokrot, mit „0" kecsesen feltűz mellére. Ördök és po­kol! A féltékenység ördöge szállt meg, de mindjárt észretértem. Azt hittem, hogy Ár­kádia nem törődik Bogöméri csokrával és nem bánja, ha esetleg leesik és összetipor­ják. Nyolcz óra után a táneztanár ur inté­sére megkezdődött a táncz. Természetesen én voltam az a boldog, aki az első tánezot lejthette Árkádiámmal. Mikor átfogtam kar­jaimmal oly édes bizsergést éreztem. A terem egyik zugába tánczoltam vele. Megálltunk. Kérdőleg nézett reám észbontó szemeivel. No most, Dugaszi Alán, legyen helyén ám az eszed — mondá egy benső hang. Rajta tehát! Régi dicsőségünk, hol késel az égi homályban ? Századok ültenek el és te alattuk Mélyen enyésző féjdalommat ülsz egyedül, Rajtad süi'ü ftüegek és ;i bus feledékenység . . . Tovább nem mondhattam, mert Árkádia elszaladt mellőlem és kaczagva futott körül a terembe, kiabálva : „Dugaszi Alán megbolondult, — Alán megőrült". A zene elhallgatott, a tánezosok és a társaság a ezigányokkal egyetemben kórus­ban kiáltotta : Dugaszi megőrült ! Ki vele ! Ekkor ébredtem csak öntudatra. — En szerencsétlen, most meg Vörösmarty Zalán futását szavaltam el a szerelmi vallomás helyett. Kalap nélkül rohantam ki az utczára mert féltem, hogy rögtön elszállítanak Lipót­mezőre. Zalán futásával vallottam szerelmet s másnap az egész város Alán futásáról re­gélt. Melyhez hasonló jókat — szíves türel­mükért — kívánok önöknek is, szerelmes ifjú olvasóim. A pápai takarékpénztár közgyűlése. — 1902. febr. 26. — A pápai takarékpénztár évi rendes köz­gyűlése nagyszámú részvényesek jelenlété­ben tartatott meg. Az igazgatósági és fel­ügyelői bizottság jelentése egyhangúlag tu­domásul vétetett és az osztalék részvényen­ként 140 koronában állapitatott meg. A közgyűlésen 31 részvényes 114 érvé­nyes szavazattal szerepelt és ugy az igaz­gatósági valamint a felügyelői bizottság tag­jai újonnan megválasztattak. A közgyűlés lefolyását adjuk a követ­kezőkben : Bermüller Alajos intézeti elnök amidőn konstatálja a gyűlés határozatképességét, szívélyesen üdvözli a szép számban meg­jelent részvényeseket, a közgyűlést meg­nyitja. A jkv. vezetésére Saáry Lajos ügyészt annak hitelesítésére pedig dr. Koritschoner Lip't, Bottka Jenő és Fischer Gyula rész­vényeseket kéri fel. Az igazgatóság és felügyelői bizottság jelentése, miután az minden egyes részvé­nyesnek megküldetett, felolvasottnak lett tekintve, a közgyűlés azt egyhangúlag elfo­gadta és a szokásos felmentvény az igaz­gatóságnak megadatott. Következett az igazgatósági és felügye­lői bizottsági tagok titkos szavazás utján v^iló megválasztása, mire elnök a szavazat­szedő bizottság tagjaiul Sült József elnök­lete alatt Oswald János és Löivy Pál rész­vényeseket kéri fel. A szavazás megejtetvén Sült elnök jelenti, hogy 31 szavazólapon 114 szavazat adatott be. Igazgatósági tagok lettek: dr. Antal Géza 114, Baranyai Zsigmond 114, Berecz János 110, Hanauer Zoltán .104, Karlovitz Adolf 107, Kluge Károly 113, dr. Köyí Jó­zsef 114, Krausz József N. 114, id. Marton-

Next

/
Oldalképek
Tartalom