Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-02 / 9. szám

a szegény ember kis pénzével el nem . érheti és igy nolens-volens az egészséget tartó pálinka ivásra van utalva. A praxisból tudjuk, hogy nálunk a tehetősebb emberek nagy részének van szőllője, ennek bor nem kell, — sőt felesleggel rendelkezik, — tehát a belfogyasztás a szegényebb polgári elemre támaszkodik. Es mit kell itt sajnosan tapasztalnunk? Az általános elszegényedést az országos gazdasági válság folytán. Kenyeret kiván előbb a nép, csak aztán bort, mert mig az utóbbi csak luxus szükséglet, az előbbi nélkülözhetetlen. De gondoljunk merészet és nagyot, és bizzunk a jobb jövőben. A magyar borok iránti bizalom majd a külföld részéről visszatér lassanként, — ismét megnyílik a kivitelünk a közgazdasági válságon majd átérünk és a növekedő vagyonosodássai nő majd a boraink belfogyasztása is. A Mindenható megsegített bennünket a múltban és segítsen a jövőben is ! Dr. Szivesdy József. * Ezen cikk aktualitást nyer azon értekezletből kifolyólag, melyet dr. Antal Géza, a kertészeti egyesület elnöke f. hó 23-ára egybehívott s a melyen Pápa várói és vidékének szőlőtermelői nagy számban jelentek meg. Az értekezlet a bortermelés válságos helyzetének orvoslását az olasz borvám felemelése és a borfogyasztási adó leszállításában látja elérhetni s ily értelemben hoztak is határozatot. Az értekezlet lefolyását adjuk a következőkben : dr. Antal Géza elnöki megnyitójában a borfogyasztás csökkenésére utal, melyet a fokozódó terheknek tud be. A terhek nagy emelkedésével a borpiac szükségletének emelkedése nemcsak hogy lépést nem tartott, de határozott visszaesés állott be. A kereskedelmi szerződések következtében beözönlő olas'z bor, szőlőtermelésünkre ujabb csapást mért és az olasz borral való pancsolás diskreditálta a magyar borok hírét és hitelét. Mindezen okok előidéztek, hogy szőlőtermelésünk a mai válságos helyzetbe jutott. Orvoslást vél látni abban, ha saját országunk fogyasztását saját termelésünk számára biztosítjuk — másrészt a jelenlegi terheknek könnyítésével a fogyasztást emelni. Az első irányban az 0. M. G. E. indított mozgalmat, midőn az olasz borvámnak 20 frtra leendő felemelését indítványozta, a második irányban pedig, az aradmegyei gazd. egyesület tett lépéseket a pénzügyminiszternél, hogy a borfogyasztási adónak felére való leszállítását kérelmezte. A rendkívüli tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Sült József kir. tanácsos, kir. közjegyző szólalt fel, ki köszönetét fejezte ki dr. Antal Gézának az értekezlet összehívásáért és az elnöki megnyitó alapján azt indítványozza, hogy az értekezlet csatlakozzék az 0. M. G. E. által megindított mozgalomhoz, s a maga részéről is fejezze ki óhaját, hogy az olasz borvám 20 frtra emeltessék ; indítványozza továbbá, hogy a borfogyasztási adó leszállítása iránt kérvényezzen az értékezlet a pénzügyminisztériumnál, mely a szesz nagyobb mérvű megadóztatásával kárpótolhatja magát a borfogyasztási adó leszállításával járó jövedelemcsökkenésért. Halász Mihály ajánlja, hogy a városnál kérelmezze az értekezlet a borfogyasztási adónak a termelők részére leendő elengedését. Dr. Antal Géza az indítványra megjegyzi, hogy a város csak bérlő, s a fogyasztási adók bérletéért igen tekintélyes összeget fizet. Mindaddig mig a bérbeadó kincstár a fogyasztási adót "el nem törli, méltánytalan volna a várostól mint bérbevevőtől ennek eltörlését kérelmezni. A teher megszüntetésének csak egy módja van, ha ott kérelmezünk, a honnan a teher kirovatot t. i. a kormánynál. MiJcovinyi Ödön kir. táblai biró minden tekintetben hozzájárul Sült József indítványához, s ajánlja, hogy az értekezlet határozatairól a gazdasági és kertészeti egyesületek értesíttessenek. Baráth Ferenc nem tartaná célszerűnek, ha a pénzügyminisztériumhoz intézendő kérvényben a pálinka adójának emelését kívánatosnak jeleznők, s elégségesnek véli, ha a szőlőtermelés válságos helyzete által indokoltan a fogyasztási adó leszállítását kérelmezzük. Wajdits Károly a mozgalmat siketre vezetőnek csak ugy reméli, ha az valóban országos lesz ; épen ezért ajánlja, hogy ezen tárgyban a városi képviselőtestület elé is terjesztessék indítvány s általában minél többen csatlakozzanak a mozgalomhoz. Koczka László azt javasolja, hogy a város orsz. gyűlési képviselője is kéressék fel az itt hozandó határozatoknak támogatására. Többen szóltak még, főleg a kisgazdák közül a tárgyhoz, mind azt hangoztatva, hogy a fogyasztási adónak ne leszállítását, hanem teljes eltörlését kérelmezze az értekezlet. Dr. Antal Géza a tárgyalást bezárva, felteszi a kérdéseket és határozatképen kimondja, hogy a szőlőtermelők Pápán tartott értekezlete csatlakozik r<z olasz borvám 20 frtra leendő felemelése tárgyában az 0. M. G. E. által megindított mozgalomhoz, s ily értelemben felterjesztést intéz' a íöldm. ügyi minisztériumhoz, másrészt a pénzagy minisztériumnál kérelmezi a bor-italadó eltörlését és ezen-lépéséről a gazd. egyesületeket értesiti. Egyben felkéri a város országgyűlési képviselőjét, hogy az értekezlet határozatait támogatni szíveskedjék. HfianBUfiaiaB«aHHiai Délután fejfájást színleltem, hogy elkészülődliessem a tánczpróbára. — Legelső dolgom volt elmenni a virágkereskedésbe, hol egy koronáért csináltattam imádottomnak egy mellcsokrot, amit személyesen akartam neki átadni. Azután hazamentem és felöltém a dédapámtól öröklött frakkot, és a tükör elé állva, ismételgettem egész dé'után az emlékezetes strófát. Hét órára járt már az idő, mikor teljesen tisztába jöttem a teendő szerelmi vallomással és elindultam a „Görbe zsemlyéhez" czimzett vendéglőbe, hol a tánczpróba ' fog megtartatni. Mikor beléptem a terembe, káprázatos látvány tárult testi szemeim elé. Egy hatalmas lámpa árasztá szét sugarait és a leánykák fehérruhákban, mint a lepkék ugrándoztak a lámpa alatt, egymással incselkedve. A háttérben pedig a fiuk ' gusztálgatták a bajos bakfisokat. Hozzáléptem és előtte udvariasan meghajolva,- átadtam a mellcsokrot és felkértem a II. franczia négyesre. Nem tűzte fel a csokrot mellére, hanem félretette; bizonyosan azért, hogy megőrizze otthon. Az édes sajnálatát fejezte ki mondván, hogy Bőgőmén pajtásom már két héttel ezelőtt kérte meg, hogy a jelentős II. négyest vele tánczolhassa. A gonosz egy nagy csokrot hozott kezében és egyenesen Árkádiának tartott. Kimeredt szemekkel néztem a fejleményeket. Bogöméri átadja neki a csokrot, mit „0" kecsesen feltűz mellére. Ördök és pokol! A féltékenység ördöge szállt meg, de mindjárt észretértem. Azt hittem, hogy Árkádia nem törődik Bogöméri csokrával és nem bánja, ha esetleg leesik és összetiporják. Nyolcz óra után a táneztanár ur intésére megkezdődött a táncz. Természetesen én voltam az a boldog, aki az első tánezot lejthette Árkádiámmal. Mikor átfogtam karjaimmal oly édes bizsergést éreztem. A terem egyik zugába tánczoltam vele. Megálltunk. Kérdőleg nézett reám észbontó szemeivel. No most, Dugaszi Alán, legyen helyén ám az eszed — mondá egy benső hang. Rajta tehát! Régi dicsőségünk, hol késel az égi homályban ? Századok ültenek el és te alattuk Mélyen enyésző féjdalommat ülsz egyedül, Rajtad süi'ü ftüegek és ;i bus feledékenység . . . Tovább nem mondhattam, mert Árkádia elszaladt mellőlem és kaczagva futott körül a terembe, kiabálva : „Dugaszi Alán megbolondult, — Alán megőrült". A zene elhallgatott, a tánezosok és a társaság a ezigányokkal egyetemben kórusban kiáltotta : Dugaszi megőrült ! Ki vele ! Ekkor ébredtem csak öntudatra. — En szerencsétlen, most meg Vörösmarty Zalán futását szavaltam el a szerelmi vallomás helyett. Kalap nélkül rohantam ki az utczára mert féltem, hogy rögtön elszállítanak Lipótmezőre. Zalán futásával vallottam szerelmet s másnap az egész város Alán futásáról regélt. Melyhez hasonló jókat — szíves türelmükért — kívánok önöknek is, szerelmes ifjú olvasóim. A pápai takarékpénztár közgyűlése. — 1902. febr. 26. — A pápai takarékpénztár évi rendes közgyűlése nagyszámú részvényesek jelenlétében tartatott meg. Az igazgatósági és felügyelői bizottság jelentése egyhangúlag tudomásul vétetett és az osztalék részvényenként 140 koronában állapitatott meg. A közgyűlésen 31 részvényes 114 érvényes szavazattal szerepelt és ugy az igazgatósági valamint a felügyelői bizottság tagjai újonnan megválasztattak. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Bermüller Alajos intézeti elnök amidőn konstatálja a gyűlés határozatképességét, szívélyesen üdvözli a szép számban megjelent részvényeseket, a közgyűlést megnyitja. A jkv. vezetésére Saáry Lajos ügyészt annak hitelesítésére pedig dr. Koritschoner Lip't, Bottka Jenő és Fischer Gyula részvényeseket kéri fel. Az igazgatóság és felügyelői bizottság jelentése, miután az minden egyes részvényesnek megküldetett, felolvasottnak lett tekintve, a közgyűlés azt egyhangúlag elfogadta és a szokásos felmentvény az igazgatóságnak megadatott. Következett az igazgatósági és felügyelői bizottsági tagok titkos szavazás utján v^iló megválasztása, mire elnök a szavazatszedő bizottság tagjaiul Sült József elnöklete alatt Oswald János és Löivy Pál részvényeseket kéri fel. A szavazás megejtetvén Sült elnök jelenti, hogy 31 szavazólapon 114 szavazat adatott be. Igazgatósági tagok lettek: dr. Antal Géza 114, Baranyai Zsigmond 114, Berecz János 110, Hanauer Zoltán .104, Karlovitz Adolf 107, Kluge Károly 113, dr. Köyí József 114, Krausz József N. 114, id. Marton-