Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.
1902-10-26 / 43. szám
Közérdekű hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Uj gyár tervben! Legmegbízhatóbb forrásból értestilünk, hogy városunkban egy kocsi kasfonó-gyár létesítése van tervbe véve, mely gyárnak az állami subventiója is biztosítva van és legközelebb már a város hatóságához is kérvény lesz benyújtva ezen gyárnak engedélyezése illetve létesítése iránt. Általános felfogása városunk közönségének, hogy valahányszor városunkban valamely közgazdasági vállalat vagy nagyobbszerü tervezet létesítéséről van szó, annak megvalósítását kétellyel fogadja s nem veszi komoly számba. S ez némileg indokolt is volt eddig, amennyiben a tervezet vállalatok kivitelénél hiányzott az energia és rendszerint a megkezdett tárgyalások eredménytelenül végződtek. Hogy mit jelent városunkra ezen gyár létesítése, azt valóban körülírni alig volna lehetséges. Az elszegényedés évről-évre nagyobb arányokat öltött s a nyomor növekedése a jövő aggasztó képét tárta elénk. A negyvenes években messze vidéken ismeretes pápai iparágak a nyomasztó gyári verseny folyíán kisebb és kisebb üzemre kénytelenek szorítkozni, vagy pedig teljesen felkellett liagyniok a mesterséggel. Jómodu iparosokat már keresve kell keresni s a tönkre jutott mesterek jó része a város költségén tengeti az életét. Ezeken a nyomasztó viszonyokon van hivatva némileg segíteni ezen gyár létesítése. Reményünk van hogy a természeti erők kihasználása és ezzel párhuzamban a szegényebb munkásosztály helyzetének anyagijavitása küszöbön van. De máskülönben is elvitázhatatlan tény az, hogy egy gyár, mely több százra menő munkást foglalkoztat, nekik biztos keresetet nyújt, nemcsak kizárólag a külömbözö kisipart és kereskedelmet élénkíti szükségleti cikkeik beszerzése által, hanem biztos piacot teremt a mezőgazdasági mellékterményeknek. T /X *TL3 y-s eN r**? /\ Az ösz. Süvölt, süvölt az őszi szél Hull a fákról már a levél, Az elhervadt virág felett Búsan ül az emlékezet. Be szomorú a föld itten, Hervadásról beszél minden, Miért nem hervad el az élet, Ha meghaltak a remények ? Hull a levél, rázza a szél, Nemsokára eljön a tél, Hóval fedi be a tájat, S a lombtalan 'puszta fákat. Busán hullnak a levelek, Beborítják a fejemet, Levélzápor a fejemen, Sötét bánat a lelkemen. Giza. Mikor Racínay Giza feljött a fővárosba rokonaihoz, a néni összecsapta a kezét: — Ez az összes ruhád ? Itt ez a kis koffer ? Az ugyan nem sok ! 8 az is, a mi rajtad vrn, 'milyen ódivatú, rövid. Ebbe nem járhatsz itt! Aztán bevezette egy kimérten bútorozott szobába s a nagylelkűség érzetével mondá: — Itt fogsz lakni. Kicsit ugyan félreesik a mi lakosztályunktól, de remélem, nem félsz ? Megszokhattad a magányt ott a hegyekben. A nyúlánk, szomorú leányka szótlanul intett a fejével. Talán vzt gondolta, hogy ott az erdők ölén nem félt, elbarangolt egyedül a sziklák között. De itt ebben a nagy zajos világban olyan, gyöngének, bátortalannak érzi magát. Félelmet okoztak neki a néni kimért, hideg szavai is, a melyekkel tudtára adta, HIRDETESEK ós NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL A R iVI I N könyvkereskedésében. Hogy pedig mily szüksége van ezekre Pápa városának, ezt mindenki tudja, ki városunk 'nyomasztó helyzetét ösmeri. Nem vádolhatjuk ugyan városunkat, hogy ezen nyomasztó helyzetén segíteni óhajtott, mert évek óta valahányszor alkalom nyílt volna valamelyjövedelmező keresetmódot nyújtó intézmény létesítésére, minden lehetőt elkövetett a város és mondhatjuk eredménnyel. Van dohánygyárunk és szövőgyárunk, mely gyári vállalatok, hogy mily előnnyel vannak városunkra nézve, azt szükségtelen bővebben fejtegetnünk. Minden gyári vállalat, mely egy városban létesül csak jóllétet és az illető város kereskedelmének és iparának előnyét van hivatva előmozdítani. Ép ez okból nagy vívmánynak tárthatjuk s lelkesedéssel üdvözölhetjük ezen kocsi-kasfonó gyár felállítását, annál is inkább, mivel a vállalkozó cég illetékes körök előtt kimi lesz a kötelessége nála. Mert egy szegény, árva rokonát senki se tartja hiába a házban ! Lesz belőle nevelőnő, házi kisasszony, szobaleány. Minden egy személyben ! Nincs egy nyugodt pillanata, a melyről azt mondhatná: ez az enyém ! S mégis mindig félve néz körül, eleget tett-e kötelességének ? Nem néznek-e reá, mint egy felesleges bútordarabra a házban ? Ha a házben ? Ha a háziasszony rossz kedvű, ő a villámhárító. A cseléd nem lehet, cselédet nehezen kap az ember, de egy ilyen szegény rokon tűrjön, ha perelni van kedvünk. Mikor Giza kis unokatestvéreit tanitani kezdte, a tanácsosné elbámult unokabuga sokoldalú műveltségén. Az ilyen leánynak hasznát lehet venni ! A becsületes gondolkozású falusi gyermeknek eleinte furcsán tünt föl az, hogy a néni olyan keveset törődik a férjével s gyermekeivel. Délután eljött egy vidám, hangos társaság s a tanácsosné elment velök az uszodába, a sétaterekre, később aztán megszokta. Sok olyant látott ő még itt, a mi fölött tiszta, becsületes lelke felháborodott, ilyenkor mindig visszavágyott ahhoz a kedves, elpusztult otthonához, a hol olyan SIRKOSZORUK óriási választékban bámulatos olcsó árban kaphatók STJSZ T7\ u r i- és n o i diratáruházában FJ^FJ^JST.
