Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.
1902-08-24 / 34. szám
a városba érkezett és bejelentett 6—15 éves g}ermekek részére egy külön törzslap állíttatik ki, s ezek betüsoros tartályokban helyeztetnek el. A tanév kezdetén a 6—15 éves tanköteleseket a bejelentő hivatal minden hitfelekezet számára külön jegyzékbe foglalja s azt a városi tanács utján az illető iskolaszékhez átteszi, hogy az iskolába be nem iratkozottak ellenőrizhetők, s a mulasztás ellen a törvényes eljárás megindítható legyen. 3. A kényszer beoltás eszközölhetése céljából a bejelentő hivatal a város területén tartózkodó 0—1 éves gyermekekről névjegyzéket állit össze és azt a városi fő orvosnak kiszolgátatja. 4. A cseléd könyvek kiállítása körüli eljárás, mely a törvényben van szabályozva (1876. 13. tcz. 69-70 71—72 §§.) 5. A városból eltolonczolt vagy kötött útlevéllel a rendőrkapitányság által kiutasított egyének nyilvántartása. E célból köteles a rendőrkapitány az ilyen kiutasított egyének iránt hozott Ítéletet hiteles másolatban a bejelentési hivatalnak átszolgáltatni, köteles lévén a bejelentő hivatal a kiutasított egyének bejelentése esetén arról a rendőrkapitányt nyomban értesíteni, a ki az ujabbi eljárás eredményét a bejelentési hivatallal közli. 15. §. A városban tartózkodó külföldiekről a polgármester által nyilvántartás vezetendő az 1888 évi aug. 11-én 5409.1 sz. alatt kiadott belügy ministeri körrendelethez mellékelt minta szerint. 16. §. A bejelentési kötelezettségnek ugy az illető külföldiek, mint a szállásadók, fogadósok a vendéglősök részéről való megtartását a polgármesteri hivatalból figyelemmel kisérni tartozik, mi végből, ha arra alapos ok van, időnként, házanként nyomozatot is rendelhet el. 17. §. A bejelentés alapján a polgármester mindenek előtt az idegenek külföldi minősége felöl az 1879 évi L. tcz. rendelkezéseinek alapján lehetőleg biztos meggyőződést szerezni tartozik. 18. §. A külföldinek ebbeli minősége megállapitatván annak a város területén való tartózkodása a 15. § ban emiitett nyilvántartásba bejegyzendő, mely után a 1886 XXII. tcz. 15. §-ban s az 1888 évi 54061 B. rendeletben előirt eljárás foganatosítandó. 19. §. Ha a külföldi a hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, a polgármester a rkapitányt ériesiti, a ki az 1886 XXII. 15 §. 3. bekezdésénél foglalt eljárást alkalmazza es a körülményekhez képest indokoltnak mutatkozó mérvű büntetés kirovása iránt a fennálló szabályok értelmében első fokulag intézkedik, és a mennyiben a külföldi a kitűzendő, a körülmények szerint megállapítandó 24 óránál nem rövidebb és 8 napnál hosszabb határidő alatt nem távoznék, annak a netáni fölebbezés elintézézésének bevárása nélkül, alkalmas módon való eltávolításáról gondoskodik, mely eljárás körül fontolóra veszi, váljon az illettő ne vonható-e az 1885 évi 9389 sz. alatt kiadott toloncz szabályzat 2. §-ának d. pontjában jelzett egyének közé, mely esetben a 11. § a és b, pontja értelmében az eltoloncozás kényszer útlevél, szükségesetében kiséret mellett való eszközlése iránt intézkedik, s igy hozott határozatát, mint végrehajtási intézkedését a polgármesterrel és a bejelentési hivatallal irásilag nyomban közli. 20. §. Egyebekben á külföldiekre nézve az 1888 évi aug. ll-én 54091 szám alatt kiadott belügyministeri körrendelet határozmányai tartandók szem előtt. 21. §. A városba beköltöző vagy megszálló azon egyén ki nevét és kilétét a hatósági közeg felszólítására bemondani elmulasztja vagy megtagadja, kihágást követ el. 22. §. Jelen szabályrendelet megszegői kihágást követnek el, s a mennyiben cselekményük a jelen szabályrendelet 4. §. d. pontjába és a 21. § ütközik, az 1879 évi 40. tes. 72. és 73. §§. alapján, az azokban megszabott, egyéb esetekben pedig az 1901 évi XX. tcz. 23. §-ában meghatározott célra fizetendő, egy koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig 6 órától 2 napig terjedhető elzárással büntetendők. 23. §. Ezen szabályrendeletbe ütköző kihágási ügyekben első fokban a rendőrkapitány, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban pedig a m. kir. belügyminister bíráskodik. A mult hétről. Háládatos és ünnepi hangulatos műsorunk, volt a hét folyamán. Ünnepi hangulatot 0 felsége születésnapja és Szt.-István napja, a háladatos műsort pedig a számos bizottsági ülések teremtettek. 0 felsége születés napját a hagyományos szokáshoz hiven ünnepeltük meg, azzal a hozzáadással, hogy huszárezredünknek a tábori misén és diszebéden kivül még egy kis meglepetés jutott. A lovassági felügyelő érkezett meg a díszebéd folytatásakép és másnap szemlét tartott a csapatok felett. Az örömnaphoz egy kis ürümpohár is jutott, jóllehet a szemle a legnagyobb dicsérettel végződött. Szt.-István napja is a szokásos módon folyt le, ha esak azt nem vesszük megkülönböztetésül., hogy a helybeli plébános viszonzásul, Ö felsége diszebédének részvételeért, a helybeli tisztikart látta magánál szívesen ezen napon rendezett diszebéden. A világítási bizottság háladatos munkát végzett, midőn a Sebükért cég által ajánlott közös üzleten elverte a port abból a felfogásból kiindulva, hogy „közös lónak, túrós a. háta". A szövőgyár jöhet ha akar, de nem villamosan. A szinügyi bizottság is háladatos akart lenni a. körünkbe érkező színtársulattal szembe és elhatározta, hogy ugy mint eddig megpróbálkozik a bérletgyüjtéssel, szóval segédkezik a megélhetés biztosításában. Az ígéret eddig is meg volt, lehet most ez nemcsak szép szó, hanem teny is lesz. Hisz a bérletgyüjtéssel megbízottak meg is teszik a kötelességüket, de hát mit tehetnek róla azok, ha a bérlők azok, kik folyton csak igérnak. A szokásos n.-szalóki mulatság is meg lett tartva N.-Szalók községhez tartozó csaliti erdőben. Az előbbi évekhez képest tulnyomólag többen rándultak ki városunkból erre a kedélyes mulatságba, de ép akkor midőn jóformán belejöttek volna a tulajdonképeni mulatságra, megjött a vihar és a társaságot a szélrózsa minden irányában szétugrasztotta. De nem oda Buda mondotta a község patrónusa Szalóky Géza. A vihar után Összeterelte a társaságot, kocsin bevitte őket a portájába, ott megvendégelte őket, sőt magtárában rögtönzött tánctermet és megmutatta hogyan lehet lefőzni az esőt, vihart, menydörgést. és villámot. Reggeli 6 óráig járták ott a magtárban és talán a házi gazda vendégszeretetéből még most is járnák, ha másnap a termés kiürítésére nem lett volna a helyre szükség. Ha még azt jelzem, hogy a helybeli dohánygyári munkásnők nyári táncmulatsága iránt az érdeklődés már mindnyájunkat csiklandoz és hogy a munkásnők között már intrikál a konkurencia az előleges foglalkozásra, elmondtam mondókámat a heti krónika részére. Friczi. Az hirlik . . ; A-z hirlik, hogy Pápa város közvilágítására az előmunkálati engedély egy évre meghosszabitatott. 3 Az hirlik, hogy Pápa város jövő | évi költségvetésében a felekezeti is| kólák segélyezése ki lett nullázva. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán Siófokot nem üdülő, hanem elszigetelő helynek tartja. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk csak „muszáj" szóra jön Pápára. Az hirlik, hogy a polgármester az összes uj terveket két évre szabadságolta. Az hirlik, hogy Pápán a vízvezeték a pincéket dézsmálja. Az hirlik, hogy Papán egy kucséber ugy reszkírozott, hogy a kosarát éjjel az utcán felejtette. (Kicsoda ez az ember ? Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán Szt.-István napját mozsárlövések helyett rakétákkal jelezték. (Nekem mondja? Szedő.) Az hírlik, hogy az Eötvös utcában cselédszerzés helyett pletykaszerzéssel foglalkoznak. Az hírlik, hogy Pápáról egy „bajusz ember" megszökött. (Kicsoda ez az ember? Szedő.) Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai háztulajdonosnőnél a lakhatási engedély nyelvészeti okokból nem ajánlható. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok mulatságára már előjegyzések tétettek. (Aber nur solid. Szedő.) Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének hajnali menetrendjében éjjeli változás állott be. H I 13 E s:. — A király születés napja. Városunk lakossága igaz szeretettel és őszinte lelkesedéssel ünnepelte meg ősz királyunk I. Ferenez József születésének 72-ik évfordulóját. Köz- és számos magán épületeinken nemzeti zászlók lengtek, az egész város lakossága ünnepi cliszt' öltött magára és máikora reggel mozsárlövések jelezték az ünnepi jelentőségét. Már a korai reggeli órákban huszárezredünk három százada Ötvös Imre őrnagy osztályparancsnok vezénylete alatt a kaszárnya melletti gyakorlótérre kivonult, hol sátor volt már felállítva a tábori mise szolgáltatására, A századok a sátorral szemben foglaltak állást, mig balra a sátortól egy szakasz huszár gyalogosan helyezkedett el gr. Csáky Kálmán főhadnagy vezetése alatt, kik sortűz adásra lettek vezényelve. Pont 7 orakor érkezett meg Frohreieh Szabó Ernő, alezredes, ezredparancsnok kíséretével, fogadva az osztályparancsnok jelentését, végig lovagolva a csapatok előtt, kezdetét vette a mise, melyet Frászt Endre káplán mondott. Urfelmutatáskor háromszor sortűz adatott és végül a legénység imához lett vezényelve. A tábori mise végeztével a csapatok az ezredparancsnok előtt díszlépésben elvonultak és visszatértek a kaszárnyába. A plébánia templomban reggeli 9 órakor volt az ünnepi mise, melyet Kriszt Jenő plébános celebrált fényes segédlettel. Az ünnepi misén gr. Esterházy Pál, az uradalmi tisztikar a városi hatóság, a huszár tisztikar, az összes hatóságok, tanintézetek és egyesületek testületileg vettek részt. Délben a tisztikar diszebédre gyűlt