Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-08-17 / 33. szám

a mult évi pénztármaradvány terhére kiu­talványozni határozza. 2. Városi tanács jelentése a há­zalási szabályrendelet módosításáról. A kereskedelmi minister rendelete ér­telmében modositott szabályrendelet elfo­gadtatott és jóváhagyás végett 4 példány­ban felterjeszteni rendeltetett. 3. Városi tanács jelentése a női kórház terveinek elkészítéséről és a felmerült költségek kiutalásáról. Miután Besenbaeh Károly a megbíza­tásának keretét túllépte, a pénzügyi bizott­ság és mérnök javaslata alapján Besenbaeh Károlynak csupán 1222 kor. 86 fillér kiuta­lását rendeli el, azzal, hogy amennyiben a női kórház felépítésével ót biznák meg ezen kiutalt összeg az épitési költségekből le fog vonatni. Egyben utasitatik a városi tanács, hogy a női kórház epitésére nvilvá­nos pályázatot hirdessen és az eredményről tegyen a képviselőtestületünk jelentést. 4. A városi tanács előterjeszti a város uj szervezeti szabályrendeletét kapcsolatban a pénzügyi bizottságnak, a város tiszti — segéd és kezelő — személyzet fizetésének rendezése tár­gyában beadott javaslatával. Felolvastatott a szervezeti szabályzat azon pontjai, melyek időközben a bizottsá­gok által modositásra ajánItattak. A sziniigyi bizottság szakasznál Szokoly rendőrkapitány felszólalása ellen dr. Koritschoner, Krausz József N. Kluge dr. és dr. Körös szólaltak fel és az eredeti szöveg lett elfogadva. A fizetés rendezést illetőleg a pénz­ügyi bizottság javaslata ellen Vágó László szólalt fel. ki tekintettel arra, hogy kevés számmal vannak jelen, a tárgyalás elhalasz­tását indítványozza. Antal dr. ellenzi a halasztást mivel ezen fizetésrendezés a jövő évi költségvetés keretében lesz bevonandó, egyben pedig hosszas beszédben érveli a pénzügyi bizott­ság javaslatot. A polgármester névszerinti szavazást rendel el, mely 12 igen 4 nem szavazatot eredményezett, 2 nem szavazott s igv az áll. vál. javaslata, a következőkben fogad­tatott el: A képviselőtestület a szervezeti sza­bályzatot a pénzügyi és jogügyi bizottság módosításával elfogadja. Elfogadja továbbá a pénzügyi bizottságnak a tiszti, segéd és kezelő személyzet fizetés rendezésére vonat­kozó javaslatát azon hozzáadással, hogy az ügyész főorvos és mérnök nyugdíj igénye 2300 korona összeg után számitassék. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. Cselédügyünk rendezése, Nemrégibben hírt adtunk arról az al­ispáni rendeletről, mely a bejelentési hivatal felállítását és a cselédszerzésnek hatósági kezelésbe vételét célozza. A képviselőtestü­let a rendőrkapitányt utasította ezen sza­bályrendeletek elkészítésére, mely utasítás­nak a rendőrkapitány eleget tett. mely végre valahová hivatva lesz cselédügyünket ren­dezni és az annyira közszükségletet képező bejelentő hivatalt létesíteni. A bejelentő hivatal létesítését, célzó szabályrendeletet lapunk legközelebbi szá­mában, a cseléd szerzésre vonatkozót pedig közöljük egész terjedelmében a követke­zőkben : Pápa r. t, város szabályrendelete, a foglalkozás közvetítés és cselédszerzésnek hatósági kezelésbe vételéről s a cselédügy rendezéséről. 1. §• Pápa város a foglalkozás közvetítést és cselédszerzest hatósági kezelésbe veszi, s az elhelyezést az alább körül irt módoza­tok mellett, az e célra megbízott saját kö­zegei által teljesiti, s egyúttal a nőcseléd elszállásolására, cselédszálló helyet létesít, melyet a város maga házilag tart fenn, és kezeltet, s a mig ezen szabályrendelet fenn áll magán egyén részére a közvetítés illetve cseléd szerzésre iparengedély többé ki nem adható. 2. §• A helyközvetités illetve cselédszerzési intézményt a rendőrkapitány vezetése és felügyelete alatt egy-egy Írnokból és egy szolgából álló hivatalos közegek kezelik. 3. §. Minden idegen helyről Pápára érkező, valamint minden helyben szolgálatából kilépő cseléd, köteles legkésőbb 24 óra alatt, el­szegődtetes céljából a rendőrkapitányi hiva­talban jelentkezni, mely hivatal a cseléd­könyvet megvizsgálja, s ha ezt rendben ta­lálja, a cselédet nyilvántartásba veszi, s a, szolgálatba való felfogadhatást a cseléd­könyvbe kitünteti, s a cseléd elszegődteté­séröl gondoskodik. A jelen szabályrendelet életbe léptekor szolgálatban álló cselédek szolgálati viszo­nyuk változásának bejelentése alkalmával fognak nyilvántartásba vétetni. 4. §. Azon szolgálat adó gazda, ki cseléd­jét közvetlen vagy idegen helyen lakó cse­léd szerző közvetítése utján fogadta fel, szintén köteles a beszegődött cselédnek cselédkönyvét és szabályszerűen kitöltött bejelentési lapját 24 óra alatt a rendőri hi­vatalhoz beszolgáltatni. A szolgálat adó a bejelentési lapban azt is kitüntetni köteies, hogy cselédjét nuly időtartamra fogadta és mily bérrel dijjazza. A hivatal a cselédet a nyilvántartásba bejegyezni, bejelentési lapját és cseléd könyvét vissza tartja s e helyét a szolgálat­adó részére egy elismervényt állit ki, mely a gazda által megőrzendő. Midőn pedig a cseléd a szolgálatból kilép, a szolgálatadó az elismervény hátlap­ján rávezeti a cseléd magaviseletéről szólló minősítést, s ezen elismervényt a cselédnek átadja a ki ennek ellenében cselédkönyvét a rendőri hivataltól kikapja. A rendőrkapitányi hivatal az elismer­vényre vezetett adatok alapján a cseléd­könyv rovatait kitölti s az elboesájtast iga­zolja s a könyvet tulajdonosának kiadja. 5. §. Azon gazda ki cselédjét bejelenteni elmulasztja, valamint a ki a rendőrség ál­tal igazolt elbocsájtás nélkül cselédet fel­fogad, vagy elhelyez, úgyszintén a ki már beszegődött cselédet szolgálatba lépésről lebeszél, attól elrettent szolgálati helyéről elcsábít, vagy máshoz szerződtet, kihágást követ el, s a jelen szabályrendeletben meg­szabott büntetéssel büntetendő. 6. §. Minden cseléd, az .1876 évi XIII. tcz. 65 §-ának megfelelőleg, hosszabb idő kikö­tése hiánya esetén legkevesebb 3 hónapra szegődöttnek tekintendő. 7. §• A felmondási idő 30 napban állapit­tatik meg oly formán, hogy a felmondás mindig a 3-ik hónap 1-én eszközlendő. Ha a felmodás elmulasztatott a szolgálati vi­szony további három hóra meghosszabitott­nak tekintendő. Gimnáziumi tanulmányait is hasonló sikerrel végezte. Legszebb reményekkel bo­csátották őt a jogiegyetemre. Már egészen megférfiasodott, bajusza ütközni kezdett, alakjára nézve pedig valóságos Herkules volt, ami nem csoda, miután a különböző sportokat is bámulatos ügyességgel művelte. A leányok szerelmes gondolatokat tápláltak a deli ilju iránt és bizony ő sem állta meg, hogy meg ne forduljon egy szép leány után, aki mellette elhaladt. A kis Gerendás Ilonka is fölcsepere­dett az idők folyamán. Gyönyörű hajadonná lön, akiért Árpád úrfi, mint közvetlen szom­széd, érdeklődni kezdett, Immár nem tép­deste a haját, mint kis korában, inkább csó­kolni kívánta a csillogó aranyszálakat, Rö­videsen megszerették egymást. A házban csak titkon integettek egymásnak, mert sze­relmük is titok volt a világ előtt. De ha szerét ejthették, találkoztak ketten a séta­tér sötét zugában, és boldogan eltelve, sé­tálgattak. Árpád Ígéretet tett, hogy mihelyt dip­lomára tesz szert megkéri a leány kezét Ilonkát ez az Ígéret boldoggá tette és alig várta, hogy az idő elkövetkezzék. Jóllehet gondossan rejtegették titkukat a fiatalok, az mégis kipattant. Mindenütt ta­lálkoznak vén asszonyok, azok pedig arra­valók, hogy az ifjú szerelmesek után puha­toljanak. Árpád és Ilonka ideális .szerelme ilyenformán napfényre került. Arról beszélt az egész ház. Még a cselédek is róla tár­gyaltak. Csak épp Gerendásék nem hallot­ták meg a hírét, mert mindenki tartózko­dott attól, hogy előttük a dolgot fölemlítse. Egy szép napon Ilonka, kisasszony föl­hozta az asztalnál,, hogy Árpád diplomát kapott. — Micsoda Árpád ? (— förmedt rá az apja. — Az neked nem Árpád, hanem Fe­hér ur. No aztán van is abban valami. Ma­napság könnyebb diplomát szerezni, mint bármit ezen a világon. Különben mai nap sok a diplomás gazember. Ha én hírlapíró lennék . . . Fehérről nem mondok semmit, haiiam . . . 110 . . . 110, nem jó vége lesz. Ilonka elpirult. Sírni szeretett volna, hogy reményeit elsirassa, de nem volt hozzá bátorsága. Most már bizonyos, hogy Árpád nem lesz az övé. Édesapja szentül ki fogja kosarazni. — Ügyvéd ! folytatta Gerendás az epés beszédet, miután nem volt libasült az asz­talon, — annyi van, mint a polyva. Doktor Fehér Árpád ur ugyancsak lesheti a poro­két. Még egy nyomorult zsebmetsző sem fogja ügyét rája bizni. Es csakis igy történt, hogy dr. Fehér Árpád egy országos hirü nagy pörben kezdte meg ügyvédi szereplését s oly remek védő­beszédet mondott, hogy a jogászvilág napo­Kig ünnepelte. Egy csapásra fölemelkedett az elsők közé. Immár nem kellett csirke pörökre leselkednie. Gerendás a siker hallatára nem változ­tatta meg véleményét Fehérről. — Jó védőügyvéd ? . . . Azért, mert egy gazembert ki beszélt" a börtönből ? . . Similis simili gaudet. Egyik a másikat se­gíti, ennyi az egész. No . . . Fehér Árpád pedig nemsokára megje­lent az öreg ur előtt és Ilona kezéért es­dekelt. — Mit ?! — kiáltott föl Gerendás, — a lányomat is szerencsétlené akarja tenni ? Meg akar. fosztani tőle ? — Kérem . . . — Semmi! Látom a szemeiből, hogy úgyis elszöktetné, ha kikosaraznám. Hogy tehát a botrányt elkerüljem .... Ilonka gyere be, itt a vőlegényed. * A lakzin természetesen libapecsenye is volt az asztalon. Gerendás tehát jókedvű volt és odaszólt feleségének : — Mégis csak éltek valamit a lélek­tanhoz. Lám, Árpád sorsát megjósoltam. Rabló lett belőle. — De Guszti ! — szólt közbe Geren­dásné, hogy mondhatsz ilyet ? ! — Talán nem igaz ? Hát nem elra­bolta leányunkat? — Es e r bűntettért, — felelte nagy nevetés közt Árpád, — életfogytiglan el va­gyok ítélve. Es szerelemittasan karolta át börtön­őrét, az uj menyecskét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom