Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-04-20 / 16. szám

Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. HIRDETESEK es NY1LTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ARM1N könyvkereskedésében. Újra a tengeri kigyó. Felesleges talán bővebben körülírni, hogy ezen eim alatt újra közvilágításunk kérdését értjük. Városunk ezen vajúdó tengeri kígyója végre valahára oda jutott, hogy a képviselőtestületi közgyűlés által megválasztott világítási bizottság, komoly megfontolás tárgyává teszi ezen kérdést és igyekszik az évek hosszú során vajúdó közvilágításunk ügyét még ez évben megvalósítani. Legutóbbi számunkban jeleztük ugyanis, hogy ezen ad hoc bizottság a beérkezett pályázatokat áttekintés és könnyebb tájékoztatás szempontjából a városi mérnöknek jelentéstétel végett kiadta, ki ezen megbízatását — mint halljuk — már teljesítette és már legközelebb alkalma lesz az illető bizottságnak a városi mérnök jelentése alapján a dolog érdeméhez hozzá szólani é» végre valahára a világítási nemben megállapodni. Határozott véleményünk, hogy igenis elsősorban abban kell megállapodnunk, hogy melyik világító rendszer felel meg leginkább városunk viszonyainak, főleg pedig melyik világító nem ígérkezik a legelőnyösebbnek, városunk jövedelmi forrásának fokozására. Erre nézve jól volna a fogyasztó közönség véleményét meghallgatni, mert csakis ez lesz mérvadó annak megítélésére, hogy melyik világítási rendszer lesz jövedelmezőbb. Ezen utóbbi körülmény teszi kötelességünkké, hogy ebben a kérdésben újra szót emeljünk és városunk intéző köreinek figyelmét, ezen fontos kérdés elbírálásánál, újólag felhívni. Mi, akik ösmerjük, mily lassúsággal és mily nehézkes módon lesznek üdvös eszmék és tervek közügyeink rovására megoldva, jelenlegi stádiumát a közvilágítás kérdésének nagy vívmánynak tarjuk és bár a jól teljesiiett kötelességet különös érdemül nem róhatjuk fel, mégis elismeréssel kell adóznunk a világítási bizottság tagjainak, kik végre belátták, hogy a mostani közvilágításnak állapota tűrhetetlenné vált és teljes odaadással igyekeznek a közvélemény által annyira óhajtott modern közvilágítást létesíteni. Mi ez érdemben már számtalanszor kifejtettük nézetünket s mindannyiszor hathatós érvekkel igazoltuk, hogy városunk közvilágítását a villanyvilágítás berendezéssel óhajtjuk megvalósítani. Tettük pedig azon okból, mivel meg vagyunk győződve, hogy ezen berendezéssel közügyeink javát szolgáljuk. Nem vitathatja el senki sem azon általános nézetet, hogy a villany a világítás legnagyobb rekordja és ezen okból országszerte megindult a moz galom a villanyvilágítás berendezésére és minden egyes város igyekszik a haladó korral lépést tartani. Ezen berendezés pedig nemcsak városunk lakosságának igényeit fogná kielégíteni nemcsak korszerű s a célnak megfeTüECZ Léczesék hónapos szobája, Ürömfi Béla hónapos szobában lakott, hónapos retket vacsorázott és szerelmes volt. Ez a bemutatás ép ugy találna akárhány más halandóra is, ha a hónapos retek kiváltkép nem domborítaná ki Ürömfi Béla nem közönséges egyéniségét. Azt már hallottam, hogy valaki tejet vacsorázik és még el is dicsekszik vele, hogy hát ő tejkúrát használ. Azt is hallottam, hogy valaki nem vacsorázik és szintén dicsekszik, hogy szigorú diétán él, de azt még soh' sem hallottam, hogy valaki az év mind a négy szakában hónapos retket vacsorázzék és meg el se dicsekedjék vele. Ürömfi Béla ez a ritka férfiú egy furcsa véletlen folytán -- ismerkedett meg velem. Én szenvedélyes költözködő vagyok, a lakásomat bámulatos gyorsasággal változtatom. Az egyikbe még be sem költöztem, már másik után nézek. Ezen a téren páratlan eredményeket értem el, volt már körülbelül ötezer harmad emeleti, 10 másod, 1 első emeleti és egyszer majdnem földszinti lakásom. Ebben a gyönyörűségben azonban nem részesülhettem, a lakbér ós fizetési képességeim között oly legyőzhetetlen akadályok emelkedtek, hogy kénytelen voltam újból és ismét az oly jól ismert és rettegett harmadik emeletre költözni. Ez idő óta. hogy majdnem földszinti lakó lettem egyetlen ambitióm mint lakó az ég szomszédságából le kerülni az édes anyaföld közelébe. Éppen csomagoltam 4632-ik lakásomban a melyből családi okok miatt távoznom kellett. A családi okok bizonyos pikáns háttérrel bírtak. Háziasszonyom Léczes Máténé fővárosi takarítónő a VIII. kerületi községi elemi iskolában, úgyis mint odaadó hitves nem kevésbbé mint lelkes honleány nemes hivatást tölt be akkor, a mikor a kis Léczesek számát évenkint szaporítja.*A kitűnő családdal való ismeretségem második hetében belép szobámba Léczes Máténé férje, született Léczes Máté „Esti újság árus," országos papucs, miért is szerényen ugy mutatkozik be, hogy „született Léczes Máté" és négy parab kis léczes, névszerint Edgár, Teodorik, Rajmund és Ildikó. Léczes Máténé, fővárosi íakaritóné ritka classikus műveltséggel és óriási olvasottsággal bírt, minek tanúbizonysága 15 élő és 4 elhunyt gyermekének neve. Mind a tizenkilencz névre nem emlékszem, annyit azonban tudok, hogy volt első (elhunyt) és második (élő) Heliodor egy pantaleon, I. és II. Leander és valami két Koléta. Belépve a szobámba Edgár és Teodorik a nyakamba ugrottak és vállaimra ültek, kezeikben gyanús színű zsebkendőket lobogtatva, mint valami nagyhatalom képviselői, kik szerény területemet annectálták és ki is tűzték a nagyhatalom lobogóját.— Rajmund és Ildikó örömükben ordítozni kezdtek, Léczes Máténé könnyezett, férje született Léczas Máté pedig az elragadtatástól nem tudott szólni. En hasztalan iparkodtam lerázni a kisdedeket, nem sikerült. Léczes Máténé az érdemes fővárosi alkalmazott végre megunta nézni a féktelen lelkesedést és leparancsolta Edgárt és Teodorikot, a kik nagynehezen lemásztak rólam, de ettől vérszemet kapott Rajmend és Haikó és addig bőgtek, mig megengedtem, hogy ők is kitűzzék válaimon a Léczes család nagyhatalmi lobogóját és vagy fél óráig ott ülhessenek. IIP D mindenféle színben és különféle mintákban nemkülönben mindenféle uriés nöi divatcikkek és játékszerek rendkívüli dus választékban és bámulatos olcsó árban kapható KRAUSZ-féle üzletben (Bencés épület.)