Pápai Közlöny – XII. évfolyam – 1902.

1902-03-30 / 13. szám

csengő és mindenekfelett hajlékony kolora­tur hanggal rendelkezik, melyhez kitűnő is­kola párosul. A zsidónő nehéz áriáját bá­mulatos könnyedséggel és intelligentiával énekelte. A zajosan tapsoló közönség ráadást követelt, mire még két magyar dalt énekeit, melyet szinte zugó taps követett. A műsor egyik sikerült száma követ­kezett ezután. Billitz Ciha úrhölgy adta elő „Férjez menjek-e ?" czimü monológot nagy színpadi rutinnal. A monolognak minden egyes részét kiaknázva, azt kellőleg érvényre juttatta és kiváló alakításával állandóan éb­ren tartotta a közönség érdeklődését, mely zajos és tüntető tapsokkal jutalmazta a ki­váló színészi képességekkel" bíró úrhölgyet. Ezután Szentgyörgyi Sándor karnagy népdal egyvelegeket adott elő zongorán. Speciális czigányos modorban előadott já­tékát a Rákóczy indulóval fejezte be, amit a közönség hazafias tüntetéssel tapsolt meg. Az estély műsorát a „Kurucz táncz" fejezte be, mely festői látványt nyújtott a közönségnek. A kurucztáncokat a következők lejtet­ték : Hölgyek : Barna Iluska, Beck Etelka, Deutsch Elza, Goldberg Iduska, Kohn Elza, Krausz Jolán, Nobel Jozefa, Schlesinger Olga, Spitzer Berta, Weisz Irén. Urak : Bog­nár József, Burger Tihamér, Keszei János, Király Ernő. Kocsis Béla, Nagy László, Sas János, Timár Gyula, Trosits Mátyás és Rosta Kálmán. A görög tűzzel megvilágított és reme­kül lejtett tánezot a közönség tüntető tap­saira megújrázták és végül a táncz betaní­tóját Kemény bácsit a lámpák elé követel­ték, s ezzel az első estély véget ért. A második est műsora ismét a tréfás „Simphlónia" és követőleg a kisdedek Rok­kokó táncával vette kezdetét. Az előző est tüntető tapsai ismétlődtek a műsor mindkét számai illetve közreműködői iránt. A kisdedek tánca után Kis József zon­goratanár ült a zongorához és a tőle meg­szokott technikával hallottuk „Rigoletto" operának egy remek részletét. Róla feles­leges már dicshymnuszokat zengeni, fénye­sebb kritikát mint ő legutóbb Győrött ven­dégszereplése alkalmával nyert, alig mond­hatnánk. Frenetikus taps jutalmazta művészi felfogással előadott játékát. Ezután következet a Vajda Emil (I hegedű), Steiner Sándor (II. hegedű), Rirch­nek Elek (viola) és Forstmeyer Richárd (gor­donka) vonos-négyes társaság játéka, kik „Dworák" Es-dur vonós négyesét adták elő oly művészi felfogással, melyet Pápán még nem volt alkalkalmunk hallani. Közönségünk általános figyelemmel s áhítattal hallgatta a művészgárda játékát és minden egyes szakaszt zajosan megtapsolt. Köszönettel tartozunk a győri vendégeknek, hogy ily művészi élvezetben részesítettek bennünket és alkalmat adtak közönségünk­nek a komoly zene iránt az érdeklődést felkölteni. A műsornak egyik érdekeltséget keltő száma volt Schmidl Jánosné úrhölgy győri vendégünk művészi éneke, ki két német dalt adott elő. A vendégművésznő imponáló megjelenés, nagyterjedelmü, tisztán csengő hanggal rendelkezik, futamai könnyedek és bámulatos biztonsággal énekel, főleg a fel­sőbb regiszterekben. A zajosan tapsoló kö­zönség ráadást követelt, mire egy magyar dalt hallottunk majd az újra felzúgó tapsra megtoldotta egy remek német dallal. Ezt is zugó tags követte. Az énekszámokat Hatschek Jakab győri vendégünk nagy gondoal kisér­te zongorán. A tapsok elhangzása után újra Vajda Emil soló hegedüjátékában gyönyörködtünk, ki egy Magyar Rapsodiát művészi készült­séggel adott elő. Kísérője volt Steiner Sá­muel (II. hegedű) és Kirchner Elek (zongora) a vonos társaság két tagja. A közönség bár frenetikus tapssal kö­vetelt ráadást, de a hegedűművész fáradt­ságot jelzett s igy kénytelenek voltunk nél­külözni a reáadást. Az estély műsora az előző estén szinte előadott „Kurucztánc" előadásával nyert be­fejezést, melyet újólag meg kellett újrázni. A közönség nagy része a színházból a Grif'-szálloda nagytermében gyűlt egybe, ahol a fiatalság táncra perdült és rendkivüli vidám hangulatban reggeli 3 óráig maradt együtt a kedélyes társaság. Az első négyest 40 pár táncolta. A táncmulatságon a következő hölgyek vettek részt: Asszonyok: dr. Lőwy Lászlóné, Stein­berger Lipótné, Fürst Sándorné, Körmendy Béláné. dr. Hirsch Vilmosné, Steiner Ig­náczné, Weisz Hermáimé, dr. Kövi Józsefné, dr. Herzog Manóné, Cinner Imréné, Krausz Vilmosné, Billitz Ferenczné, Kerpei Gusz­távné, Rosenfeld Sámuelné, Kertész D. De­zsőné, Kemény Beláné, ifj. Schlesinger Mórné Schlesinger Rezsőné, özv. Klein Adolfné, özv. Fischer Adolfné. Pollák Gézáné, Kohn M. Miksáné, Rechnitz Béláné., Koréin Vilmosné, dr. Sauer Vilmosné, (Szili-Sárkány),-Kovács Mórné (Bpest), Weisz Sámuelné (S-.Vásár­liely), Fellner Simonné, Schmidl Jánosné (Győr), Barna Ignáczné, dr. Steiner Józsefné, Herzl Arnoldné, Steiner Karolin (Szombat­hely), di-. Fischemé (Borsos-Győr), Welt­ner Miksáné, Lukács Lajosné, Wittmann Ig­náczné (K-.Lak), Goldberg Gyuláné, özv. Rosenberg Sámuelné, Lőwy Ignáczné, Lőwy Sámuelné (Győr),Ösztreicher Gyuláné, Weisz Sámuelné, özv. Gold Sámuelné, Schor Ár­minné. Kemény Gyuláné. özv. Kohn Adolfné, Spitzer Henrikné, Schőn Ignáczné, Rosenthal Francziska, Wellísch Gézáné, Braunstein Márkuszné, Weisz Zsigmondné, iíj. Eisler Mórné, Singer Jakabné, Klein Józsefné (Bö­rölle), Kovács Ignáczné (Egyed), Wittmann Mik sáné (Taplánfa). Leányok: Koritschoner Margit, Mandl Seréna (B.-pest), Kövi Dolora, Fischer Jo­lán, Schlesinger Olga, Barna Ilus, Klein Róza. Krausz Zseni, Berger Róza, Oestrei­clier Sera, Beck Etelka, Lukács Melanie, Weisz Irénke, Kotli Rózsika, Billitz Czilla, Spitzer Berta, Goldberg Ida, Klein Janka, Schőn Teréz, Klein Mariska, Frank GizelJa, Kohn Elsa, Beck Mariska, Krausz Róza, Pirkowszky Mária, Izrael Mariska, Braun­stein Lotti, Koritschoner Matild, Widdler Ida (Moson), Beck Mariska, Fleischmann Katicza (Kül-Fürged). A mult hétről. A Jókai kör mintájára az izr. nőegylet is rendezett két művészi estélyt, mely esté­lyek fenomenális siker tekintetében jóval felülmúlták „a mintát" anélkül, hogy ezzel a kijelentésemmel a Jókai kör estélyeinek sikereit visszaszivólag kicsinyíteném. Ezek az estélyek, főleg pedig a kette­dike a „művészi" jelzőre teljesen jogosult, mert a művészetet nagy terjedelmében él­vezhettük. Nem ama bizonyos dilletáns mű­vészek, hanem a teljes hitelt érdemlő és dokumentált művészek gárdája előtt húzták fel a színpadi függönyt és csalták ki a kü­lönböző hangszerekből és hangszálakból a „művészi" jelzésre jogosan megillető hangokat. Ezzel nem azt mondom, hogy az első est sikeréből valamit is elvonnék, mert hát a kis babák tündéri táncza, a kurucztánc, a tréfás simfonia, mindmegannyi miivészi si­kert aratott, mert hát ily dolgokat megta­nulni és betanulni még magában is némi művészet kell. A két estélynek részletes leírásáról — elállók, mert alig tudnám betartani a mér­téket és az egyes szereplőknél a dilletánsok­kal szemben előirt határvonalat átlépve, vil­lámokat zúdítanék a fejem fölé s a magam fegyverével sújtanának akkor amidőn azt kiáltanák utánam, hogy sder Schl.. soll nur die Konkurenz betreffen". Amidőn még azt jelzem, hogy a két estélynek feje és lába ugyanaz volt, csupán a középső test ment át a metamorfozison, végeztem az estélyek műsorával. (Jó is lesz már egészen végezni. Szedő). A második est végeztével a szokások tánc lett megtartva a Griff teremben, mely minden jobb és bal­eset nélkül hajnali 3 órakor véget ért. Feltámadásunk is volt tegnap, melyről (ezt mesélje el „a hirlik"ben. Szedő). Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városában a jéggyár kérdést el — intézték. Az hirlik, hogy Pápa városánál lejárt r közvilágítás — pályázata. Az hirlik, hogy Fenyvessy főis­pánnak sokszor lehet csuklási ingere, mert Pápán sokat emlegetik. Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk azért nem jött el a nőegyleti estélyekre, mert tudta, hogy Feny­vessy sem lesz jelen. Az hirlik, hogy a polgármester tenyere kőszéngázt fejleszt és villanyt izzaszt. Az hirlik, hogy az izr. nőegylet estélye alkalmával a kis leánykák táno előtt és után a táncmesternek súgva jelentették be holmi szükségletüket. Az hirlik, hogy az izr. nőegylet estélyei alkalmával a görög tüz több ízben spanyolul égett. Az hirlik, hogy a Jókai Mór-utcai háztulajdonosné a nyelvével űzi ki a lakóit. Az hirlik, hogy a Feltámadás ünnepén többen nemcsak kör- de szeg­let-menetet is tartottak. Az hirlik, hogy a tegnapi kör­menet alkalmával sokan „az üzlet ér­dekében" is meneteztek Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője minden éjjel tart kör­menetet. (Elég baj az nekünk. Szedő.) x Jbw zeu — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete április hó 10-én d. u. 3 óra­kor rendkivüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatába, melyet lapunk jövő számába közlünk, fontos tárgyak vannak felvéve. — A feltámadás ünnepe. Mint minden évben, ugy ez idén is móltólag ünnepelte meg városunk katholikus hitfelekezete, a feltámadás ünnepét. Tegnap már 6 óra táj­ban százakra m'enő tömeg lepte el a plé­bánia templom belsejét és környékét, hogy résztvehessen a feltámadás ünnepélyén. Az idő igen kedvező volt s a körmenetben, melyet Kriszt Jenő plébános fényes segéd­lettel celebrált, a katholikus hitfelekezet összes intellgentiája résztvett. — Tisza Kálmán temetésén, a dunántuli ev. ref. egyházkerületi!;, városunkból Németh István, dr. Horváth József, Kis Ernő és dr. Antal Géza képviselték, utóbbi még Gesz­tén is jelen volt ahol a nagy államférfit örök nyugalomra helyezték. — A pápa-báuliidai vasút építése már annyira előrehaladt, hogy a kész töltéseken szerdán fogják megkezdeni a sinek felraká­sát. A vonal megnyitása septeinber hó köze­pére van tervezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom