Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-04-28 / 17. szám

A városok színügyi értekezletén , jelen voltak. Komárom városa részéről: l)o mány János polgármester. • Szombathely, illetve a vasvárme­gyei szinháztársaság választmánya ré­széről : Károlyi Antal kir. tan. alispán, dr. Gyöngyössi Tivadar ügyvéd, Kővári Kaffe.hr Béla lapszerkesztő vál tagok. Pápa városa részéről : Mészáros t Károly polgármester, Ilanauer Zoltán dr. Kőrös Endre lapszerkesztő szinügyi biz. tagok. Győr városa részéről : Zechmeister polgármester, Weivnesz tanácsnok szin­ügyi referens és Szávay lapszerkesztő szinügyi biz. tagok. Zechmeister Károly polgármester az elnöki üdvözlő szavak után Szávay Gyulát kéri fel az ügy ismertetésére s a propozicziók megtételére. Szá.ay ismerteti Dunántul megje­lent városainak karöltve portált közös szinügyi érdekeit, a multak tapaszta­latait, az eddigi összeköttetéseket s kifejti, hogy a legtermészetesebb ala­pon mintegy önként fejlődik ki e váro­sok között az állandó szinügyi kapcso­lat gondolata. A' bürokratikus alapon mozgó központi kísérletek eddigi fias­kói is azt mutatják, hogy e városo­kat egymástól elszakítani nem lehet s bűn is volna. Javasolja : Kössön ez a négy város Győr,Komárom, Szombat­hely és Pápa szinügyi szövetséget 3 évre ugy, hogy a febr. 15-én végződő győri törzsévad után az erre szerző­désileg kötelezett győri színtársulat febr. 15-től virágvasárnapig Szombat­helyre, virág vasárnaptól májas végéig Pápára ; junius és julius hónapokra Komáromba megy, erre egy havi, vagy hat heti szünet következnék, mely idő az igazgató esetleges más vállalkozási tervei számára marad fenn (Balatonfüred vagy Siófok), majd rezzenek meggyőződést arról, vájjon lesz-o a zenekarból valami. A próbáról a „Pápai Közlöny" hasáb­jaiban s a város többi lapjában is kimerítő referáda jelene meg, mely szerint a zenekar — bevált. A szakértők egyhangú véleménye olyan volt, hogy arra az egylet, a zenekar, főleg pedig a karmester büszke lehetett. Az egylet tisztikara megelégedésének még kül­sőleg is adott kifejezést néhány hordó sör alakjában, melyet a zenekar, éppen farsang vasárnapja lévén, rögtön el is fogyasztott. A komoly munka, a tanulás folytató­dott ; most már egy kitűzött czélpont felé törekedtek, a feltámadás körmenetje volt az alkalom, hogy életrevalóságukról tanúskod­hassanak. Meg is történt. Igaz ugyan, hogy­hogy a harangok zúgásával megküzdeni ne­héz volt, de hát — deniqure mégis csak ját­szott a zenekar, ha csak kevesen hallhatták is a zenét. E hét folyamán azonban május elsején reggel 4 órakor meglesz az ébresztő is, s evvel visszavonhatlanul kilép a zene kar a nagy közönség elé abban a remény­ben, hogy meleg simpáthiával fog találkozni. Május 5-ikén, vasárnap kezdi meg a tűzoltózenekar a vasúti vendéglő kerti-helyi­ségében hangversenyeit s e percztől fogva az rendelkezésére áll a nagy közönségnek. A karmester, mint e sorokból kitűnik, nem csüggedt el, bízva saját magában, bízva embereiben egyenesen haladt előre azon az uton, melyet magának kitűzött; az időközi szeptember havát ismét Pápán töltené a társulat s onnan október 1-én bevo­nulna Győrbe. Szombathelyre vonatkozólag meg­jegyzi, hogy kezdetben ugy képzelték a kerületet, hogy a magyar szinügy állandósításával egyidejűleg megala­kul a soproni szinikerület is és Sop­ron ép ugy miként Győr a 6 hónapos téli idénye végéből átenged másfél hónapot, ugy Sopron idénye elejéből engedne át Szombathely részére más­fél hónapot. Miután azonban a soproni szini viszonyok mai kuszáltsága mellett e várost egyezkedésbe bevonni nem lehet, e viszonyok lehiggadásáig fen­marad Szombathely részére a jog, hogy őszi idénye tekintetében más­ként intézkedjék s más társulatokkal szerződjék. Károlyi Antal alispán lelkes me­legséggel üdvözölvén a kezdeményező Győr városát, egész meggyőződéssel és bizalommal járul hozzá a terve­zethez, mert ez valóban biztosítja és konszolidálja az érdekelt városok szí­nészetét. Óhajtandó volna, hogy Sop­ron viszonyai is mielőbb megenged­jék, hogy a tervezet teljes kiépülé­sét, addig Szombathely az őszi elő­idényre nézve tud segíteni magán. Kaffehr Béla szintén teljes he­lyesléssel csatlakozik a tervhez, mely Szombathely terve is, sőt ha Győr városa a végleges rendezésig át tudná adni a társulatát febiuár 15. helyett már február 1-én akkor őszi idényre már szüksége sem volna Szombat­helynek. Dr. Kretschy Sándor soproni ta­nácsnok kijelenti, hogy az ismert vi­szonyok következtében csak mint jó­indulatú hallgató vesz részt az ülé­sen, ez idő szerint Sopron részéről nyilatkozatot nem tehet. Dr. Gyöngifössi Tivadar minden­akadályok leküzdésében pedig szerencsés keze volt, sikerült neki minden bajt orvo­solni, s mi a fő, a zenekar tagjaiban maga iránt feltétlen engedelmességet, s osztat­lan tiszteletet kelteni. A pápai önk. tüzoltóegylet immár bir­tokában van egy zenekarnak, mely a leg­szebb reményekre jogosít. Elvitázhatlan azonban, hogy a zenekart nemcsak az egy­let hanem a nagy közönség is magáénak ismerheti el, mert ő lesz a tulajdonképeni fentartója. A nagyközönségen múlik, vájjon a zenekar tagjaiban megmarad-e az a lelke­sedés az ügy iránt továbbra is ; mert mind­azok, a karmestert sem véve ki, kik egy féléven át mindennap órákat szenteltek egy bizonytalan siker reményében, méltán elvár­hatják, hogy a közönség megfelelő arányban pártolni is fogja azt. Kár is volna, ha e zenekarra mely oly szépen indult meg fel­karolás hiányában, elődjének sorsa várna, ha az elzüllene, feloszlana, mert akkor azt hiszem városunk jó kleig várhatna ismét még valaki egy fúvószenekar szervezésére adná magát. A zenekart, s különösen képzett veze­tőjét annak ötletéből, hogy productióit im­már megfeddheti, —* szivbői üdvözöljük. ben hozzájárul Károlyi Antal és Kaf­fehr Béla fejtegetéseihez s Üdvözli a győri szövetség tervét. Domány János polgármester he­lyesli a tervet, mel> egy régi és ter­mészetes viszonyt elevenít fel. Mészáios Károly polgármester ha­sonlókép örömmel járul hozzá, csak arra kér világos 'biztosítást, hogy szeptember havában a társulat Pápán működik. Dr. Kőrös Endre megpendíti a gondolator, nem lehetne-e a szövet­ség közös ügyeinek intézésére s kü­lönösen az igazgató választására nézve az érdekelt városok delegáltjainak közreműködésével közös bizottságot szervezni. Zechmeister, Szávay, Károlyi és többek hozzászólása után ezt a ter­vet, mint komplikáltat és nehézkesei elejti az értekezlet. Győr városa szer­ződésileg kiköti igazgatójával azt is, hogy mikor tartozik a szövetséges városokban játszani s azt is, hogy téli társulata művészi gerinczét, el­sőrendű tagjait az igazgató egész évre szerződteti. Egyéb közös érdekű kérdesek megbeszélése a mostanihoz hasonló konferenciákon loyalisan meg­ejthető. Kimondja végül az értekezlet, hogy lépéseket tesz a szövetséges színtársulat államsegélye támogatása iránt, a szövetség 1902. virágvasár­napján veszi kezdetét, ugy azonban, hogy a szombathelyi első pótidény ezt megelőzőleg már 1902. február 15-től virágvasárnapig érvénybe lép. Károlyi Antal alispán és Zechmeis­ter Károly polgármester szives és ba­rátságos érzelmeket cserélnek ki vá­lasztékos szavakban, mely szavakra az értekezleti tagok egyhangú lelkes éljenzése adja meg a visszhangot. Igy alakult meg Győr, Komárom Szombathely, Pápa városok első tör­vényes szini szövetkezete. Színészet Pápán, Deák Péter színtársulata hétfőn kezdte meg előadásait városi színházunkban. A tár­sulatot igen jó hírnév előzte meg s az ed­dik bemutatott előadások után Ítélve, ezen jó hírnévre teljessen jogosult is. Deák színigazgató egy kifogáslalan. jól szervezett társulattal és a mit nálunk eddig nélkülöztünk kitűnő zenekarral ren­delkezik, mely a legnagyobb műértő közön­ség igényeivel szembe is megállja helyét. Ennek folytán bizton reméljük, hogy közön­ségünk a társulatot a kellő pártfogásban fogja részesíteni. Nem teszünk ezúttal szemrehányást közönségünknek, hogy a bemutató előadá­sok iránt oly kevés érdeklődést tanúsított, — habár ez egy jobbérzésü és Öntudatos társulat tagjaira ily közöny nagyon is leve­rőleg hat — de elnézzük ezt. a szokás ro­vására, bizton remélve, hogy legközelebbi tudósításunkban már telt házakról fogunk megemlékezni. S ezt elvárjuk most már közönségünk­tői, mert az ily kongó nézőtér amit eddig­elé tapasztalni kénytelenek voltunk nemcsak a szinigazgatóra s a társulat tagjaira, ha­nem a színházat mindennap hűségesen lá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom