Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-02-10 / 6. szám

Közérdekű független hetilap.- Megjelenik minden vasárnap. ELÖFIZETESI ARAK : Kgósz évre 12 kor., félévre G kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó : PÜLLATSEK WRim&S, HIRDETÉSEK es NY1LTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Csatlakozzunk Győrhöz! Sokszor volt már szó arról, hogy Pápát és a pápai járást, ha már a méltóságos copf azt másként nem engedi, legalább igazságszolgáltatási tekintetben csatolják a természetes központhoz : Győrhöz. Elmondották ezt évekkel ezelőtt az újságírók vezércikkekben és ver­sekben. -- megbeszélték széltében — hosszában, vendéglőkben és gyűlé­sekben, hogy Győrhöz való csatolta­tásunk ugy a nagy közönségnek, mint az igazságügyi kormánynak is nagy érdekében áll. A nagy közönségnek azért, mert ha ügyes-bajos dolga akad a törvényszéknél, nem kell fél napig tartó utazást oda és félnapig tartó utazást tennie vissza és nem lesz senki kénytelen három napig távol lennie a családjától, hanem rövid egy óra leforgása alatt átutazhatik Győrbe és ott kényelmesen elvégezve dol­gát, még aznap vissza is utazliatik. Az igazságügyi kormánynak pedig ér­dekében áll azért, mert azoknak a nagyszámú tanuknak, a kiket éven­ként Veszprémbe Pápáról és a pá­pai járásból beidéznek, három napi napidíj helyet csak egyet kell majd kifizetnie. A magyar államnak nincs oly sok pénze, hogy ok nélkül szórja ki a pénzt, mikor azokat az ezreket, a mennyit ezen a cimen haszontala­nul kidob, egyetlen egy tollvonással meglehetne takarítani. Hát annyi bizonyos, hogy ez az állapot tovább tarthatatlan. Pápa vá­ros lakossága a legutóbbi népszám­lálás szerint megközelíti a 18000 lel­ket, a Perutz-féle szövőgyár munká­saival és alkalmazottaival rövid két év leforgása alatt 20.000 lakosnál többet fog szá^xikUnij eonyi embert nem lehet annak a szekatúrának to­vább kitenni, hogy vasúton 80 és néhány kilométer távolságban keresse igazát, mikor azt épugy megtalálhatja a sokkal közelebb eső győri törvény­széknél is. Pápa város közönségének ez irányban a kezdeményező lépéseket végre valahára meg kell tennie, hogy a helytelen és igazán kétségbeejtő területbeosztás felsőbb helyen meg­reperáltassék, mert igazán nem forog fenn semmiféle ok arra,- hogy Pápa város továbbá a pápai járás közön­sége és az igazságügyi kormány ezen cimen sok ezer koronával többet költ­sön el, mint elköltene akkor, ha igaz­ságügyi tekintetben a győri törvény­székhez csatoltatnánk. Szívleljék meg ezen sorokat Veszprémvármegyének intéző körei, — hassanak oda, hogy másféle, a mostaninál jobb vasúti menetrendet léptessenek életbe Veszprém és Pápa között, — talán ha ez elérhető volna, akkor a város és járás közönsége nem fog arra a térre lépni, melyet fennebb vázoltunk. Szívleljék meg pedig annál is inkább, mert ha Pápa város és a pá­pai járás közönsége közösakarattal lépéseket fog tenni Győrhöz való csa­tolíatása iránt, nem lehetetlen, hogy ry . Történet az életből i. — Magda -- Laczi.! A kerti-ház asztalánál álló nő kezéből kihullott a virág, mit éppen csokorba kötni készült, midőn a nyitott ajtóban megjelent, a felindulástól sápadt remegő férfit-meglátta. A reá irányuló félig fájdalmas, félig szemre­hányó tekintettől lesütötte szemét s látható nagy zavarában idegesen motoszkált a'szer­teheverő rózsa és szeglu között. Kunossy László végre megszakította a kínos nyomasztó csendet. — Miért tetted azt nekem Magda ? — mondá elfaló tompa hangon, s egy "lépéssel beljebb került a lugasba. — Te meg mért jöttél el kínozni ? — felelt a lány s az izgalmas meglepetéstől sápadt arezát a dacz pírja öntötte el. Tud­hattad, hogy amily mennyország volt látá­sod azelőtt olyan pokol most az nekem. Hangja most már a kitörő szenvedély­től reszketett szemében a harczkedv lobo­gott fel de a figyelmes szemlélő észreve­hette volna, hogy mögötte más rejtőzik. — Hagyj kibeszélnem bár teljesen fö­lösleges amit mondok. Ide jöttém hát, hogy a pesti „Vöröskereszt-kórház" ba való kine­veztetésemet tudtodra adjam s megkérdez­zelek akarod-e sorsodat az enyémhez kötni ? Es megint azt kell mondanom : én balga ! Leányszerelemben női hűségben hittem. Ott bent, a díszes teritett asztal mel­lett a sürgés-forgás közepette, vidámságtól ragyogó arczoktól körülvéve a feszült vára­kozás, lázas sietség láttára kellett megtud­nom, hogy lakoma, ünnepély készül — .az én idő előtt letűnt reményem, az én korán sirbaszált boldogságom —- halotti tora. . , Es újra csend lett. Az egyik nem bírta, a másik nem tudta folytatni a megkezdett, kínos társalgást. —r De hát nem írták meg neked, hogy Fricivel jegyezem el magam ? — törte meg a nő hosszú szünet után a makacs halga­tást. — Gondolod, hogy a kötelessége lett volna valakinek miután magad sem tetted ? — kérdé László metsző gunynyal mely szinte irgalmatlannak kegyetlennek láttatta a lágy­tekintetü férfiút. Magdát a kérdésére válaszolt kérdés porig sújtotta. Most már igazán szégyelte magát s belsejében a lelkiismeret zudult fel. Szegény árva gyermek volt midőn özv. Patay Ferenczné magához fogadta mint ját­szótársat a kis Ilonkához. Később midőn ez hirtelenül meghalt társalgodónő-feléje volt a megtört özvegynek, vidámságával mulat­tatta szórakoztatta őt. Majd a háztartást vezette mint mondani szokás „jobb keze" volt a gyengélkedő úrnőnek. És most! a fiatal háziúr az özvegy fiának a menyasz­szonya lett. Laczival — ki az özvegynek szegény­sorsú apátlan anyátlan unokaöcscse és ne­velt fia volt — régen szerették egymást. Érzelmüket egymásnak megvallották de má­Sbk előtt titkolták. Midőn két évvel ezelőtt Kunossy László dr. okleveles orvos Berlinbe utazott, hogy egyik nagybátyjánál tanársegédi állását el­foglalja, Magdától kölcsönös fogadalmak ós esküvések közt vált el s a két szerető ab­ban egyezett meg, hogy levélileg sem érint­keznek majd egymással, tűzpróbára téve szerelmüket. Időközben hazajött az özvegy édes fia a szép Frigyes, a forróvérű nőimádó s őrült szerelemre gyúlt Magda iránt. Szerelme kevésbé eszményi mint inkább érzéki jel­legű volt, épp azért annál vadabb, égetőbb, akadályt nemismerö. És mégis gördülő czélja elérésének útjába egy akadály a nő erénye. Azt csak a pap „amen"-je előzhette le. Es mi volt Friczinek a házasság ha szenvedé­lye kielégittetósét látta benne ? Gyorsan határozott. A mondhatni gőgös, pénzt és rángott tisztelő gentry késznek nyilatkozott anyja szegény névtelen házikisasszonyát oltárhoz vezetni. Patay né imádója rabja volt fiának, s hogy ezt boldognak lássa még egy ezi­gányleányt is kész lett volna anyai szívé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom