Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-02-10 / 6. szám

Közérdekű független hetilap.- Megjelenik minden vasárnap. ELÖFIZETESI ARAK : Kgósz évre 12 kor., félévre G kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Laptulajdonos és kiadó : PÜLLATSEK WRim&S, HIRDETÉSEK es NY1LTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Csatlakozzunk Győrhöz! Sokszor volt már szó arról, hogy Pápát és a pápai járást, ha már a méltóságos copf azt másként nem engedi, legalább igazságszolgáltatási tekintetben csatolják a természetes központhoz : Győrhöz. Elmondották ezt évekkel ezelőtt az újságírók vezércikkekben és versekben. -- megbeszélték széltében — hosszában, vendéglőkben és gyűlésekben, hogy Győrhöz való csatoltatásunk ugy a nagy közönségnek, mint az igazságügyi kormánynak is nagy érdekében áll. A nagy közönségnek azért, mert ha ügyes-bajos dolga akad a törvényszéknél, nem kell fél napig tartó utazást oda és félnapig tartó utazást tennie vissza és nem lesz senki kénytelen három napig távol lennie a családjától, hanem rövid egy óra leforgása alatt átutazhatik Győrbe és ott kényelmesen elvégezve dolgát, még aznap vissza is utazliatik. Az igazságügyi kormánynak pedig érdekében áll azért, mert azoknak a nagyszámú tanuknak, a kiket évenként Veszprémbe Pápáról és a pápai járásból beidéznek, három napi napidíj helyet csak egyet kell majd kifizetnie. A magyar államnak nincs oly sok pénze, hogy ok nélkül szórja ki a pénzt, mikor azokat az ezreket, a mennyit ezen a cimen haszontalanul kidob, egyetlen egy tollvonással meglehetne takarítani. Hát annyi bizonyos, hogy ez az állapot tovább tarthatatlan. Pápa város lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint megközelíti a 18000 lelket, a Perutz-féle szövőgyár munkásaival és alkalmazottaival rövid két év leforgása alatt 20.000 lakosnál többet fog szá^xikUnij eonyi embert nem lehet annak a szekatúrának tovább kitenni, hogy vasúton 80 és néhány kilométer távolságban keresse igazát, mikor azt épugy megtalálhatja a sokkal közelebb eső győri törvényszéknél is. Pápa város közönségének ez irányban a kezdeményező lépéseket végre valahára meg kell tennie, hogy a helytelen és igazán kétségbeejtő területbeosztás felsőbb helyen megreperáltassék, mert igazán nem forog fenn semmiféle ok arra,- hogy Pápa város továbbá a pápai járás közönsége és az igazságügyi kormány ezen cimen sok ezer koronával többet költsön el, mint elköltene akkor, ha igazságügyi tekintetben a győri törvényszékhez csatoltatnánk. Szívleljék meg ezen sorokat Veszprémvármegyének intéző körei, — hassanak oda, hogy másféle, a mostaninál jobb vasúti menetrendet léptessenek életbe Veszprém és Pápa között, — talán ha ez elérhető volna, akkor a város és járás közönsége nem fog arra a térre lépni, melyet fennebb vázoltunk. Szívleljék meg pedig annál is inkább, mert ha Pápa város és a pápai járás közönsége közösakarattal lépéseket fog tenni Győrhöz való csatolíatása iránt, nem lehetetlen, hogy ry . Történet az életből i. — Magda -- Laczi.! A kerti-ház asztalánál álló nő kezéből kihullott a virág, mit éppen csokorba kötni készült, midőn a nyitott ajtóban megjelent, a felindulástól sápadt remegő férfit-meglátta. A reá irányuló félig fájdalmas, félig szemrehányó tekintettől lesütötte szemét s látható nagy zavarában idegesen motoszkált a'szerteheverő rózsa és szeglu között. Kunossy László végre megszakította a kínos nyomasztó csendet. — Miért tetted azt nekem Magda ? — mondá elfaló tompa hangon, s egy "lépéssel beljebb került a lugasba. — Te meg mért jöttél el kínozni ? — felelt a lány s az izgalmas meglepetéstől sápadt arezát a dacz pírja öntötte el. Tudhattad, hogy amily mennyország volt látásod azelőtt olyan pokol most az nekem. Hangja most már a kitörő szenvedélytől reszketett szemében a harczkedv lobogott fel de a figyelmes szemlélő észrevehette volna, hogy mögötte más rejtőzik. — Hagyj kibeszélnem bár teljesen fölösleges amit mondok. Ide jöttém hát, hogy a pesti „Vöröskereszt-kórház" ba való kineveztetésemet tudtodra adjam s megkérdezzelek akarod-e sorsodat az enyémhez kötni ? Es megint azt kell mondanom : én balga ! Leányszerelemben női hűségben hittem. Ott bent, a díszes teritett asztal mellett a sürgés-forgás közepette, vidámságtól ragyogó arczoktól körülvéve a feszült várakozás, lázas sietség láttára kellett megtudnom, hogy lakoma, ünnepély készül — .az én idő előtt letűnt reményem, az én korán sirbaszált boldogságom —- halotti tora. . , Es újra csend lett. Az egyik nem bírta, a másik nem tudta folytatni a megkezdett, kínos társalgást. —r De hát nem írták meg neked, hogy Fricivel jegyezem el magam ? — törte meg a nő hosszú szünet után a makacs halgatást. — Gondolod, hogy a kötelessége lett volna valakinek miután magad sem tetted ? — kérdé László metsző gunynyal mely szinte irgalmatlannak kegyetlennek láttatta a lágytekintetü férfiút. Magdát a kérdésére válaszolt kérdés porig sújtotta. Most már igazán szégyelte magát s belsejében a lelkiismeret zudult fel. Szegény árva gyermek volt midőn özv. Patay Ferenczné magához fogadta mint játszótársat a kis Ilonkához. Később midőn ez hirtelenül meghalt társalgodónő-feléje volt a megtört özvegynek, vidámságával mulattatta szórakoztatta őt. Majd a háztartást vezette mint mondani szokás „jobb keze" volt a gyengélkedő úrnőnek. És most! a fiatal háziúr az özvegy fiának a menyaszszonya lett. Laczival — ki az özvegynek szegénysorsú apátlan anyátlan unokaöcscse és nevelt fia volt — régen szerették egymást. Érzelmüket egymásnak megvallották de máSbk előtt titkolták. Midőn két évvel ezelőtt Kunossy László dr. okleveles orvos Berlinbe utazott, hogy egyik nagybátyjánál tanársegédi állását elfoglalja, Magdától kölcsönös fogadalmak ós esküvések közt vált el s a két szerető abban egyezett meg, hogy levélileg sem érintkeznek majd egymással, tűzpróbára téve szerelmüket. Időközben hazajött az özvegy édes fia a szép Frigyes, a forróvérű nőimádó s őrült szerelemre gyúlt Magda iránt. Szerelme kevésbé eszményi mint inkább érzéki jellegű volt, épp azért annál vadabb, égetőbb, akadályt nemismerö. És mégis gördülő czélja elérésének útjába egy akadály a nő erénye. Azt csak a pap „amen"-je előzhette le. Es mi volt Friczinek a házasság ha szenvedélye kielégittetósét látta benne ? Gyorsan határozott. A mondhatni gőgös, pénzt és rángott tisztelő gentry késznek nyilatkozott anyja szegény névtelen házikisasszonyát oltárhoz vezetni. Patay né imádója rabja volt fiának, s hogy ezt boldognak lássa még egy ezigányleányt is kész lett volna anyai szívé-