Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-09-29 / 39. szám

a múlt ciklusban képviselte a kerületet, kit azonban a volt hivei is nagyrészt elhagytak, mivel a kerületet teljesen negligálta. A veszprémi kerületben. Ezen kerületben heves küzdelem lesz Szabó Imre volt képviselő és Horánszky La­jos szintén szabadelvű párti között. A zirci kerületben. A szabadelviipárti jelölt Anclreé Gyulá­nak két ellenjelöltje van. A néppárt Major Ferenczet, a Kossuth párt Ferenczy Zoltánt jelölte. Itt erős küzdelemre van kilátás, de mint halljuk Andreé Gyula győzelmével. A nagyvázsonyi kerületben. Óvári Ferencz dr. volt szabadelvüpárti képviselővel szemben I\enessey Zoltán Kos­suthpárti áll, de csekély kilátással a győze­lemre. Az enyingi kerületben. Az enyingi választókerület népszerű képvisetőjelöltje Purgly Sándoi ellen a Kos­suth-párt Bakó József ev. ref. lelkészt lép­tette fel. Színészet Pápán, Érthetetlen előttünk közönségünk ha­tártalan közönye a színtársulattal szemben. Naponta üres házak előtt folynak az előa­dások, sőt megtörtént e héten az is, hogy közönség hiányában az előadás nem tarta­tott meg, megjegyezzük, hogy ezen előadás a szinház alap javára volt kitűzve. Valóban nem értjük közönségünk gondolkozását. Minden áron követelünk színtársulatot és itt kiteszük őket a vegetálásra sőt az ily körülmények után az elkeseredésre. Valóban nem méltó a pápai tradícióhoz. Már pedig ha még a hátralevő néhány előadások a fent jelzett sorsban részesülnek, tényleg nem marad Dobónak más hátra, mint kétség­beesni. — Reméljük, hogy közönségünk ezen odiumot magára nem vállalja és ezen néhány hátralevő előadást tömeges látoga­tásával fogja pártolni. Ezt most már nem­csak a kötelesség és jó hírnevünk a színé­szettel szemben, de a humanismus is köve­teli. Ezen fennti reményben adjuk referá­dáinkat a lefolyt hétről. Szombaton „Kleopátra" került színre. Az operett ízlés ..angol kórja" ihlette meg Verő Györgyöt, ennek a végtelenül Ízetlen operette szövegnek megírására, melynek zeneszám*)i egy pár melodikus táncdal, nagyrészt a saját régi zenemüveiből vannak összetoldva. Egy duzzogó piimadonna Abrá­nyiné Vein Margit részére készült a szerep a mellyel inkább dekoratív hatásokat ért el, a mennyiben ötször öltözködött szebbnél­szebb jelmezekbe. Bármennyire méltányol­juk is Székely Iiené a m biti óját, de ilyen parádés szerepekre, egész darabot mozgató alak ábrázolására, bizonytalan játékát és énektudását nem tartjuk megfelelőnek. Váradi Margit ez a kedves szinészleány is nagyon halványan játszotta a komorna eléggé szí­nes szerepet. A mi pedig a betanulást illeti az egyszerűen botrányos volt, a zenekar és a solisták forradalmi jelszavakat valósítot­tak meg egymással szemben és a zenekar allegro ütemeit a legvontatóbb píanissiomok­kal követték a bájos női ajkak és megfor­dítva. A gyenge enseinbléből csak Horváth és Gulyás temperamentumos alakítása vált ki. A közönség, mely megtöltötte a színhá­zat elég fagyosan viselkedett. Vasárnap délután „Szulamith" ment a címszerepben Gulyásné-\al, ez sláger sze­repe. A kö/.önség teljes elismerésével mél­tatta ezen minden tekintetben ambiciózus színésznőt. Esti előadásul másodszor ment „Kleo­pátra" operette. Határozottan jobb előadás volt mint az első és a szereplők is biztosab­bak voltak ugy ének mint játék tekintetében. Elismerést nyertek Gulyásné, Váradi Margit, Gulyás és Horváth. A zenekar gyengélke­dett. Hétfőn a szinházalap javára kelletett volna az „Arany asszony" előadást megtar­táni, de a mi még Pápán nem történt meg, az előadás „közönség hiányában" nem lett megtartva. Kedden Blaha Sári vendégfellépte volt hirdetve, de a délelőtt folyamán táviratilag lemondott s igy „Nebántsvirág" helyett „A vereshaju" népszínmű került előadásra üres nézőtér előtt. A címszerepet Gulyásné játszta teljes ambitióval. Dalait érzéssel énekelte, játéka pedig kifogástalan volt. Remek ka­binet alakításban láttuk Veréb Jankót, kit Gulyás ábrázolt. Jóizü humorával általános derültségét keltett. A többi szereplök Hor­váth, Váradi Margit, Tábori, Csíki, Daróczi Ilka kitűnő összjátékot produkáltak. Szerdán csekély számú érdeklődés mutatkozott „A görög rabszolga" előadása iránt, pedig igen élvezetes előadást láttunk. Ez alkalommal lépett fel mint újonnan szer­ződött tiig Radnai Zsuzsika Dús szerepé­ben Hangja vajmi csekély van ugyan, de kiváló sikkes táncával és rendkívüli bájos játékával el tudja feledtetni a közönség kö­rében ezen hiányt. Számos táncát a tüntető tapsok folyton meg kellett ujráztatni, Váradi Margit mint Aspasia oly rekordot ért el énekszámaival, mely bámulatba ejtett ben nünket. Hangja a felső regiszterekben rend­kívül megerősödött és biztos, és méltán uj­ráztsitiák meg a második felvonás remek áriáját „Majd eljövend az idő." Igen ügyes volt Gulyás mint Heliedorus, ki a közönség mulattatására mindent elkövetett és sikerült is partnerjével Szelényi Emiliával, nem­kűlömben Horváth, ki a címszerepben szép baritonját érvényesítette. Gulyásné mint An­tónia hatástalan volt. A zenekar még min­dig gyengélkedett. Csütörtökön „Nagymama" került szinre gyér közönség előtt. A címszerepet Pozsonyi Júlia bravourral játszta. Alig hisszük, hogy a vidéken ezen szerepet jobb kezekre biz­hatnák. Kapott is tapsot bőven. Gulyás (Tó­dorka) és Szelényi Emilia (Serafin) minden egyes jelenésükben derültséget keltettek, Radnai (Mártha) ezen naivszerepkörben ki­váló tulajdonságokat árult el. Behízelgő or­gánum a és rokonszenves megjelenése ezen szerepkörre utalja őt. A többi szereplők Csíki Kardos, Szelényi Ilonka és Remete az est si­kerében osztoszkodtak. Pénteken zónaelőadásban gyönyörkö­dött csekély számú közönség „A kis szöke­vény" operettben. Hatalmas estéje volt Vá­radi Margitnak a címszerepben. Valósággal tüntettek mellette és minden egyes ének­számát megújrázták, sőt egyik tisztelője egy szép virágcsokorral is kedveskedett neki. Remete a régi jó volt, máskülönben is ki­tűnő kedvvel játszott. Gulyás mint jockey közkedveltségét ez alkalommal csak fokozta. Jó volt Gulyásné mint Carmeinita. Nagy haladást tapasztaltunk Nagy Miklósnál, ki Tamarint elég ügyesen alakította. Radnai Zsuzsika (Alice) táncával hódított amit meg is újráztak. A zenekar kezd lassanként magához térni és ezt Yécsei karmester har­mónium kíséretének tudtuk be. Szombaton a bájos zenéjü „Lili" ope­rette került előadásra, kivételesen szép szá­rún közönség előtt. A címszerepet az álta­lunk közkedvelt Váradi Margit játszta kellő bájjal és hatással. A nagymama szerepében azonban nem tudta magát beletalálni. Re­mek volt Plinchárd szerepében Remete, ki ugy az ügyetlen tüzértrombitást, valamint a fess hadnagyot és marconás tábornokot ki­tűnő alakításban mutatta be. Gidyás a vi­comt szerepében folytonos derültséget kel­tett. Mindnyájuknak kijutott a tapsból. A zenekar újra kínlódott. Á mult hétről. Tisza választás ! Ez a jelszó járja most országszerte. Hagy valljon igévé válik ezen jelszó az összes választásoknál, azt nem merem állítani, de hogy Pápán az lesz, azt az eddigi tapasztaltak után határozottsággal lehet előre konstatálni, mert hát nincs ellen­jelölt aki a tiszta választást kifogásolná és esetleg a mandátumot megtámadhatná. Van ugyan egy ellenjelölt, de talán azok kik ezen jelöltet Hegedűssel szemben felállították, maguk sem vehetik komoly számba. Ez a jelölés arra lesz csak jó, hogy választási aktust provokáljon és a választás kihirdetését néhány órával késleltesse. Én azt hiszem máskülönben, hogy ez a jelölés csak arra való, hogy Hegedűs Lóránt ne mondhassa, hogy egyhangúlag Lett megvá­lasztva. Ez a jelölés máskülönben arra is jó volt, hogy a tiszta választas jelszó nálunk könnyebben érvényesülhessen. Mert hát, ha tényleg egy komoly ellenjelöltre akadt volna a volt kepviselőnk, mondhatjuk egy sokat emlegetett helyi jelölt személyében, ugyan­csak szorult volna a kapeza és akkor az elmondott programmbeszéd és ujbőli jelölés után nem igen engedték volna az amug}< is mondva csinált lelkesedésüket „tiszta" gyo­morral távoztatni, és ha már egyébb sem­mit de legalább egy pár hordó sört csapol­tattak volna meg, hogy könnyebben éljenez­hessék a jelöltet. A jelen helyzet ezt sem követelte. Van ugyan ellenjelölt, el is mondotta a Fő­téren programmbeszédét három teljes órán át, a hármas kandaláber petroleumos vilá­gítása melle t kifejtette a sociális elveket, nagyszámú közönség élvezettel hallgatta, de mindez oly szalmaláng, melyet Hegedűs Lo­i'ántnak még vizzel sem kellett öntözni, nem­hogy sört pazarolt volna a csillapításra. Lesz ugyan ma este valami társva csora cimii bankett, ami az előlegezett bizalom jelképében lesz bemutatva, de ez is tiszta lesz, mert ez mindenkinek egy ko­ronába íog kerüini. Azt híresztelték, hogy a Griff bérlőnéje gavalléroskodni fog, és minden teritékhez egy üveg pezsgőt fog ajándékozni, de ez csak hírlik. Ez Györött megtörténhetik, de Pápán, ahol „tiszta vá­lasztásról van szó, nem történhetik meg. Máskülönben az ördög nem alszik, ha tiszta lesz a pezsgő, akkor a választás is lehet tiszta, csakhogy akkor a jelölt tárcája is kitisztázódik, ami mostanában igazán feles­leges volna, ha nincs komoly ellenjelölt. De ne igyunk előre a medve bőrére, hanem várjuk meg legalább is a tiszta bort melyet poharunkba akarnak önteni. Ezt kell tenni, mert máskép nem hiszünk tovább az ígéretekben. A színtársulatról is kellenne már végre valahára megemlékezni, hisz már négy hete működnek városunkban és még egy izben sem volt a krónikába felemlítve. Ez tényleg a mostani választási előkészültségekre és folytonos jelölési kombinációkra kell visz­szautalnunk, — melyek teljesen háttérbe szorították amúgy is a színházlátogatást és ezzel a színtársulat kedvtelenségét is. Jó­formán semmi különös nem történt, hacsak az nem, hnoy még az is megtörtént, hogy „közönség hiányában" egy este az előadás vissza lett sziva. A színtársulat két napi időzés után tá­voznak városunkból, majd akkor irok róluk nekrologot, mert mást igazán nem tudok róluk zengeni. Friczi. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városát még nem lehet elválasztani Hegedűs Ló­ránttól. (Még szopik "? Szedő.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom