Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.
1901-09-01 / 35. szám
L 0 Y V Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Képviselőválasztás előtt. Nemcsak vármegyénkben de országszerte megindultak az orsz. képviselőválasztásokat megelőző mozgalmak, csupán egyedül mi pápaiak vagyunk teljesen tájékozatlanok, liogy lesz-e jelöltünk és ki lesz a jelölt ? A jelenlegi képviselőnk Hegedűs Lóránt egyáltalában életjelt sem ad magáról, a választóközönségének arra sem ad alkalmat, hogy meghallgassa mit tett megválasztása óta és mily kötelezettségeket vállal magára, ha esetleg újra megbízzák a mandátummal. Nem tudjuk, kik tanácsadói, de akárki adja ezt a tanácsot roszszul teszi, mert bármilyen „gutgesinnt kerület" a mi kerületünk, de utóvégre is számolni kell a választók türelmével és a megválasztott képviselőnek is, jóllehet „biztosra" veszi a megválasztást, nem szabad packázni a kerülettel, jobban mondva egy pár nappal a választás előtt lejönni a kerületbe „szeretett választói" körébe, itt HIRDETÉSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. a bizalmat kikérni és ha sikerül a „szeretett polgártársak" révén a mandátumhoz jutni, akkor a kerület neki mint mondani szokták — vurst. Tisztelt képviselő ur! Az nem elég, hogy a tizenkettedik órában leereszkedő nyájassággal jön le a választók közé, barátságosan parolázik boldog-boldogtalannal, mindenki polgártárs és jóbarát lesz egyszerre. Ez igen jó kortesfogás a községekben, de Pápa város választópolgárai az ily pillanatnyi felvételekhez, ha eddig talán hozzá szoktak is, de ezentúl nem hajlandók a mandátumot egy kézszorítással megváltani. Értsük meg egymást képviselő ur! Pápa városa ezelőtt három évvel Fenyvessy Ferencz főispán egyedüli ajánlatára megválasztotta képviselő urat egyhangúlag orsz.. képviselőjévé. Mit tett s mit nem tett képviselő ur azóta, azt most nem szellőztetjük, arra lesz még alkalmunk visszatérni, de hogy a választópolgárok nagyrészét negligálta, azt határozottan állithatjuk. Fényesen igazolja ezen állításunkat azon körülmény, hogy a választóközönség nagyrésze nyíltan kifejezést adott azon közöny felett, melyet vele szemben három éven át tanúsított és ennek is tudandó be, hogy a választók között nagy elégületlenség uralkodik. Azzal, hogy képviselő ur minden évben egyszer lejön, egy-két emberrel érintkezik és a választások közeledtével a Lloyd testületet is j meglátogatja, ezzel csak a lólábut mutatja meg, amint azt azok észre is vettek és nem helyeztek súlyt az ilyen látogatásra. Képviselő urnák ezen közönyt eláruló viselkedése kényszeríti a választók nagyrészét, hogy ily viselkedésnek elejét vegye. Ennek tudandó be az is, hogy a választók nagy zöme egy helyi követ jelölésről tervezgetnek, ki itt nőtt fel választói között, ismeri őket, barátjuk nekik. Szó van róla oly jelöltet felállítani, aki nem dicsekszik, hogy mennyi kérvény intéztetett hozzá és ha beszélni Miczike a kolostorban, i. A Fenyvessy Miczi szülői i;en vallásos emberek voltak, s kis leánykájukat is ájtatos, istenfélő hitben nevelték. Miczike nem sok selyemczipöt szaggatott el az iskola zöld mulatságok porondján, sem a tánckoszoruk parkettjén, mivel hogy igazándi bálról az ő korában még szó sem lehetett. De ha nem is virrasztotta át az éjszakákat, amelyeket más leányok a táncziskóla rózsaszín, mámoros világában töltöttek : annál sűrűbben fölkeltette édes anyja a mély hajnali álmából, amikor advent ideje volt s a rorátékra kellett járni, a téli szürkület csipős levegőjében, a templom ugyancsak barátságtalanul hűvös falai közé. 8 keringők, hopszok és csárdások ingerlő, bűvös melódiái helyett áhítatos zsolozsmák zengették körül a fiatalságát. S ennek a kegyes nevelési rendszernek nem tehette volna föl a koronáját Zsófia asszony, mint ugy, hogy leánykáját tizenhatéves korában a t—i zárdába adja, ahol meg lesz mentve a ba-' rátnők esetleges káros befolyásától s ahonnan éppen oly hitbuzgó, minden erényekkel teljes nő gyanánt lép majdan a világba, mint aminő az édes mamája. Zsófia asszony választása azért esett éppen a t—i kolostorra, mert annak fejedelemasszonya, soror Candida, a szigorú erényeszégnek valóságos félelmetes hirében állott. Legendákat beszéltek arról, mennyire megveti ő világ örömeit s kizárólag az égi jutalom kiérdemelésére törekszik. Még a kolostort körülövező óriási parkban, a melyet jóakarat nélkül akár erdőnek is lehetett volna nevezni, még ott is kizárólag a százados klastrom napsugártalan, hideg homályába. börtönözte magát. Beszélték, hogy ugy sanyargatja a testét, akár egy anachoréta a kereszténység aranykorában ; bár a ki oly szerencsés volt és a fejedelemaszszonyt szinről-szinre láthatta, csodálkozva kérdezé, hogy hol van hát az a test, amit itt sanyargatni lehet ? Mert a tiszteletreméltó zárdafőnöknő sovány volt, mint a czérnaszál; a bőre száraz, mint az alexandriai könyvtár legrégibb pergamentje, s egyáltalán a testi bájak hiányának impozáns bőségében leiedzett. Vizszinü szemeire azt mondhatnók, hogy azokból a túlvilág fénye sugárzott az emberre, ha ugyan a túlvilág fényének oly élesek, szúrósak lennének a sugarai, mint egy-egy angol kötőtű. Miczikének azonban, aki különben is valósággal szerelmes volt a gyönyörű, glóriás beátákba (igaz. hogy azok sokkal szemrevalóbbak voltak, mint soror Candida,) mégsem telt el fagyos borzadálylyal a szive, amikor először e lélekig ható szemek olé került. Ha azonban a mi jámbor Miczikénk arra számított, hogy ő majd kegyes elmélkedések közepette vagy egy Orsolya-nővér karján teszi meg a lelke épülésére szolgáló sétákat: számításában erősen és kellemetlenül csalódott. Mert a kolostor tele volt raaga-koru, de azért tőle egészben különböző leánynépséggel. Kegyes szülőik azokat is beadták a szigorú soror Candida védőszárnyai alá, hogy ott tökélesitse a nevelésüket az égi ihlet, ami a szülői gonddal is fölér. Ezekkai a leányokkal aztán megannyi tüzes, hanczurozó, bájosan vásott démonocskát eresztettek a szent falak közé. A klastromban ugyan nem helytelen kedhettek, mert ott soror Candida őrködött; de annál jobban fölverték pajkoskodásukkal a kertet. Köztük volt a Miczi hajdani iskolatársa is : Kömlei Ella, aki már az iskolában is sok megbotránkozásra adott okot a jó Miczinek. Most zajos csókokkal fogadta megérkező barátnéját és azt mondta neki : — No, csak hogy kikerültél a szülői házból és idejöttél ebbe a klastromba : Legalább élvezni fogod az aranyszabadságot. Miczi nagyott bámult és föl is háborodott e szavakra. Hogyan hát neki rossz dolga volt otthon és itt tanulja megismerni az életet, az Ella tanításaiból? Ella tényleg vezére volt a klastrombeli leányseregnek, sőt egypár nővért is az ujján pergetett, sőt soros Candidának se volt előtte valami nagy resp; ktusa. Átkozott csinyek kerültek ki Dreher Antal világhírű kőbányai seríőzödéjének >a Pána és vidéke részérő GOLDSCHMID ÖDÖNNÉL PÁPÁN.