Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-09-01 / 35. szám

L 0 Y V Közérdekű független hetilap - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre G kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. Képviselőválasztás előtt. Nemcsak vármegyénkben de or­szágszerte megindultak az orsz. kép­viselőválasztásokat megelőző mozgal­mak, csupán egyedül mi pápaiak va­gyunk teljesen tájékozatlanok, liogy lesz-e jelöltünk és ki lesz a jelölt ? A jelenlegi képviselőnk Hegedűs Lóránt egyáltalában életjelt sem ad magáról, a választóközönségének arra sem ad alkalmat, hogy meghallgassa mit tett megválasztása óta és mily kötelezettségeket vállal magára, ha esetleg újra megbízzák a mandátum­mal. Nem tudjuk, kik tanácsadói, de akárki adja ezt a tanácsot roszszul teszi, mert bármilyen „gutgesinnt ke­rület" a mi kerületünk, de utóvégre is számolni kell a választók türelmé­vel és a megválasztott képviselőnek is, jóllehet „biztosra" veszi a megvá­lasztást, nem szabad packázni a ke­rülettel, jobban mondva egy pár nap­pal a választás előtt lejönni a kerü­letbe „szeretett választói" körébe, itt HIRDETÉSEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. a bizalmat kikérni és ha sikerül a „szeretett polgártársak" révén a man­dátumhoz jutni, akkor a kerület neki mint mondani szokták — vurst. Tisztelt képviselő ur! Az nem elég, hogy a tizenkettedik órában le­ereszkedő nyájassággal jön le a válasz­tók közé, barátságosan parolázik bol­dog-boldogtalannal, mindenki polgár­társ és jóbarát lesz egyszerre. Ez igen jó kortesfogás a községekben, de Pápa város választópolgárai az ily pillanat­nyi felvételekhez, ha eddig talán hozzá szoktak is, de ezentúl nem hajlandók a mandátumot egy kézszorítással meg­váltani. Értsük meg egymást képviselő ur! Pápa városa ezelőtt három évvel Feny­vessy Ferencz főispán egyedüli ajánla­tára megválasztotta képviselő urat egyhangúlag orsz.. képviselőjévé. Mit tett s mit nem tett képviselő ur azóta, azt most nem szellőztetjük, arra lesz még alkalmunk visszatérni, de hogy a választópolgárok nagyrészét negligálta, azt határozottan állithatjuk. Fényesen igazolja ezen állításun­kat azon körülmény, hogy a választó­közönség nagyrésze nyíltan kifejezést adott azon közöny felett, melyet vele szemben három éven át tanúsított és ennek is tudandó be, hogy a válasz­tók között nagy elégületlenség ural­kodik. Azzal, hogy képviselő ur min­den évben egyszer lejön, egy-két em­berrel érintkezik és a választások közeledtével a Lloyd testületet is j meglátogatja, ezzel csak a lólábut mutatja meg, amint azt azok észre is vettek és nem helyeztek súlyt az ilyen látogatásra. Képviselő urnák ezen közönyt eláruló viselkedése kényszeríti a vá­lasztók nagyrészét, hogy ily viselke­désnek elejét vegye. Ennek tu­dandó be az is, hogy a választók nagy zöme egy helyi követ jelölésről ter­vezgetnek, ki itt nőtt fel választói között, ismeri őket, barátjuk nekik. Szó van róla oly jelöltet felállítani, aki nem dicsekszik, hogy mennyi kér­vény intéztetett hozzá és ha beszélni Miczike a kolostorban, i. A Fenyvessy Miczi szülői i;en vallá­sos emberek voltak, s kis leánykájukat is ájtatos, istenfélő hitben nevelték. Miczike nem sok selyemczipöt szaggatott el az is­kola zöld mulatságok porondján, sem a tánc­koszoruk parkettjén, mivel hogy igazándi bálról az ő korában még szó sem lehetett. De ha nem is virrasztotta át az éjszakákat, amelyeket más leányok a táncziskóla ró­zsaszín, mámoros világában töltöttek : an­nál sűrűbben fölkeltette édes anyja a mély hajnali álmából, amikor advent ideje volt s a rorátékra kellett járni, a téli szürkület csipős levegőjében, a templom ugyancsak barátságtalanul hűvös falai közé. 8 kerin­gők, hopszok és csárdások ingerlő, bűvös melódiái helyett áhítatos zsolozsmák zen­gették körül a fiatalságát. S ennek a ke­gyes nevelési rendszernek nem tehette volna föl a koronáját Zsófia asszony, mint ugy, hogy leánykáját tizenhatéves korában a t—i zárdába adja, ahol meg lesz mentve a ba-' rátnők esetleges káros befolyásától s ahon­nan éppen oly hitbuzgó, minden erényekkel teljes nő gyanánt lép majdan a világba, mint aminő az édes mamája. Zsófia asszony választása azért esett éppen a t—i kolostorra, mert annak feje­delemasszonya, soror Candida, a szigorú erényeszégnek valóságos félelmetes hirében állott. Legendákat beszéltek arról, mennyire megveti ő világ örömeit s kizárólag az égi jutalom kiérdemelésére törekszik. Még a kolostort körülövező óriási parkban, a me­lyet jóakarat nélkül akár erdőnek is lehe­tett volna nevezni, még ott is kizárólag a százados klastrom napsugártalan, hideg ho­mályába. börtönözte magát. Beszélték, hogy ugy sanyargatja a testét, akár egy anacho­réta a kereszténység aranykorában ; bár a ki oly szerencsés volt és a fejedelemasz­szonyt szinről-szinre láthatta, csodálkozva kérdezé, hogy hol van hát az a test, amit itt sanyargatni lehet ? Mert a tiszteletre­méltó zárdafőnöknő sovány volt, mint a czérnaszál; a bőre száraz, mint az alexand­riai könyvtár legrégibb pergamentje, s egy­általán a testi bájak hiányának impozáns bőségében leiedzett. Vizszinü szemeire azt mondhatnók, hogy azokból a túlvilág fénye sugárzott az emberre, ha ugyan a túlvilág fényének oly élesek, szúrósak lennének a sugarai, mint egy-egy angol kötőtű. Miczikének azonban, aki különben is valósággal szerelmes volt a gyönyörű, gló­riás beátákba (igaz. hogy azok sokkal szem­revalóbbak voltak, mint soror Candida,) mégsem telt el fagyos borzadálylyal a szive, amikor először e lélekig ható szemek olé került. Ha azonban a mi jámbor Miczikénk arra számított, hogy ő majd kegyes elmél­kedések közepette vagy egy Orsolya-nővér karján teszi meg a lelke épülésére szolgáló sétákat: számításában erősen és kellemet­lenül csalódott. Mert a kolostor tele volt raaga-koru, de azért tőle egészben külön­böző leánynépséggel. Kegyes szülőik azokat is beadták a szigorú soror Candida védő­szárnyai alá, hogy ott tökélesitse a nevelé­süket az égi ihlet, ami a szülői gonddal is fölér. Ezekkai a leányokkal aztán megannyi tüzes, hanczurozó, bájosan vásott démonocs­kát eresztettek a szent falak közé. A klas­tromban ugyan nem helytelen kedhettek, mert ott soror Candida őrködött; de annál jobban fölverték pajkoskodásukkal a kertet. Köztük volt a Miczi hajdani iskolatársa is : Kömlei Ella, aki már az iskolában is sok megbotránkozásra adott okot a jó Miczinek. Most zajos csókokkal fogadta megérkező barátnéját és azt mondta neki : — No, csak hogy kikerültél a szülői házból és idejöttél ebbe a klastromba : Leg­alább élvezni fogod az aranyszabadságot. Miczi nagyott bámult és föl is hábo­rodott e szavakra. Hogyan hát neki rossz dolga volt otthon és itt tanulja megismerni az életet, az Ella tanításaiból? Ella tényleg vezére volt a klastrombeli leányseregnek, sőt egypár nővért is az ujján pergetett, sőt soros Candidának se volt előtte valami nagy resp; ktusa. Átkozott csinyek kerültek ki Dreher Antal világhírű kőbányai seríőzödéjének >a Pána és vidéke részérő GOLDSCHMID ÖDÖNNÉL PÁPÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom