Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-08-25 / 34. szám

nép most el akarja Csakis ezen a vasútépítéssel kapcsolatos helyzetek meg változtatásával bírták rá a munkanélküli földhöz ragadt szegény munkásokat, hogy ne hn ívják el ősi hazájukat s ne vándoroljan;. k ki. A már elvesztette bizalmát s igenis hagyni hazáját. Mindezek után kíváncsian kérdezzük a kereskedelmi minisztert, hogy miért nem adja meg ilyen mostoha viszonyok dacára az építési engedélyt ? » Hiszen ugy tudjuk, hogy a vasút dacára a rossz és mostoha pénzviszonyoknak, már financirozva van. Sőt utána jártunk a dolognak s megtudtuk, hegy a kaució is le van téve, az építési anyagok már a helyszínen feküsznek régóta, a kisajátítási eljárások is befejeződtek, műszaki szempontból sincs kifogás, a tervek jóvá vannak hagyva és minden intézkedés megtörtént, még az iránt is, hogy az elfoglalt területek 75százaléka a birtokbavétel után azonnal kifizettetik és a fenmaradó 25 százalék, a községi hozzájárulásokból a községeknél a hitelesítésig letétbe helyeztetik. Ezen eljárással a vicinálisoknál szokásos kellemetlenségeknek is eleje van véve. Mikor a nép nyomorog és éhezik, kenyér után vágyódik s most - ily milliókra menő munka kínálkozik, miért tiltja meg a vasút kiépítését a kereskedelmi miniszter ? Azt mondják, hogy Pápa városa százezer forintos hozzájárulását a felére szeretné redukálni. Támogatja d várost e törekvésében „a nép Sorsát szivén hordó" képviselője Hegepüs Lóránt. Talán csak nem az, aki Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternek a fia ? A Pápa város 100.000 forintos hozzájárulásáról szóló határozat jogerős, azt megváltoztatni nem szabad. De viszont, ha a városnak most meg kellene fizetnie a 100.000 forintot — aminek megszavazását ma sajnálja — ez nagyfokú animozitást keltene a város orsz. kepviselője, Hegedűs Lóránt, ellen —- most, a választás előtt. Nosza, segítségére siet a szabadelvű párti képviselőnek a szabadelvű miniszter, a fiúnak az apa, csinálódik a közérdek, a vármegye, a szegény nép rovására családi politika . . . Vagy talán nem ugy van ? Elfelejtette Hegedűs miniszter az „Adriát" és „Turult" '? Ezt a cikket közölte az „AlkotA férj nem merte maga kezelni. Kollegáival gyógyíttatta feleségét. És az asszonyt nem ölte meg a bánat. Mikor először megpillantotta férj ét, reszketve susogták lázban égő ajkai. — Rosszul számított ... Ha meg is ölte őt, de engem nem tudott megölni. --- Csalódik .... A győző én leszek És a férj szemeiben újra ott villogott az ördögi fény, mikor ezt mondta. A negyedik héten már felkelt a betegasszony. Férje elvitte Pöstyénbe üdülni. Csak három hónap múlva tértek vissza vissza. Hantosnén abból az óriási fájdalomból csak egy kek gyűrű látszott fekete szemei körül. Hogy a szivében óceánja volt a kínnak — azt nem látta nem tudta senki. Mert hát nem mondta senkinek. Mindennap megsiratta az ő halottját. Mindennap imádkozott a lelkeért. Egy este aztán ' azt mondta neki férje. Vanda ! öltözzék fel ! A vigadóba megyünk — bálba. — De én nem megyek. —• Én meg akarom ! Mióta itthon vagyunk nem láttak bennünket együtt még. Nem szeretném ha a világ valamit gondolna . . . öltözzék! — Nem ! — Meg kell tennie ? Erti? Mert ha nem mány", és a melyet „Szíves közlés végett" hozzánk beküldtek. Mi, mint már fentebb jeleztük ezen cikket az érdekeltség érdekében közöltük, mert városszerte megfoghatatlannak tartották ezen vasút építésének huzavonáját. Konmentárt ehhez a cikkhez fűzni, feleslegesnek tartjuk, de igenis elvárjuk városunk orsz. képviselőjétől, hogy ezen vádak alaptalanságát azzal fogja dementálni, hogy minden befolyását érvényesíteni fog ezen vasút Ideiglenes építési engedélyének kieszközlésére. Tűzoltóink 30 éves jubileuma, A pápai önkéntes tűzoltó egylete, az ország egyik legrégibb tűzoltó-testülete, Szt. István napján ünnepélté fennállásának harmincéves évfordulóját. Eletének hasznos és példaadó munkában töltött haimincz esztendejére büszkén tekinthet vissza a tiszteletreméltó testület, mely ezen idő alatt tagjainak derekas igyekezete és vezetőségének buzgalma által — szerénytelenség nélkül mondhatják —a legelsők közé küzdötte fel magát. Hírét messze vitték azok az idegenek a kiknek alkalmuk volt munkában lathatni a pápai tüzoltó-csapatot, akárhányszor a dühöngő szélvészben hihetetlenül rövid idő alatt, keletkezése helyén fékezték' meg a • pusztító elemet. A bravúros oltások egész sorozatát jegyezte föl a helyi krónika. Szóval a pápai tűzoltó-egyesület,, mely pár évvel ezelőtt ujjászerveztetvén, most 92 működő tágból és a vele együtt 287 tagból áll, ma kétség kívül az ország egyik legkitűnőbb ilynemű testülete. A jubileumi ünnepségekről tudósítónk a következőkben számol be : A pápai Önk. tűzoltótestület f. hó 20.-án — Szt. István napján — tartotta meg' a veszprémi, soproni, kis-czelli és takácsi tűzoltó-egyletek küldöttéinek és a város közönségének élénk érdeklődése mellett 30 éves fennállásának, ünnepélyét. Reggeli 5 órakor a testület zenekara — Nos V , — Nos . akkor, kényszerűen fogom. Ön nekem engedelmességgel -tartozik. Cselédni előtt fogom — - ' Vanda szó nélkül felöltözött. A vigadó zsúfolva volt.. Hantosáé férje karján bágyadt mosoly lyal nézegette a hullámzó tömeget. Egyszercsak aztán férje megszólítja : — Nézzen oda Vanda, a jobb felől álló harmadik oszlophoz. Az asszony odanézett. Egy férfi állott ott Deméisy Elek. És — És egy velőtrázó sikoltás tört ki a nő ajkain, míg férje karjaiban halálra vált kékülő ajakkal összerogyott. Hanem azért Hantos László halk a n suttogott felesége Iliiébe : — Hat lássa .... a bánat nem ölte meg . . . nem .... de az öröm .... az meg . . . tudtam .... az a párbajhir . . . költött ... én költöttem .... Demónynek pedig éppen akkor kellett hazamenni haldokló apjához ... ma jött meg . . . holnap kellett volna önt meglátogatnia. És az asszony ezt az ördögi suttogást hallgatta .... hallgatta mindaddig míg az örömtől megszakadt szive utolsót dobbant ott a Vigadóban .... ott a hullámzó nép között. ébresztőt fujt és a város főbb utczáit harsogó zenével járta be, 8 órakor pedig az összes tűzoltók a vidéki vendégekkel együtt az őrtanyán gyülekeztek, és onnét szintén harsogó zenével 9 órakor a rom. kath nagytemplomba vonultak halaadó istenitiszteJetre, mely alkalommal az egyesületnek 25 évvel ezelőtt polgári módon felavatott díszzászlója egyházilag is megáldatott. A misét Kriszt Jenő plébános tartotta fényes segédlettel, ki ez alkalommal a zászló felszentelését megelőzőleg megható, és hangulat teljes alkalmi egyházi beszédet tartott, és ennek befejezte után a zászlót felszentelte. Mise után ugy a helybeli valamint a vendégtüzoltók is díszközgyűlésre a városházához vonultak, ahol tekintettel a megjelentek nagyszámára, és a teremben volt nagy hőségre a diszgyülés, melyen a városi hatóság tagjain kívül a polgárság köréből is többen megjelentek, az udvaron tartatott meg.Szokoly Ignácz a díszközgyűlést megnyitván és miután a városi hatóság és képviselőtestületének megjelent tagjait és a vendégeket üdvözölte, a gyűlést megnyitotta, s az ünnepi beszéd megtartására felkérte dr/ Óváry Ferencz orsz. gyűlési képviselőt, mint az országos tűzoltó szövetség alelnökét. Dr. Óváry Ferencz nagyszabású igazán íenkölt, szellemben tartott lelkes, nagyttiszéssel fogadott ünnepi beszédét a közönséglelkes éljenzéssel fogadta. Az éljenzés lecsillapultával dr. Antal Géza az egyesület buzgó választmányi tagjának indítványára az ünnepi beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetni rendeltetett. Ezután Szokoly Ignácz elnök és főparancsnok az egylet 30 éves történetéből tekintettel az idő rövidségére az 1876 évig terjedő részt olvasta fel. Az egylet története dr. Óváry Ferencz ünnepi beszédével együttesen kinyomatni s a gyűlésen jelen voltaknak továbbá az egylet tagjainak és vidéki társulatoknak megküldeni rendeltetett. Végül az V. X- XV. éves szolgálati érmek osztattak ki az arra jogosult tagok között, mely alkalommal XV. éves szolgálati kitüntetés 3—X. éveset 4- X. éveset 20 tag kapott. Ezek megtörténte után a gyűlés Pápa város hatóságanak, továbbá dr. Óváry Fereneznek köszönetet szavazva feloszlott, és az egylet tisztikara a vendégekkel együtt a diszebédre távozott. A diszebéden, mely a Polgári-kör kertihelyiségében tártatott meg körülbelül mintegy 58 an vettek részt és a testület zenekarának hangjai mellett a legélénkebb hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt dr. Óváry Ferencz Ő Felségére a királyra, s a ieginagyarább íöiiercegre az orsz. tűzoltó-szövetség védnökere József főherceg Ö Fenségére mondotta. Pohárköszöntőtt mondottak még: Szokoly Ignácz egyleti elnök a tűzoltó egylet nevében a városi hatóságot és annak fejét a polgármestert köszöntötte fel. Mészáros Karoly polgármester a vendég tűzoltókat, különösen azok buzgó és lelkes harezosát Óváry Ferenczet, Kriszt Jenő plébános Szokoly Ignácz főparancsnokot és Bikky Sándor alparancsnokot mint az egylet legrégibb tagját, kik az egylet fennállásával egyidejűleg annak kebelében töltött 30 éves szolgálatukat ünnepelik. A díszebéd folyamán sürgönyileg az egyletet a következők üdvözölték : dr. Fenyvessy főispán, dr. Hegedűs Lóránt orsz. képviselő, az orsz. tűzoltó-szövetség elnöksége, a a bpesti önkéntes tűzoltó-egylet, a veszprémi tűzoltó-egylet, Teuffel Mihály az egylet volt főparancsnoka, Lukács Gyula bars vármegyei tüzfelligyelője és dr. Lövy László Bécsből. A díszebéd után mely 4 óra tájban ért véget, a tisztikar a vendég tűzoltókkal az őr tanyára siettek, hol az önk. és kötelezett