Pápai Közlöny – XI. évfolyam – 1901.

1901-06-30 / 26. szám

PÁP L 0 \ V Közérdekű független hetilap.- Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fill. városi T A fendezett tanácscsal bíró vá­rosok legtöbbjében alakult egy városi kör, a melynek célja, hogy a városi közgyűlésen előforduló tárgyakra a képviselőtestület tagjait előkészítse, a kérdéseket tüzetesen megbeszélés tárgyává tegye, hogy mindenki telje­sen tisztában legyen a dolgok állásá­val s ne szavazzon találomra egy két tetszetős, de alapjában a legnagyobb absurdumokat tartalmazó hozzászólás után. Igy van ez ezekben a városok­ban, a hol a városi kör sok és hasz­nos cselekedettel indokolta fennállását. Mi nálunk is a legtöbb városi, képviselő csak a közgyűlési terem­ből értesül a napirendre tűzött kér­dések mibenlétéről. Igen természe­tes, hogy magának még véleményt nem is alkothatott, a mikor már sza­vazásra kerül a dolog. Szavaz ugy gondolomra. Hogy azután az ily ha­tározatok mennyiben mozdítják elő a város jólétét, azt el lehet képzelni. Hangzatos frázisok után sok izben indulnak, de az bizonyos, a belső lé­nyeggel csak kevesen vannak tisz­tában. Ennek a teljes tájékozatlanság­nak azután az a következménye, hogy gyakran kicsinyes érdekek döntöttek nagyfontosságú kérdésekben. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy alapjában és jellemében véve igaz és őszinte a mi népünk s az iparos és földmives osz­tályból kikerülő városi képviselőtes­tületi tagokkal is minden kérdést le­het értelmesen és helyesen megvi­tatni, sem a kiadásokkal járó ujitá­soktól nem irtózik, ha annak hasznos és célszerű voltát bizonyítják, de nem lehet csodálkozni azon a természet­szerű idegenkedésen, melylyel min­den nem tőle jövő indítványt fogad, ha arról csak a közgyűlésben értesül, ha a vezetésre hivatott intelligencia ugy tálalja oda neki azokat a nagy­fontosságú kérdéseket, mintha arra r neki csak szavazni lenne szabad. Ép­pen ezért tartanók mi is helyesnek HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. egy ilyen kör szervezését, a melyen belül valamennyi osztály tagjai között az érintkezést közvetlenebbé lehetne tenni. Ha városunk társadalma egy­séges nem lehet, legalább ne a po­litika darabolja azt szét, mert ennél előbb való a mi városunk közérdeke. Méltóztassék elhinni, az intelli­genciának szép és nemes szerepe van nálunk. Tere is, alkalma is volna, hogy a polgárságot önálló s helyes gondolkozás módra szoktassa s ide­genkedését legyőzze. Mert ha szabad­jára hagyjuk a népet, lassanként ide­gennek s ellenségnek fogja tartani mindazokat, kik nem közülök valók. Á városi körben azonban politikai pártkülönbség nélkül találkozhatna egymással az intelligencia, az iparos, a földmives és mindaz, a ki csak a város közügyei iránt érdeklődik. De tovább megyünk, ennek a városi körnek tagja nem csak kép­viselőtestületi tag lehet, hanem bár­melyik adófizető polgár. Hiszen min­den kérdés közvetlenül mindnyájun­7 ÜK C HZj m « g @ Te sem kérdezted, én sem tőled, Vájjon szivünkben egy a láng, Egy bűvös álom csodás árnya Ábrándozó szivünkre szállt. Mámortól, kéjtől ittasultan Mi nem kutattuk a jövőt; A napok nyomtalan tűntek Ábrándozó szivünk fölött. Te sem ígérted, én sem néked, Hogy érző szivünk egy marad, Elmenni tőlem, elszakadni En szótalanul hagytalak. Csak most, hogy messze, messze váltunk, A szivem fájón megremeg ; Szeretném lábaidhoz hullva Könyörgeni szerelmedet. Z4 <2t dsl Zogok a dal messze . . . messze Szellő viszi szét a tájon, S talán azért hozza felém Hogy a szivem jobban fájjon 1 Szellő, szellő ! ezt a nótát Vidd el az ő ablakára, Hátha fájó hangjaidra Megsajdulna szive, s fájna . . Es ha nem hallgat meg téged S' kacagni fog édes hangon ; Repülj hozzám, repülj vissza, S azután ugy zokogj sírva, Hogy a szivem megszakadjon 1 Az igazság és hamisság, Az előszobában megszólalt a csengetyü. — Ez ő ! Szólott a házi kisasszony. — Ki ez az ő '? kérdezték a többiek. — 0 a filozoper. Árpádnak valami uj ismerőse. Csalódtak ! a szalon ajtaján a társaság egy ismert tagja lépett be, Niklay Jancsi a huszárönkéntes. A leányoknak odanyújtotta a kezet a fiukat egy szervusszal üdvözölte és maga alá húzott egy fotelt. Mariska folytatta a filozopter bemuta­tását. — Nagy Józsefnek hijják és a mint Árpád mondja — én meg nem ismerem — igen sokat tud és még többet tanul de na­gyon modortalan fiu. Egyedül áll a világban társaságot talán még nem látott. — Akkor biztosan nőgyűlölő veti közbe a fekete Iluska. — Nem hiszem mert még nem sokat érintkezhetett velünk jegyezte meg Mariska. — Ejnye Mariska maga ugyancsak el­szólta magát, szólt a huszár. — Sebaj. Tehát folytassuk az ismer­tetést. Árpád meghitta mára tudományos társalgásra de egy ideig itt tartjuk magunk" nál . . . Iluska gondolkodott mint a ki valami nagyon okosat akar mondani. — Mit csináljak evvel a romlatlan ke­délyű férfiúval, kérdezte végre. Romlatlan kedély 1 Nagyszerű. Egy a régi világból megmaradt pásztor a természet igazi fia. — Majd én pártfogásomba veszem, ne­vetett Iluska. — Kurizálj neki bolonditsd el, kiálltot­ták a leányok. — Legyen hozzá kissé kokett hiszen ez magának könnyű dolog — jegyezte meg csípősen a huszár. — Sértés akart ez lenni ? — Feleljen Jancsi vonja vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom