Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-06-17 / 24. szám

A közérdek előtt, a mi nemes gondolkozó lakosságunk, még soha sem zárkózott el és most, mikor a legemberbarátibb intézeteknek felépi tésérő! van szó, bizton tudjuk, gaz­dag és szegény elhozza a tőle tel­hető obulusokat. Azután a közkórház olyan intézet, hogy rövid évek után önmaga visszahozza a befektetett tőkét. Legjobb reményekkel nézünk te­hát a jövő elébe, mely a városatyák és a közönség áldozatkészségéből megvalósítja a városi közkórház ter­veit. Városi közgyűlés. — 1900. junius 11. — Elénk érdeklődés mellett tartotta meg Pápa város képviselőtestülete f. hó 11-ére egybehivott rendkívüli köz­gyűlését. Ezen érdeklődés annak volt betudandó, mert az annyit emlegetett és már évek óta vajúdó pápa—bán­hidai vasút épitési ügye is napirendre volt kitűzve. Elénk vitára volt kilátás ebben az ügyben, de ez elmaradt, amennyi­ben a képviselőtestület összes tagjai az áll. vál. javaslatát fogadta el s az egyes felszólalók nem annyira a do­log érdeméhez, mint inkább a javas­lat formájához szóltak, melyet dr. Koritschoner Lipót módositványával egyhangúlag elfogadtak. A pápa—bánhidai vasút ügyében elhatároztatott, hogy Melczer Géza en­gedményes kérelmének hely nem ada­tik s igy érvényben maradnak a vá­ros által hozott eddigi határozatok, kisiklani kezéből a szerencsét, a mit a vé­letlen kezére játszott. Igen előnyös szerző­déssel kinálta meg Meivurius urat s ujjon­gott, mikor az elfogadta ajánlatát: — Ujjé ! Ha maga a kereskedés is­tene vezeti az üzletemet, hogy lefogom főzni az összes konkurrenseimet! Merkúr tehát a fővárosba költözött, a hol mindenekelőtt modern ruhát szabtak rá, A ruha megrendelésénél egy kis nehézség támadt, mert a szabó, Merkúr szárnyai lát­tára, vonakodott az öltönt hitelbe elkészíteni. — Azok az adósaim is elröpülnek, a kiknek nincs szárnyuk, — mondotta -— hát még az, akinek szárnya van ! Végre is a bankár kénytelen volt a diszponense ruhaszámláját azonnal kifizetni, becsületszóval kötelezvén a szabót a néma titoktartásra. Ezután körlevelet intézett fe­leihez, hogy üzletét a mái naptól fogva Merk ur vezeti: kéri mindennemű becsesei­ket egyenest hozzá intézni. Maga pedig en­gedett végre imádott neje régi óhajának, a ki egypár remek toalettet akart Abbázia verőfényes partjain bemutatni s jókedvűen heveredett végig a fiumei gyorsvonat egy elsőosztályu pamlagán . . . Mikor azonban visszatért, diszponen­sét kissé elszontyolodva találta a hollandus tisztaságú irodában. — Egy kis baj történt, — sóhajtott a görög isten. Hej, ha Zeusz atyám még ren­delkeznék a villámokkal, mindjárt megkér­jóbban mondva a város az általa ki­kötött minden, egyes feltételhez ra­gaszkodik. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Elnöklő polgármester a megjelent képviselőket' üdvözölve az ülést meg­nyitja s a jkv. hitelesítésére Kis Jó­zsef, dr. Horváth József, dr. Rechnitz Ede, Walter Sándor, és fíaráth Károly képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastatván az észrevétel nélkül tudomásul véte­tett. Napirend előtt elnöklő polgár­mester bemutatja özv. gróf Esterházy Móricznénak köszönő levelét azon részvét iratra, melyet Pápa város képviselőtestülete boldogult férje el­hunytával hozzá intézett, A levél felolvastatott, melyet a közgyűlés általános helyesléssel tudo­másul vesz. Ugyancsak napirend előtt Baráth Károly interpellátiót intéz a polgár­mesterhez a tagosztályi perköltségek tárgyában, kéri annak megsürgetését. Polgármester rögtön valaszolva, kijelenti, hogy ezen periratok a jog­ügyi bizottságnál vannak javaslattétel miatt, s amint ezen javaslat beérke­zik azonnal napirendre tűzi ki a kér­dést. Ugy az interpelláló valamint a közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul veszi s ezzel áttértek a közgyűlés napirendjére. 1. Városi tanácsnak jelentése a községi közmunka—alap kiadásairól. A közmunka—alap folyton szaporodó nem, hogy csapjon bele egy három águ is­tennyilát abba az átkozott tőzsdébe ! — Csak nem csinált valami szeren­csétlen tőzsdespekulácziót ? — hüledezett a bankár. — Beszéljen ! — Mint ügybuzgó embernek a főnök ur elutazása után első dolgom volt fölmenni a börzére. Mi tagadás, eleinte kissé kábí­tott a zarzavaros zaj ós sürgés-forgás, a mi ott körülöttem kavargott. De nem azért va­gyok a kereskedés istene, hogy hamarosan otthon ne éreztem volna magamat és csak­hamar vígan kötöttem én a slusszokat. Dél felé járt már az idő, a börzére álmos csönd borult, a mikor egyszerre egy távirat csa­pott be és olyan fölfordulást csinált, akár Athénben p perzsák betörésének híre . . . — Hagyja már azokat a klasszikus hasonlatokat ! Mi volt a táviratban ? — Az volt a táviratban, hogy a lon­doni T i m e s hitelt érdemlő forrásból je­lenti, hogy az oroszok betörtek Perzsiába, fenyegetik a britt Indiát s e miatt az angol alsóház éjjeli ülésén sürgős interperllácziót fognak intézni az angol külügyminiszterhez. — A papírok persze mind esni kez­dettek ? — Ha estek-e ? Hanyat-homlok zuhan­tak alá, akár a Titánok, mikor Zeusz atyám őket az égből lehajigálta. Mit tehettem én ? Elkezdtem baissere dolgozni, eladtam, a mi eladható volt — de már a délutáni tőzsdén kiadásainak egyensúlyozására a városi ta­nács által a közpénztárból 4600 koronának a fennti alapra történt átutalását az áll. vál. javaslata alapján tudomásul veszi, egyben azonban utasítja a városi tanácsot, hogy ezen alap mikénti állásáról az 1902 évi költ­ségvetés tárgyalása alkalmával tegyen je­lentést. 2. Dr. Lőwi László v. képviselő inditváuya bejelentési hivatal felállí­tása iránt. Lamperth tanácsos ezen kérdésnek na­pirendről való levételét indítványozza. Löwy dr. és SzoJcoly rendőrkapitány az áll, vál. javaslatát pártolják, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad és a polgár­mester ez ügyben határozatilag kimondja, hogy : A képviselőtestület a bejelentő hivatal felállítását elvileg elfogadja és utasítja a vá­rosi tanácsot, hogy a jövő évi költségvetés során ezen hivatal szervezésére vonatkozó alapszabályt, valamint a dologi és személyi kiadásokra vonatkozó részletes költségvetést terjesszen elő. 3. A vámsorompókon belül levő utak jó—karban tartására, alispáni rendelet. A képviselőtestület az alispán rende­lete folytán a törvényhatóság utak átkelési szakaszait bazalt hővel való tatarozását ha­tározza el, s e célból felhalmazza a városi tanácsot, hogy a szükséghez képest a jel­zett kőből a közpénztár terhére megrende­léseket tegyen. 4. Melczer Géza budapesti lakos­nak kérvénye a Pápa—bánhidai va­sút megépítése érdemében. Az áll. vál. javaslata felolvastatott, melyben elveti az engedményes kérvényét s ezt indokolja. dr. Kende elfogja a javaslatot csakhogy az indokolást nem tartja szükségesnek. Ily­értelemben szólal fel Krausz József N. is. Lamperth tanácsosnak aggályai vannak és indítványozza, hogy a határozatban az is mondassék ki, hogy ezen vasútnak Tat i városába nem szabad befutni. Ezen indít­ványt dr. Löwy is pártolja. dr. Koritschoner Lipót a javaslat mel­lett érvel azzal a módosítással, hogy az in­kisült, hogy ármány van a dologban. Az a távirat — — Kacsa volt ugy e ? — Hitvány koholmány volt, semmi egyébb. A kik az alacsony ár mellett vet­tek : szép kis hasznot vágtak zsebre és po­koli közöli} nyel nevették ki azokat, a kik felültek a ravasz stiklinek. De hát tehetek én arról ? Hiszen az én koromban még híre se volt az efféle tőzsdemanővernek ! — Az ön korában bizony még a tőzs­dének se volt hire, tisztelt Merk ur, — mondta haragosan a főnök. —• Már most azt ajánlom, szedje össze jobban az eszét, hogy kiköszörülhesse a csorbát, különben nem sokáig tart a barátságunk ! A lehordott diszponens megesküdött Neptunusz szigonyára, hogy minden ravasz­ságát fölsrófolja ós legközelebb remek üz­leti fogást csinál. Maga a bankár is rajta volt, hogy a veszteséget pótolja s éppen e végből ismét külföldre kellett robognia. Hosszabb idő múlva hazatérve üzletvezető­jét diadaltól ragyogó arczczal találta az Író­asztal mellett. — Heuréka! — kiabált Merk ur, a hogy princzipálisát megpillantotta. — Olyan seftett csináltam, hogy a főnök ur megfogja kétszerezni a fizetésemet. — Ne mondja 1 — Hallgasson csak ide. A fővárosban most alakult kétmillió korona tőkével egy részvénytársaság az újonnan fölfedezett má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom