Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-01-28 / 4. szám

időzött és kijelentette, hogy már a jövő hóban megkezdi a gyár épitését s ezt annál is inkább teheti, mivel a város képviselőtestülete az épitési en­gedélyt erre megadta. Ezen gyár felállításánál fontos körülménynek tartjuk magában véve a gyári cég képviselőjének azon ka tározott kijelentését, hogy ugy az építésre való árlejtésnél valamint az épitési munkálatoknál kiváló figyelmet fog fordítani a helybeli szakifarosok ér­dekeire. Ezzel az van mondva, hogy az építésnél lehetőleg pápai iparoso­kat fognak alkalmazni ami némileg jogosult is, amenyiben oly intézmény felépítésében, amely városunkban lé­tesül és városunk lakossága áldoza­tokat hoz, ezt az illető gyári cégnek figyelembe kell venni. Ezt ha nem is követelhetjük, de méltányosnak tart­juk, amit előlegez a cég képviselőjé­nek kijelentése, sőt mint tudjuk már érintkezésbe lépett néhány helybeli vállalkozóval. • Az első lépés tehát, megtörtént, mely városunk iparának és kereske­delmének felvirágzását lesz hivatva előmozdítani. Mert hát elvitázhatlan tény az, hogy ezen létesülő gyár nem­csak a szegényebb néposztálynak nyújt biztos kereseti forrást, hanem az ipar és kereskedelemre is fontos kihatás­sal bír, tehát közvetve oly előnyt biztosit fejlődő városunkra, mely ki­hatással van városunk virágzására és fejlődésére. — Azt mondta, hogy sok volt az öt forduló. — Neki sok nekem pedig olyan kevés, sóhajtott Koscziuszko. — Még báli emléket is akartam neked adni. De őrültség volt még csak gondolnom is arra, hogy ott adjam át. Fogad jó szív­vel most. Ezzel egy selyemmel hímzett, lepke­kőnnyü kendőcskét adott át Koscziuszkónak és resrkető hangon mondta. — Álmaimat szőttem bele. —r Köszönöm. Őrizni fogom, mint a szemem fényét, — nem, — mint képedet szivemben. — Ezt én köszönöm, Tádé. Az idő már-már közelebb járt a haj­nalhoz, mint az éjfélhez és Lujza fölesz­mélt : — De most válnunk kell. Isten veled, én hősöm, én szivem . . . Holnapig. — Isten veled ! Egy forró ölelés, még forróbb csók és Lujza eltűnt a íasor mögött. Koscziuszko még akkor is nézett utána, mikor már nem látta. Azcán lehajtott fővel hazament és mikorára hazaért, a kaszárnya udvarán már fújták az ébresztőt. Koscziuskót a Lujzáért való aggoda­lom és a gyötrődés szinte beteggé tette. A mint a század előtt lovagolt, leeresztette a kantárszárát, gépiesen ült vasderes lován, miközben szerelmén csüggött a lelke. Be­látta, hogy merész játékot üz, nemcsak a maga becsületével, de a leány jó hírével és jövő boldogságával is. Ezt az áldozatot nem szabad többé elfogadnia Lujzától. De Nagy reményeket füzünk ezen iparvállalat létesítéséhez s hisszük is hogy ez teljesedésbe megy. Pápa vá­rosa nagy áldozatot hozott, de ezen áldozat tekintve az ehhez, fűződő elő­nyöket vajmi csekély, mert amikor ily nagyhorderejű és városunk vitális érdekét nagyban érintő iparvállalat létesítéséről van szó, ott egy város­nak áldozatott kell hozni. Már több izben kijelentettük s ez alkalommal ujolag hangoztatjuk, hogy a jelen viszonyok javítása végett : „Csupán csak valamely közgaz­dasági vállalatban lehet igazán remé­nyünk. u Pollatsek Frigyes. A kereskedők hiénái. Nyomasztó hangulat szállta meg a kedélyeket, félve és különböző sej­telmektől áthatva néznek az emberek a közel jövő elé s a kérdő' tekintetek­ben van a kifejezés, hogy mit hoz a holnap ? A közgazdasági életben oly kiváló szerepet vivő kereskedelemben ország szerte oly deprimáló helyzet állt be, a forgalom annyira csökkent, a pénz­piac helyzete oly kihatással van a ke reskede'em élő, eleven folyamára, mely­nek következményei mindenütt rom­boló hatással vannak, Ha ki a közgazdasági élet fokmé­rőjét figyelemmel kisérte, megdöbbenve tapasztalta, hogy a kereskedelem jelző táblája a naponként szaporodó fizetés­képtelenségek és csődök szaporulatával mielőtt örökre hucsut mondana annak, a kit — érezte,-— örökre szeretni, fog : meg­teszi a,z utolsó lépést, megkéri Lujza kezét. Várni nem sokat várhat a holnapi naptól, de a reménynek egyetlen halovány sngarát sem szabad eltéríteni szivétől. Másnap déltájt teljes díszben sétált a palota előtt, mig a torony alatti ablak meg nem nyílt. Ez volt a jel, hogy Lujza meg­tette a magáét, elmondta apjának szive tit­kát. Mikor Koscziuszkót bejelentették, az öreg rögtön megsejtette, hogy Lujza nyilt­szivüsége és a kapitány látogatása közt kell valami összefüggésnek lenni. A mar­sall ó-német székében ülve fogadta a ka­pitánzt. Kosczisko röviden elmondta, hogy ő kicsoda, milyen viszonyok között él, az­után katonásan összecsapta a sarkantyúit és igy szölt: — Marsall, kérem a leánya kezét. Ebben a pillanatban a makacs arisz­tokrata önkénytelenül előrehajolt és föl­emelte a kezét, mintegy megvédelmezni családfáját, a melynek legszebb virágát akarják letépni. — Hogy merészelte Litvánia marsall­jának leányára vetni a szemeit ? Micsoda arczátlanság, hogy ezt előttem be is vallja és még a kezét is kéri . . . Nem adom ! — szólt dühösen és elve ellenére mind élesebben kiáltozott. — Atyám 1 Tégy egy szavaddal bol­doggá. A lányod boldogsága nem te bol­dogsága is ? Lujza összetett kezekkel közeledett az apjához. A szikár, de még életerős öreg pusztító vihart prognoszkált. És ez a fokmérő sokkal biztosabb minden ba­rométrumnál. Hogy az előre jelzett országos csa­pás a mi vidékünket és városunkat sem kerülte ki, az olyan szomorú va­lóság, a mely ellen mi nem is véde­kezhetünk és a mi miatt rekriminációk­kai élni hiábavaló fáradság volna és igy csak a puszta tények felsorolásával kell a helyzetet megvilágítani. A száraz tény pedig az, hogy Ro­hamos egymásutánban buknak keres­kedőink. Az okát nem nehéz megta­lálni. Alig van kereskedő az országban, ki hitelt igénybe ne venne és ki vi­szont vevőinek hitelt ne nyújtana. Fun­dálva a mi kereskedőink üzletei gyen­gén vannak és a legtöbb esetben az alaptőke magasságán tul nyújtanak hi­telt a forgalomban és igy hamar ab­szorbealva van. Már a készletek mind a saját tőkéjén felül tisztán a hitelé­nek a serpenyőjébe esnek. Ha aztán, mint most a hitelező gyárosok és nagykereskedők maguk is zavarokkal küzdenek és megszorítják a tartozásban levő kis kereskedőket, ezek képtelenek a kötelezettségeknek megfelelni, mert saját követeléseik gyor­san nem realizálhatók és igy akarva nem akarva, még ha különben a va­gyoki helyzetet feltüntető mérleg a ke­leskedö vagyonát kedvezően tünteti is ki, maga a fizetésképtelenség ténye, a készpénz hiánya csődbe kergeti. A kereskedések nálunk általában ilyen bizonytalan bázison nyugszanak, me'yen egyfelől a realizálatlan követe­lések és a mobilizálatlan árukésztetek vannak, másfelöl a h telezők terhei ál­lanak. Ha csak egy csöpp esik a mér­olyan pillantást vetett rá, mely szitkozódást és fenyegetést is jelentett. — Éppen azért mondnm, hogy nem. Nem adlak oda az első jöttmentnek ! Kuscsiszkó ereiben már forott a vér Látható önuralommal szólt : — Az elutasítás nem volt nemes i Marsall 1 ezután csak kötelességből fogok önnek tisztelegni. Ezzel eltávozott. Etlen-szomjan töltötte az időt éjfélig és szinte gépiesen ment a szokott találkozóra. Lujza már várta. Koscziskó csak ma látta be igazán, hogy milyen vakmerő ez a leány. — Lujza, ez igy tovább nem tarthat. Ha szeretsz, jöjj velem, el innen. Megréd­lek én ország-világ ellen. Bizol-e karomban, hiszel-© a szivemnek ? A leány meggondolás nélkül ós mégis higgadtan felelt, mint a ki már gondolko­zott a dolgon. ; — Megyek. Ezzel az én szerelmem­nek éppen ugy tartozom, mint a te meg­sértett becsületednek. Husz perez múlva már könnyű hintó röpitettn a szerelmeseket messze tájak felé. Hűvös és borús nyári éjszaka volt, dő őket melegítette a szerelem. Szürkülettáján csak megszólalt a leány, félve, remegve, súgva: — Otthon már bizonyosan megtudták. — Szél se éri a nyomunkat, galam­bom, ha tudják is, — vigasztalta a kedvese. Ebben a pillanatban nagyot zökkent a kocsi és a kocsis fölkiáltott: — Szent Nepomuk ! eltörött a tengely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom