Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.
1900-09-16 / 37. szám
házban, hogy szinte szégyeltiik magunkat, a kik ott voltunk. Már pedig akármilyen tehetség elveszti kedvét, ha iires padokat lát. Ezt a szomorú tényt még egyszer figyelmébe ajánljuk a hires pápai műpártoló közönségnek s lehet, hogy ez volt az egyenes oka, hogy a darab szereplői kissé kedvetlenül játszottak. Groó Valéria (Claire) mintha valami indispositióval küzdött volna, mert játéka halvány volt és kitörései nem jöttek a szivből. De ezt az eltévesztett alakítást annak" tudjuk be, hogy az iskolai betanulás volt tévesztett. Külömben első sze- '' replésére vonatkozó kritikánkat fentartjuk. Morvái Antal (Derblay) igazi férfias alakot állított elénk, ki nagy szerelmét és mély csalódását hűen tolmácsolta. Kresz Irma és Daróczi Ilka, valamint Pozsonyi Júlia szerepeiket kitűnő felfogással játszták. Dicséretet érdemelnek : Remete Géza es Nagy Imre, kik a szerepüket minden próba nélkül, a a hirtelen megbetegedett Kardos miatt, igazán közmegelégedésre játszták. Krasznay Ernő (Oktáv) ugy látszik a neki, illetőleg egyéniségéhez, illő szerepet szépen elmondta. Szerdán a hirdetett „Bőregér" helyett Sziklai Szeréna és Juhász Hona betegsége miatt „Suhancz" adatott, mely Kontinak egyik legdalamosabb zenemüve. Réthy Lina ügyes és pajkos suhancz volt és nemcsak szép ének előadásáért, de csinos öltözékéért is többször megtapsolták. Pozsonyi Júlia és Török Malvin, Juhászné P. Ágnes a keretbe beillő alakításokat nyújtották. Beczkói József és Nagy Imre komikumukkal és kupléjukkal a feltűnően kevés közönséget többször megkaczagtatták. Juhász Sándor jó Morén tábornok volt. A darab még egy szereplőjéről kell megemlékeznünk, még pedig a legnagyobb elragadtatás hangján. Ez a szereplő még nem szerződött tagja a társulatnak, de ugy látszik, hogy érdemes arra, hogy a legnagyobb sütemény és czukor gázsiban részesüljön. Ez a szereplő Dobó Bandika (az öt éves kis csepség) ki a groóm szerepében általános feltűnést és éneke után, nyilt jelenésben annyi tapsot kapott, hogy énekét meg kellett ismételnie. Csütörtökön „New-York szépe" ment, nagyon csekély számú közönség előtt, de a lehető legkorrektebb előadásban, melyben a régi és uj szereplők nevezetesen Réthy Lina, Juhászné P. Ágnes, Dobó Sárika, Váradi Margit, Horváth Kálmán, Beczkóy József Sayij Gyula, Nagy Imre a lehető legnagyobb kedvvel énekeltek és tánczoltak. Pénteken Echegaray remek szinmüve „Folt a mely tisztit" adatott. Ez az előadás valóságosan minta előadás számba ment Groö Valéria (Matildé) egy teljesen bevégzett alakítással lepte meg a közönséget. Minden felvonásban jobban és jobban belopta magát a közönség szivébe. Groó Valériának ez a szerepe parádés szerepe lehet. Méltán megérdemelte azt a két szép csokrot és a fel-felhangzó tapsokat, melyeket kapott. Kresz Irma az alszenteskedő leányból jeles alakítást csinált. Kresz Irmát még így játszani nem is láttuk. Pozsonyi Júlia minden igyekezetét kifejtette, hogy ellenszenves szerepéből valamint alkosson Morvái Antal és Kardos Ede passiv szerepüket igen jól játszták. Balázsi Sándor ez estén cabinet alakítást mutatott be, melyet a közönség azzal méltányolt, hogy nyilt jelenésben zajosan magtapsolta. Krasznai Ernő nehéz szerepében megállta helyét. Szombaton „Bőregér" operette került szinre. E darabban Juhász Ilona és Réthy Lina egymással vetélkedve hallatták gyönyörű hangjukat és valóban sokat mulasztott az, ki ez estén távol maradt. Juhászné betétül énekelt magyar dalát zajos tapsasal fogadták és megujráztatták. Nagy Gyula Eisenstein szerepében remekelt. Nem is hittük volna, hogy ily kitűnő alakitó tehetség rejlik benne. Remete Géza. a tenorista szerepben ügyesen énekelt. Juhász és Beczkói József, valamint Nagy Imre mindent elkövettek, hogy az előadást emeljek. Török Malvin, Orlovszkyja csak rontott. Hol maradt az ének ? Az ének és zenekar Szenger karmester vezetése alatt kitűnő volt. ^A mult hétről! Miről is szólhatna másról a heti krónika, mint a színtársulatról. Vajmi gyenge ugyan az üzlet, de azért soha sem lehet oly gyönge, hogy megemlékezés tárgyát nem képezné, a szinügyi helyzet signaturája. A színigazgatónk a jelen évadban elmondhatja Ollendorf jeremiádáját, hogy „Sok minden történt velem, de még ilyen sohasem". Ment már jól, nagyon jól, rosszul, nagyon rosszul, de még ilyen rosszul sohasem. Valóban érthetetlen a helyzet 1 Még a színházi referensek előtt is tótágast áll a nézőtér. Telt ház nálunk az álmok országába való s ha mégis a színházi referádákba telt házat emlegetnének, ugy tessék azt a helyzetre redukálni, mert ezalatt az értendő, hogy az első két sor támlásszék teljesen betelt. Szép közönség alatt pedig azt értem, hogy három páholyba beleültek 12-en és a helyi lapok összes tudósítói is jelen voltak az előadáson. Ez a sziniévad jelenlegi hű tükre. Ily körülmények között nem is csoda, hogy a színtársulat tagjainak elment a kedvök s nem futja ugy a bohémiára, mint az előző években. Eddigelé még a drámai anyának is jutott hébe-hóba osztályrész egy kis excursióra, mostanában azonban teljes joggal elénekelheti a Gasparoneból, hogy , Már nincsenek több férfiak, meghaltak, meghaltak a régi férfiak". Hát kérem nem haltak meg a régi férfiak, hanem a társadalom egyik legnagyobb betegségében szenvednek, mely a színház látogatottságában is kifejezésre jut. Ugy hiszem, hogy ezt a betegságet nem kell sokáig magyarázgatnom, ebben a járványban kisebb nagyobb mértékben mindenki szenved — nincs dánki, műnyelven kifejezve — nincs pénz. Ez a járvány még sohasem jelentkezett nálunk oly nagy mértékben, mint a jelen sziniévadban. Eddig még csak jelentkezett egy-egy színházi maccenás azon vendéglői helyiségekben, ahol a társulat befészkelte magát s megeresztett a rendes abonnement kivül egy kis dessertet, de most még lámpával sem lehet egyet fogni. Ez az oka annak, hogy a színtársulat bohém oldaláról meggyőződést nem szerezhettem magamnak. Pedig ha valaha, ugy most volna alkalom erre. Már évek óta nem voltak oly szépen mozgósítva a társulat tagjai a vendéglőkbe, mint ez alkalommal. Sőt mint hallom a társulat siheder komikusa egy néhány jó barátjával — kikért ő áll obiigóban — á la carte dolgoznak. De mit ér miudez, ha nincs a nyáj közölt vezér ürü ? Elég baj ez a színtársulat tagjaira, de még nagyobb baj azokra, kik a szokástól eltérőleg, eboen hiányt szenvednek. Azért a színházi ügyek rendes lefolyásúak. Étvágy tekintetében a társulat tagjai nem panaszkodhatnak, jóllehet egy-két rekedtségi állapot a műsorban változást idéz elő, de azért a vendéglősök étlap műsorában ez nem idéz elő változást. Pontosak délben és este, akár a próbák megjelenésében és leeszik az étlapot, mintha előre fizetnének. Ez az egy jelenség, ami még a bohémiára emlékeztethet bennünket. A bohémiáról jut eszembe, hogy a társulat tagjai között szűkebb körben a bohém élet erősen van képviselve. A társulat számos tagja családi tűzhely után áhítozik s ezt előlegesen bohém rendszerre alapitj ják. Annyi házassági terv még nem volt a | társulat költségvetésében előirányozva, mint jelenleg. Hogy ezek a tervek megérik a telet, az még a jövő titka, de bohémiának, és ahhoz, hogy ebből intrika fejlődjek, ahhoz elég anyag van szolgáltatva. Az intrikáról jut eszembe, hogy ez még nincs teljesen itt nálunk kiforrva. Ez a processus Győrben lesz megállapítható, mert annyi rivális énekesnő és elsőrendű női tag még egymásnak sohasem adott találkát mint a téli évadban Győrött. Hogy pedig mire képes az intrika a színészetnél ennyi nő között azt csak bennfentesek érthetik meg s ép azért nem fejtegetem tovább, I mert laikusoknak hiába magyarázgatnám. Ha már másért nem, de ezért irigy' lem a győri krónikást. Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város jövője „részletes reményekre" van biztosítva. Az hirlik, hogy Pápa város rendőrségénél szaporodás várható. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispánt maholnap csak fénykép után i lehet lesz emelgetni. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk ittléte alkalmával mindenkit meglátogatott „az üzlet érdekében." Az hirlik, hogy a polgármesternek az uj városrészben szoborkilátásai i vannak. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány 1 utóbbi időben már bizonyságos tett j arról, hogy lehet vele okosan is tárI gyalui. Az hirlik, hogy a Jókai és Petőfi I szobrot hólabdákból akarják felállítani. Az hirlik, hogy a színházban a közönséget keresni kell. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai nem unhatták meg a közönséget, mert még alig látták. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik kardalosa vasporral fényesiti magát. Az hirlik, hogy a színtársulatnál a szerelem nem rózsát, hanom gyűlölséget terem. Az hirlik, hogy a színtársulatnál Győrött annyi primadonna lesz, mint a Jakab krumpli. Az hirlik, hogy színtársulat néhány tagja „á, la carte" evésre van utalva. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője éjjel próbákat tart a színtársulat néhány tagjával. HII2E -ET. — Személyi hír. Hegedűs Lóránt dr. városunk orsz. képviselője ki a mult héten néhány napot városunkban töltött, vasárnap délután visszautazott Budapestre. Takács Adám megyei árvaszéki elnök tegnap városunkba érkezett s szabadságidejéből mint évben néhány napot városunkban tölt.