Pápai Közlöny – X. évfolyam – 1900.

1900-06-17 / 24. szám

A mu Nagy hűhóval gyülekeztek egybe a városatyák hétfőn délután a városháza ta­nácstermébe azzal a szándékkal, hogy el­verjék a port a pápa—bJnhidai vasúton. Megunták a sok huza-vonát és elhatározták magukban, hogy ó nekik nem kell már a vasút és nem fizetnek egy árva fillért sem a vasút kiépitéséhez. Fokozta pedig ezen elhatározásukat az engedményesnek egy kér­vénye, mely a város által kikötött egyik feltételét megváltoztatni óhajtotta volna. Kapva-kaptak ezen alkalmon s abban a biztos tudatban voltak, hogy ha ezen kér­vényét az engedményesnek elutasítják meg­menekülnek a vasúttól s mellüket veregetve hirdetni fogják az utókornak, hogy ők józan gondolkozásukkal Pápa városának 100000 forintot megtakarítottak. Ily előzmények után került a régóta vajúdó és minden izében elcsépelt vasúti kérdés napirendre. Nagy vitára volt kilátás s nagy érdeklődés mellett olvastatott fel a Tata és Tata-Tóvárosi képviselőtestület ál­tal hozott határozatok ezen vasút ügyében, melyből csak az tünt ki amit a régi köz­mondásból tudhattunk volna, hogy .minden szentnek maga felé hajlik a keze." Nem ke­vesebbet akarnak szomszédaink, mint azt, hpgy a pápa—bánhidai vasutból egy pápa­bánhidai-tatai vasutat kiépitettni s ezt 35000 frt hozzájárulással a Pápa város 100000 írt­jával szemben. Előre volt látható tehát, hogy az en_ gedményes kérvényének helyet nem lehe_ tett adni s ily értelemben szólt az áll. vál. javaslata is, mefyet a közgyűlés egyhangú­lag el is fogadott azzal, hogy a kikötött fel­tételékhez köti magát s semmiféle kanyaru­latokat ily feltételek mellett nem engedé­lyezhet. Az áll. vál. javaslatában indokolva volt ngyan, hogy tízszeres előnyt nyer az engedményes ezen kérvényezett kanyarulat­tal az ő általa nekünk felajánlott enged­ménynyel szemben, de a közgyűlés ezen indokot mellőzte s ragaszkodik a helyzethez A város uj csahosa minden áron napi­rendről le akarta venni a kérdést és any. nyira öblögötte a száját, hogy a körülötte ülők is arra a meggyőződésre jutottak, hogy nem annyira a dolog érdemét vitatja, mint inkább tajtékzó dühét akarja kiönteni, hagy­ták dühöngeni, mig le nem ült. Egyedül maradt és a határozat kimondása után be­látta, hogy nem a vasúton, hanem rajta ütötték el a port, még azok is, kiknek elő­zőleg nagy hűhóval megígérte, hogy ő ezen vasutat megbuktatja. Az oroszlán bőrbe buj­tatott szamár kínjában elordította magát s kullogva ment haza a nyájához. A városatyák belátták, hogy ezen kér­désben nincs mit vitázni, józan gondolko­zásuknak adtak kifejezést, midőn előbbi ha­tározataik mellett foglaltak állást, mellyel ki akarták jelenteni, hogy ha tetszik az en­gedményesnek oly propozitióval előállani, mely érdekeiknek megfelel, ugy hajlandók esetleg újra tárgyalni, ha pedig nem, ugy épitse a vasutat ugy a mint tervezve volt. 8 ez a leghelyesebb dolog volt. Azok pe­dig kik azt hitték, hogy ezzel a vasutat tel­.esen megbuktatják, azok nagyon csalódtak. J mint biztos forrásból hallom, hogy akár igy, akár ugy a vasutat augusztus hóban meg­kezdik építeni. Színtársulatunk hangverseny konzor­ciumának nem nagy szerencséje volt kőr­útjában, ha ugyan körútnak lehet egyálta­lán ezt nevezni. Nálunk kezdtek, itt vala­hogy csak kiszorították a költségeket, tő­lünk Kis-Czellbe rándultak, ahol még a kez­det nehézségeivel sem küzdhettek meg, mert ha lett volna miből reáfizettek volna. Ugy fizettek reá, hogy másnapra is hirdettek elő­adást, ' em tartották meg amit a jegy­váltó közönség missio teljesítés tekintetéből elengedett. Kis-Czellből Zala-Szt.-Gróthra mentek — vasúton — szerencsét próbálni, de itt aztán telj esőn leégtek. Se pénz — se posztó elvét vallva, feloszlottak s minden egyes direktor saját költségén ment oda — ahova éppen tudott menni. Nagyobbrészt Pápára jöttek s itt a régi jó ismerettség révén vár­ják az indulási 'dőt Siófokra. Ezzel csak azt akarják beigazolni, hogy nálunk „ott­hon" érzik magukat. Műtanrendőri bejárásunk is volt a hé­ten. A szövőgyár iparvágánya üzemképessé lett téve s azt szükségtelen mondanom, hogy bankettel végződött, mert ilyenkor ministeri megbízott, üzletvezetőségi képvi­selő s. t. b. jelen voltak szerepelnek s ezt bankett nélkül nem lehet üzemképessé tenni. Máskülönben minden csendes a Ta­polca folyó mentén. Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának ideje volna lerázni magáról a megyei gyámságot. Az hirlik, hogy Pápa városában többen a közérdeken nyargalnak és a magánérdekről buknak le. Az hirlik, hogy Fenyvessy me­gyénk főispá íja nemcsak a „pápa" hanem a megyés püspök kedvence is. Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk a párizsi világkiállításról vi­lágítást fog Pápa városának hozni. Az hirlik, hogy a polgármester az uj városrésznek néhány év alatt örömapja lesz. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány és a színigazgató között september hó 1 napjáig nézeteltérés nem lesz. Az hirlik, hogy a szövőgyár ipar­vágányának műtanrendőri bejárásá­nál a „pezsgőgyár" is képviselve volt. Az hirlik, hogy a katholikus kör mulatsága alkalmával egy rózsabimbó kifakadt. Az hirlik, hogy a pápa—bánhidai vasút, kanyarulási betegségben szen­ved. Az hirlik, hogy a városi képvi­selőtestületnek egy uj csahosa akadt. Az hirlik, hogy a Sportünnepély utóbajait csak a rozs cséplésnél fog­ják konstatálhatni. Az hirlik, hogy Pápán vannak szakközegek, kik a csillagokat pálin­ka gőzzel vizsgálják meg. Az hirlik, hogy a főiskola érett­ségi vizsgálatain többen a jezsuita rendszertói trémáznak. Az hirlik, hogy a színtársulat hangversenytársulata utókurára visz­szajött Pápára. Az hirlik, hogy Dobó színigazga­tó agyonszervezte magát az öszi évadra. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője két hétig hűsölni fog. xz I E 2£. — Űrnapja. Űrnapját a hagyomá­nyos fénynyel ünnepelte csütörtökön városunk kath. közönsége. Az ünnep­nek gyönyörű idő kedvezett. Az ün­nepi díszben pompázó plébániai fő­templomban, melyet gyengéd kezek egészen elárasztottak virággal, reggel fél nyolckor Gerely József grófi nevelő mondott misét, a melyen az egész grófi család jelen volt. A föistentisz­teletet nyolc órakor Kriszt Jenő plé­bános tartotta fényes segédlettel. A padokban ültek a kegyuradalom, m. kir. honvédhuszártisztikar, városi ha­tóság, állami s megyei hivatalok, egye­sületek és tanintézek képviselői teljes számban. Mise után megindult az ün­nepi körmenet. A báldachin körül fe­hér ruhás leánykák fehér fátyollal és üvegkoronggal borított égő gyertyák­kal voltak, továbbá huszárok kivont karddal alkottak diszőrséget. A me­netet különben a rendőrség, a régi céhek, egyesületek és földmivesek nyitották meg zászlóikkal és ezután következtek a hitközségi összes isko­lák, továbbá az állami iskolák és a sz. Bendek-rendiek gymnásiumának növendékei, a tanuló ifjúság után a tűzoltók szép számmal majd a papság az Oltáriszentség után pedig városunk notabilitásai. A menet felkereste a városban felállított négy csinos oltárt miközben a teljes díszben kivonult huszárszázad diszlövéseket adott, az elemi fiúiskola tanulói pedig az egyes sátoroknál egyházi énekeket énekel­tek. A nagy pompával megtartott kör­meneten óriási közönség vett részt. Délben hivatalos ebéd volt a plébánián. - -Személyi hírek. Hegedűs Lóránt dr. városunk orsz.fképviselője, a vi­lágkiállítás megtekintésére Párisba utazott, ahonnan csak e hó végén ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom