Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-03-19 / 12. szám

1899.. márczius 19 PÁPAI KÖZLÖNY pélyt 12-én rendezete s ez alkalommal a kör nagyterme szorongásig megtelt. Nem egy volt olyan is köztük, akik mint honvédek élték át ama dicsőséges időket A műsor első pontját Petőfi „Talpra magyar"-jának a dalárda által való lelkes előadása szolgáltatta, melyet Hamvig Gyula mesteriesen vezetett, a mely szinte forralta a vért a szivekben. Majd dr. Horváth Gzézár benczés tanár lépett a felolvasó asztalhoz s ez alkalomra irt „Márcziusi napok" cz. gyönyörű értekezését olvasta fel. Lelkes előadása s élénk leírása ama kort, a dicsőség korát valósággal elénk varázsolta. Láttuk a lelkes ifjúság lángoló hazaszeretetét és hallottuk a szabadság után vágyó szivek dobogását. Wajdits Hona úrhölgynek szavalata a lelkesedést csak fokozta; a csicsergő ajkon szinte szokat!anul valóságos lánggal égett a lelkes magyar leány hazaszeretetének tüze. A műsort a „Hymnus" zárta be, mely mint imádság szállt a Mindenek Urához, áldást könyörögve a magyar házára. Szűnni nem akaró taps után az énekkarnak több dalt kellett még elénekelni s mondhatjuk, hogy Hannig Gyula büszke lehet ezen vegyes énekkarára. Az ünnepélyt társasvacsora követte. A társas vacsorán, a melyen a kör számos tagja jelen volt, ifj. Martonfalvay Elek mondott gyönyörű beszédet, feitegetve a szabadság, egyenlőség és testvériség igazi értelmét. A társaság a késő éjjeli órában széledt el. Az iparos ifjak ünnepe. A pápai iparos ifj. önképzőköre, mely minden alkalmat felhasznál arra, hogy létjogosultságát igazolja, a márczius 15-ikinap emlékünnep megtartásával egygyel szaporilotta azon ténykedését, melylyel a lángoló hazaszeretetének fényes tanúbizonyságát adta. Az ünnepélyt f. hó 12-én este 8 órakor tartották meg a Jókai-kör helyiségében, mely ez alkalommal szép és diszes közönség jelenlétében folyt le. Az ünnepélyen Oyurátz Ferencz ev. püspök, az egylet elnöke, s városunk számos notabilitása vett részt. Az ünnepély a „Hymnus" eléneklésével vette kezdetét, melyet az ifj. énekkara Bognár Károly vezetése alatt gyönyörű kivitelben adott elő. A felhangzó tapsok után Baráth Ferencz nyug. tanár ült a felolvasó asztalhoz és megható képekben illusztrálta a márcziusi eseményeket. A felolvasó, ki ténylege— No nézze, pedellus bácsi, ismer maga ilyen diákot ? Ez egy pesti fiu, a testvérem. — Bozse moj, csakugyan ugy van. Kiszabadultunk, nem ismert meg egyikünket se. S még kért is az öreg pánszláv, hogy ne szóljunk senkinek erről, mert e baklövése méltó tárgy lett volna a diákok ujabbi csufolódásaira. . . . Nos, kedves öcsém, csináltok-e ilyesmiket ? kötve hiszem, mert oly szőrtelen csupasz gyerekek után még nem tud dobogni a sziv, mint jó magatok vagytok. Hogy hova lett Ilus azóta, nem tudom. Egy darabig csak leveleztünk, de később, mint mindenbe, ugy ebbe is beleun az ember. Igaz, hogy én kezdtem meg az elszakadást, vádolom is magamat nem egyszer ezért, hisz a hála is hozzá vonzott volna, de ilyen a diákszerelem : könnyen szeret . . . kőnynyen felejt . . . ?en részt vett a márcziusi napokban és mint honvéd küzdötte végig a szabadságharezol, megható epizodokban tárta elő ezen nap jelentőségét. Az ünnepi beszédet nagy érdeklődéssel kisérte a hallgatóság és annak végeztével szűnni nem akaró éljenzés és tapsokkal jutalmazta az agg honvédet. A taps csillapulta után Mészáros Ferencz a „Talpra magyar"-t szavalta lendülettel, melyet Mészáros Mariska szép szavalata követett, ki „Losonczi özvegye" czirnü költeményével nagy hatást ért el. Az ifj. énekkar „Tavasz elmúlt, a rózsának" hazafias dala után Lukács Mariska lépett az emelvényre és nagy tetszés mellett szavalta el „Hivatlan vendég" költeményt. A szavalönő megelégedhetett azon tapsokkal, melyet elismerésül kapott. Weisz Jakab szavalata után, ki a „Wallesi bárdok"-at szép előadásban mutatta be, az ifj. ö' ^kkar a „Lengyel hymnus"-t énekelte, s ezzel az ünnepely véget is ért. Az ünnepély végeztével Gyuráti Ferencz püspök, mint a kör elnöke, lendületes szavakban emlékezett meg ezen nap jelentőségéről s örömének ad kifejezést, hogy az ifjúság ily szép és lélekemelő ünnepélyen adózott ezen magasztos napnak. Köszönetet mond továbbá Baráth Ferencz urnák, mint az ünnepi beszéd megtartójának és a megjelent közönségnek, s ezzel az ünnepély első része — mint a szónok monda —• befejezést nyert, Az ünnepély második részét a fiatalság a táneznak szentelé, mely fokozódott jó kedvben és kedélyes hangulatban reggeli 5 óráig tartott. A főiskolai ifjúság emlékünnepe. A pápai ev. reí. főiskola a theologia ifjúsággal karöltve múltjához méltón ünnepelte meg a szabadság, egyenlőség és testvériség szent napját. Városunkban zászlók hirdették a nemzeti ünnepet, az ifjúság pedig nemzeti szinü kokárdákkal tüntetett. A főiskolai ifjúság emlékünnepe a hagyományos szokásnak megfelelőleg, a városi színházban tartatott meg, mely ez alkalomra színültig megtelt nagyszámú és diszes közönséggel. Nem illő ugyan, ily kegyeletes megemlékezésnél holmi ferdeségeket nyilvánosságra hozni, de hogy ed mégis teszszük, azt csak a jó ügy érdekében tesszük. Feltűnt ugyanis, hogy városunk notabtlitásai közül vajmi kevesen vettek részt az emlékünnepen s ha az ifjúság vidéken tartózkodó családtagjai nam jöttek volna el ünnepelni, ugy a szinház kongott volna az ürességtől, Biz ez nem valami szép világot vet társadalmunkra. Nem mondjuk, hogy egyáltalában nem vettek részt, de amint mondani szokás — sporadisztikusan. Hol maradtok „Nagy idők tanúi" ! Az emlékünnep lefolyását adjuk a kővetkezőkben ; Az ünnepi műsor pont 7 órakor vette kezdetét a főiskolai zenekar által előadott Részletek Erkel „Hunyadi László" operájából. Preciz játék és összhang jellemezte a zenekart, melyet Oáthy Zoltán mesteries vezetésének tudunk be. Ezt követte Izsák József VII. o. t. szavalata „Petőfi sírjánál és szobránál'-. Csengő hang, remek hanglejtés és kitűnő poinLirozással szavalt. Sok jövőt jósolunk a szavalónak. Az „Emlékbeszédet" a képzőtársulat alelnöke Vargha Kálmán adta elő szabadelőadásban, nagy tetszés mellett. Ezt követte „Jelenetek a nagy időkből" melyet négy jelenetben adtak elő. Az első jelenetet megelőzőleg Lázár Ferencz mondta igen nagy hatással a „Prológ"-ot, melyet követtek az egyes jelenetek, a melyeket a közönség nagy érdeklődé sel kisérte s meg-megujuló tapsokkal ismert el. Az első jelenet Patay Árpád „12 pont* olvasása, Mocsy Mihály „Talpra magyar" szavalata, a főiskolai énekkar .Riadómik harsogása" éneklése és végül Bejczy Béla „Szécheny beszédé"-bői állott. A második jelenetet a;főiskolai énekkar „Kossuth Lajos azt üzente" hazafias dala, Varga Kálmán „Kossuth beszéde" és a főiskolai énekkar által előadott „Klapka induló'- képezte. A harmadik jelenetet Mátis Márton „Szabadságharcz" czimü szónoklata képezte. A negyedik jelenetben Nagy Vincze „Petőfi apotheosisát" ábrázolta melyet a „Honfi dal" követett az énekkar által előadva, a „Befejezést" szinte Kagú Viheze mondotta. Ezt követte kovács Bálint „Király beszéde" és végül a főiskolai vegyes énekkar és zenekar kíséretével a „Hymnus"-t adta elő s ezzel az ünnepély műsora véget ért. Nagy dicséret illeti meg Gáthy Zoltán ének és zenetanárt, ki az ünnepély fényes sikerét nagyban elősegítette, sőt mondhatjuk a siker oroszlánrésze őt illeti meg. > Az ünnepély után a társaság nagy része a Griff nagytermébe társasvacsorára gyúlt egybe. Asztalbontáskor Kis Ernő főiskolai igaztó szép felköszöntőben iiiéltatta á nap jelentőségét s poharát az ifjúságra üritettte. Az ifjúság hangos kérelmére még Győry Gyula és Faragó János főiskolai tanárok mondtak íelköszőntőket mire Csomasz Dezső mondott köszönetet a tanári karnak. A társásvacsorát tánez köVette* mely a legkedélyesebb hangulatban reggeli 5 óráig tartott, Az első négyest 30 pár tánczolta. Á táncestélyea a kővetkező hölgyek vettek részt: Leányok : Erber Margit, Szenthe Elza, Baranyay Jolán, Sebestyén Etelka, Hajnoczky Józsa, Regner nővérek, Kakas nővérek, Ahtal • Julis, Lamperth Irénke, Nagy Tera(Gsököiy),. Kakas nővérek (S.-VásárhelyPozsonyi Mariska (Kadarkút), Kórmendy nővérek (Hedrahely), Klára Szeréna, Koczka Miéi; Pelárgus Emma, Valter Juliska, Kovacsics Lenke, Gara Gizella, Deák Margit (Á,-Tevel), . Tóth Juliánná, (Mező-Lak), Deák Erzsi,. Kalmár Jolán (Kerta), Tréstyenkzky Ilona, Osvald Vilma, Cfcuppon Ilüna, Király Margit, Csizmadia Jolánka, Horváth Aranka, •* 1' Asszonyok: Baranyai Zsigmondné, Kis 1 Emöné, Faragó Jánosné, Sebestyén Pávidné, Kluge Károlyné, dr. Körös Endrére, Szente Jánosné, özv. Ajkay Imréné, özv. Klára Sandorné, Kis Józseíné, Matkovich Párlné, dr. Horváth Józsefné, Kis Gáborné, Körmendy Sándorné (Hedrahely), Jilek Ferenczné, Hajnoczky Béláné, Varga Rezsőné, Valter Sándorné, Kovacsics Gyuláné, Nemes Istváné (Alsö-Görzsöny), Gara Józsefné, Sfcabó Mihálné (Mezőlak), özv. Kakas Károlyné "• (S.-Vásárhely), özv. Köczka Lajosné, Kakas Ferenczné, özv. Pelárgus Jánosné, özv. , Trestyánczky Gézáné, özv. Osvald Elekné, Czuppon Elekné, Dóczy Endréné, Csizmadia Károlyné, Szutter Dánielné, özv. Varga Lajosné, ' A főiskola ünnepe minden tekintethen fényes sikert aratott s minden ily alkalommal fényes bizonyságot tesz arról, s tudatában van annak, hogy csakis addig van nemzetünknek jövője, mig a fiatalság szivé- ben a hazafias láng ki nem alszik. Gratulálunk főiskolai * ifjúságunknak & szépen rendezett ünnepélyhez ! S • i , v " Az állami tanitóképezdében. A helybeli állami tanítóképezde — mint halljuk — szinte megünnepelte Márczius idusát. Mem tudjuk mi okból nem kaptunk ezen ünnepélyre meghívást s csakis ezen körülménynek tudandó be, hogy iiem kapcsaikózhattunk az ünnepélyhez s nem hozhatunk róla részletes tudósítást, <>