Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-11-19 / 47. szám

1899. november 19 PÁPAI KÖZLÖNY 8 Vágó felszólalása után, ki nagyon is terhesnek tartja, hogy a nyitott kémények után lo kr. tizettessék, a képviselőtestület a következő határozatot hozza : A törvényhatóság által,modositott szabályrendeletet elfogadja, azon kikötéssel, hegy a kémények után csakis 5 kr. legyen fizetendő, s igy a szabályrendelet ellen a belügymínis^ernél felebbezéssel él. 3. Turánszky Tádé és társainak kérelme a vízvezetéki csőhálózatnak meghosszabbítása tárgyában. A képviselőtestület helyt ad a kérelemnek s ugy a csőhálózatnak meghosszabitását valamirrt a tűzcsapoknak a jövő év tavaszán leendő elkészítésére az engedélyt megadja. 4. A.,m. kir. dohánygyári munkások és munkásnők kérelme a folyó évre kivetett községi pótadó engedése iránt. A képviselőtestület • a kérelemnek nem ad helyet, megengedi azonban, hogy a dohánygyári munkások és munkásnők ez évre kivetett pótadót a jövő évben fizethessék meg. 5. Nelson Eduárd kérelme a felállítandó fonógyár számára szükséges telek átengedése érdemében- l Tekintve, hogy a képviselők kellő számban nem voltak jelen, ez ügyben érdemleges határozat nem hozathatott és egy ujabbi 30 napos közgyűlés napirendjére tüzetett ki, melynek v hátári' dejét deczember hó 16-ik napjában állapították meg. 6. A fogyasztási adó pótlék tárgyában alkotott szabályrendelet modósitása. A képviselőtestület a modositott szabályrendeletet tudumásul veszi s Így ezen rendelet nem julius hó 1 tői hanem f. é. november hó i-től tép életbe továbbá azon módosítással, hogy a finomabb likőr és pezsgő bor _ után fogyasztási díjtételeket tőrölte s igy a Dreisziger Károly és társainak ez ügyben beadott felebbezését elintézettnek nyilvánította. 7. A városi virilisek névjegyzékének bemutatása. Felolvastatott a városi virilisek névjegyzéke s az tudomásul vétetett. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés kefejezést nyert. Felhívás a magyar nemzethez! Nemcsak a magyar Helikon, de a világirodalom sem mutat fel oly magasra kiemelkedő kőllői alakot, a minő báró Eötvös József. A kiben a lángész egyesült az aesthelicussal, a ki született főnemes volt és Istentől hivatott népbarát, a kinél az idealismus éltető elemét képezte a gyakorlati reformtörekvésnek. Mi, a kik fiatal szívvel olvastuk nagy régen Eötvös költői müveit, akkor a gyönyörű ábrándokat bámultunk azokban ; most, midőn újra elolvassuk e müveket, megdöbbennünk rajta, hogy ezek az ábrándok megannyi profécziák voltak, a mik csodamődon beteljesültek.' Akkor sirtunk rajtuk, most triumfálva tapsolunk nekik. Báró Eötvös Józsefnek minden regénye korszakot jelző phenomenalis alkotás volt: a Karthausi, a Falu jegyzője, a Magyarország 1514 ben. Az eszmék gazdagsága, a sziv mély érzelmei elfeledtetik az olvasóval, hogy ezek irányregények; de ma<*a az irány a kitűzött czél is oly isteni eredetű : a rokonszenv az elnyomott néposztály, a kitaszított vallásfelekezet iránt; hivatkozás az emberiségre a szabadság az egyenlőség iga zai végett. És mindez eszméknek a győzelmét megérte, sőt kivivni segített i az államférfi, a miket mind költő odarajzolt az égre, odavarázsolt a délibábra. A Fata Morgana álampalotái kővé váltak: a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átataku ó korszakába. Azért fokozott érdeküek 'báró Eötvös József müvei most, a midőn azokat mint kivívott győzelmek történeteit olvassuk : költői szépség a mai kor teljes világitásában még jobban kitűnnek. De versenyeznek a költői műveivel politikai munkálatai, a mikben| a költő mint ember, mint philosoph, mint hazafi emelkedik ki messze magasra a mindennapiság gőzHa nem is volt minden tökéletes, minden aszony ugy viselte,magát, mintha rajta nyugodnék a háziasszonyi felelősség, a ki észrevett valami hibát, ijedten rejtette el a másik elől*. Pista a szokottnál is kedvesebb volt, az uram az egyik jó tréfát a másik után csinálta, ha ilyenkor látni az igazgatóság,; tudom, hogy 200 frtos fizetésemelést kapna rögtön. Nem hiszem, hogy a vezérigazgatón kívül még egy ilyen elmés ember lenne a hivatalban, mint az én férjem. Válaki tréfásan megemlítetté, hogy mi-, ért nem megyek' föl egyszer a vezérigazgatóhoz, ki tudja, kérésemre nem emelnék-e föl' férjem fizetését ? Én aztán halálosan megijedtem. Szent Isten, hogy menjek éri egy idegen férfiúhoz kérni ? pÉs szinte örültem, mikor férjem dühösen lecsapott az. asztalra, hogy azt szeretné ő látni. Igy legalább nem vádoldatom magam, .hogy gyáva, élhetetlen asszony vagyok, maga az uram ellenzi á dolgot, biztosan bántaná aZ'önérzet, hogy a mit szorgálmával nem bir:-elérni, azt felesége rimánkodása árán .-kaphassa meg. Magam sem hánom^ végtére is ; össze-; húzza magát az ember és megél valahogyan. Pistánjk majd jobb,dolga lesz. Az uramnak félbe kellet hagynia az egyetemi tanulmányait, hogy szülőit Segíthesse, dé :mi mindenre taníttatjuk a drága gyermeket, mire sak az életből szücsége lehitet. És leheleten a szerencsének elmaradni onnan, hol le ilyen szerető, vágyakozó szívvel imádkoznak érte. Köny gyűl a szemembe, ha e'gongolom az én nagy boldogságomat. Szinte babonás érzés száll meg: lehetséges, hogy ez örökké igy maradjon ? Barátnőm közül hány van ki testileg, lelkileg külömb' mint én Nagyrészük ma is leány, másrésze meg szerencsétlen, összetört életét sirató asszony, de mindig megnyugvást találok a gondolatban, hogyha mások jobban meg is érdemelnék a boldogságot, senkisom lehetne érte olyan hálás, mint én. Vájjon Erzsike húgom is megtalálja-e a házasságban mindazt, mit én ? Egy kicsit ábrándos a gyermek, és sokszor kell még vele beszélgetnem az esküvőig, hogy megértse, mi szerint egész más egy lobbanékony ifjú szivében a szerelmet felkölteni és megint más a gondokkal küzdő, dolgozó férjnek meleg vonzalmát, becsülését a házasságban megtartani. A fiatal leánynak sok boldogságot kell elfelednie és sok do'got megtanulna és ez a feledés és tanulás bizony egy pár keserű könycseppbe kerül. Boldog, ki ezt a lelki átalakulást nagyobb lelki katasztrófa nélkül állja ki. Hogy én a boldogok közül való vagyok, az olyan szerencse, melyért szivem minden dobbanása mond hálát mindig, mig csak szabad lesz élveznem ezt a földöntúli nagy boldogságot. köréből. Ezeket ugy olvassuk most, mint az evangéliumot. Báró Eötvös József munkáinak nem szabad hiányozni egy mivelt, egy előkelő magyar család asztaláról sem. De el kell azoknak foglalni a maguk helyét annak a néposztálynak a házában is, mely felszabadulását, emberi és hazafiúi jógainak megadásai ezev művek hatásának köszönheti. Ha egy gazdának sok az az ár, álljanak össze hárman, négyen ; cseréljék ki a műveket. A mely háznak a mestergerendáján báró Eötvös József könyve ott fog állni, arra a házra áldás száll az égből.| Óhajtandó, hogy ne legyen Magyarországon egyletlen társaskör, ^egyetlen iskola egyetlen család sem, melynek könyvtárában Eötvös József munkái, föltalálhatók ne legyenek ; kívánatosnak tartanok, ha többen lábból a czélból is megrendelnék Eötvös József munkáit, hQgy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adományozzák. A nagy költő, mint államférfi, mint a magyar kormány tagja a lelkületének megfelelő munkát végezte : ?> vallás, a közmivelődés minisztere volt. Fő gondja volt a néptanítók ügyének emelése. Ez az osztálya a magyar társadalomnak az melynek hivatása Magyarországot másodszor is meghódítani, s melynek jutalma ezért — az életfogytig tartó szegénység — fogadalom nélkül. A néptanitók sorsát enyhíteni még holta után sem szűnt nvg a magyar közművelődés vezére. Resurrexit. A holt betűk feltámadtak jótékony meleget adni a magyar haza mostoháinak. És ez igy történt. Atyjának szelleme megihlette méltó örökösét báró Eötvös Lórántot, aki e halhatatlan nagyság minden munkájának tulajdonjogát az Ííöíws-alapra ruházta át azzal a jólelkű gondoskodással, hogy a teljes kiadás jövedelméből a Budapesten és Kolozsvárott fe!lállitandó Tanítók Házában magyar tanítók és professzorok gyermekei — felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül — lehetőleg ingyen élvezzék az internátus minden előnyét. Megjelennek tehát egyöntetű teljes kiadásban báró Eötvös József összes költeményei, regényei politikai és bölcseimi munkái gondolatai és levelei, a mik eddig kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi esemény. De a mi tartalmi'ag gazdagabbá, kulturánkra nézve pedig szinte korszakossá teszi e teljes kiadás megjelenését : az e vállalat jövedelmének hovaforditása. Mert ez már teljes diadalát jelenti az Eötvös müveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását az ő álomképeinekMegértését szédítően mély és tartalmas állam, filozoíiai gondo'atainak. Ebben feltámad a költő és az államférfii, az egyik, hogy újra és újra gyönyörködtessen, a másik, hogy újra cselekedjen. Kettős czélt szolgál igy mindenki, aki e nagyszerű munkára előfizet és aláírókat gyűjt. Magának örökké visszatérő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak padig, tehetetleneknek, az élettel küzdőknek istápolójává lesz. Eötvös József eszméit terjeszteni anyit tesz, mint a fölvilágosultság világát hinteni szét a népek millióra. Fölvilágosodott nemzet pedig megelégedett, virágzó és boldog! Budapast, 1899. november 15-én Az ,,Országos Eötvös-Bizottsági elnökei : Wlassics Gyula Jókai Mór Beöthy Zsolt Diszelnókök : Vaszary Kolos Széli Kálmán Gr. Károlyi Tibor. ' A mult hétről. Még a farsangi naptár hi/atalosan ni ícs megillnpi'.va már nílu:ik javábin rei 1 i-stei;a :'.<. .l estélyik, táiczni Usáj )'c é; 'm^