Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-09-17 / 38. szám

2. PÁPAI KÖZLÖNY 1899. szeptember 17 gyűlt össze színházunkban, s mély figyelemmel hallgatta a szépen fo'yó verseket. A szellemes dialóg tárgya az, hogyan ábrándítja ki egy fiatal asszony, kis húgát a frázis gyarló poelából és hogyan csalja ki belőle szerelmi titkát A darabnak költői szépségei mély ha ássál Voltak az egész közönségre, me'y Tóth I.onka és Tomesányi Russi vonzó előadásában teljes lélekkel gyönyörködölt. A szereplők mindegyike szép csokrokat kapott s azon felül sok lap-ot is. Nagy ováczióban részesítette a diszes kö/önség a szerzőt is. ki azonban szerényen csak egy páholyból köszönte meg a ie'kes tüntetést. A dialóg után két egy felvonásos vigláiék került szinre és pedig „A királyné apródja" és „A llobinzonok." Békésnek mindkét darabban igen nagy szerepe volt, s ő különösen a Királyné apródjában tüntette kl nagy uheUégéi. A közönség az iránta már régóta eredt rokonszenvvel nézte végig jeles alakításait. Tóth Ilonkának szintén mindegyik darabban volt szerepe, s mindegyikben a legnagyobb tetszés mellett játszott. A Robinzono' ban nyílt szinen is kapott valóságos vihar s tapsot gyönyöré játékáért. Tomesányi Russi mint fess kadet nagy tetszést aratott s kívüle még Balázsi is sokat lendített az est sikerén. A Robinsonokban még Klenovics és Heltay is nagy sikerrel játszottak. Szombaton rendkivüli sikert aratott előadásban láttuk „A bo'ond" énekes legendát. Ily remek előadást színházunkban még nem produkált egy -színtársulat sem. Gyönyörű zenéje és érdekes szövege van a darabnak ehhez hozzájárult a szereplők gondos tanulmányozása és összjátéka. Mányay az estén brillírozott. Énekével elbűvölte a közönséget s percekig tartó tüntető tapssal illették őt. A közönség valósággal tombolt minden énekszáma után. Uv fenomenális sikert aligha aratott Mányay énekével mint ez alkalommal. Dobót a czimszerepben o'y alakítást niu ato.t be, melyre büszke lehet. Rendkivüli hatást kelteti a drámai jeleneteivel. Átéreztette velünk szenvedéseit s tragikus végjelenetében várakozáson felüli, sikert aratott. A közönség nem távozott a színházból míg néhányszor meg nem je'ent a fügr gönyök előtt. Igen ügyesek kedvesek. voltak Gergely Giza, Tomesányi és Török Malvin triumvirátus szerepeikben. Csáky gyönyörű baritonjával igen tetszett. Az est sikerében osztozkodtak Miklósy, Csöregh, Horváth és Tarján. Az énekkar és zt nekar különösen kitett magáért, és ezt a mi kedvelt Virányi remek vezetésének tudjuk be. Ajánljuk ezen darabot közönségünk figyelmébe! A mult hétről. Lefújtak ! Kellemesen hangzik ez a jelzés, ha trombitából ered, de kellemetlenül és fájdalommal érintett bennünket pápaiakat az a szálló ige, mely kellemetlenül és fájdalommal érintett bennünket p paiakat a^ a szálló ige, mely kedden este futótűzként terjedt el városunkban. Ezzel a lefújással egyszersmind nekünk is lefújtak. Lefújták a hadgyakorlatokat s ezzel az is lett jelezve, hogy Felséges királyunk látogatása is elmarad. Micsoda lótás-futást eredményezett ez e hiöbhir, arról csak annak lehet fogalma, ki a fogadási nap előestéjén városunkban időzött. Senki sem akarta elhinni, s minden egyes ember ösmerőst és ösmeretlent egyaránt megfogott és tudakozódott a hír hitelességéről. Kellemetlen helyzetbe jutottam jö raigam is. Mint hírlapíró és krónikás, hol lehet ilyen senzácziós hir hallatára másutt, mint az utczán, hogy részletes tudósításokat szerezzen be magának. Itt azután kijutott nekem a jóból. Minden jött és ment hoppon fogott s mindent tudni akart. Már annyira ki voltam merülve a sok kérdezösködéstöl, hogy elhatároztam magamba, miszerint a főváros mintájára reklámtáblákat akasztok me lémre és hátamra azzal a felírássá', hogy „Nem jön a király" s ezzel véget vetek a kételkedők kérdéseitől, de eszembe jutott, hogy ezzel se n fognék czélt érni, mert már nem elégedtek meg azzal, hogy nem jön a király, hanem részletes tudósítást követeltek tőlem. Legjobbnak találtam tehát teljesen visszavonulni és láthatatlanul tenni magam legalább iá addig, mig a sőttéség be nem áll s ritkulnak a járó-kelők. Izgalottak voltak' a kedélyek s ilyenkor legjobb ha kifújják magukat,. De nem is csuda. Heteken át nem folyt másról a discursüs, mint a királyfogadásról, egyik háziúr a másikat akarta túlszárnyalni díszítés do'gában, diadalkapuk díszelegtek s hirdették a kiráy jövetelét s mindez egy lemondó távirattali'ucs-csá lett. De minthogy a magyar ember búbánatát borba fojtja és ugy vigad, nálunk is igy történt. Ezt mondogatták, ha nem jön a király iega'ább kimulatjuk magunkat. A jó példával a királyi főhercegek jártak elöl. És a jó pé'da ragadt. Legjt bban boszankpdjak a budapesti újságíró kollegák, kik tudósítást jöttek felvenni a király látogatásról s még abban a szerencsében sem részesültek, hogy a főispán fogadta s megvendégelte volna őket. Ebbeli bánatokban, aztán el kezdtek mulatni. Múlatás közben jött meg az eg\ik német űjság tudósítójának az a gondolata, hogy ha nem ír tudósítást a király fogadtatásról, ir egyel Pápa városáról. Minthogy pedig Pápára való érkezésénél sem a főispán. sem a polgármester sem fogadia őt hivatalosan, sőt még a Griff éttermében ahol saját zsebére kellett étkeznie, a megrendelt pezsgőt is meg kellett fizetni, szóval az újságírói tiszteleipéldány nem jutott ki sehol, frt olyan tudósítást „Pápa" cimen a német újságába melyre azt lehet mondani »hogy nem minden féle csaholásl hallanak meg a menyországban.« A pápaiák megbotránkoztak eleinte a | cikk felett, de mikor meg lett magyarázva, i hogy azt a riporter urat mi bántotta, nevettek rajta egyet s napirendre tértek felette s lelt sajnálva. Másnap kezdték aztán bontogatni a diadalkapukat és eltűntek az árbocos zászlók. Ugy jártunk az utcán és ugy éreztük magunkat, mint Napoleon a moszkvai égés után. Rombolt díszítések, átvonuló huszárok kicsigázott lovak emlékezetünkbe hozták a vesztett csatát. Pedig hát nem volt az átvonuló huszárokra vesztett csata, mert mint hallom, honvédhuszárjaink folyton nyomták a közöseket de nekünk pápaiaknak több volt ez a királyi elmaradt látogatás egy vesztett csatánál. No de se baj ! Csak hadd mulassanak rajtunk a szomszéd városok s had boszantsanak azzal, hogy „Királylváró Pápa." Ez bennünket nem fog már izgatni, Aki utoljára nevet, az nevet igazán. Lesz még Pápán király fogadtatás, de akkor látni is fogjuk a királyt. Néhány nap óta városunk csendes, még a Griff szálloda is, ahol a főherczegek oly jól érezték magukat, hogy majdnem elfeldkeztek elutazni. Friczi. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispánt csak az eső választotta el a Lipót rendtől. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk Pápán vojt, de csak a vasúti személyzet lávta. Az hirlik, hogy a polgármesteregy évi halasztást nyert bizonyos rendjele* ügyében. Az hirlik, hogy a rendőrhiztbs sem bánya, hogy a hadgyakorlatok véget értek, mert mír ő sem érezte jó magát a bizto,óságban. Az hirlik, hogy Pápa városának egy távirattal a pápai hadgyakorlatoknak pedig trombitával fújtak lé. Az hirlik, hogy a főhercegek tiszteletére rendezett díszelőadáson csak az »üres« tisztelet volt jelen. Az hirlik, hogy Hosszunapkor többen csak azért tartották hosszúnak a napot, mert unatkoztak a kávéházban. Az hirlik, hogy a »Neues Pester JournáU tudósitója azért nem volt megelégedve Pápa városával, mert nem a Fenyvessy villában kapott lakást. Az hirÜk, hogy a színtársulat komikusából a kuplékat ki kell szorítani. Az hirlik, hogy a színtársulatnál azért c^ina'nak mo-it oly sok rosz élcéket, írerl a diszletfestőnek nincs ideje azokat lepingálni. Az hir ik, hogy a színtársulatnál sok mind u várandó. Az hirlik, hogy a »Görög rabszolga* előadása alkalmával egy sze replő olyant mondott, melyre rögtön reá lehetett volna ülni. Az hirlik, hogy Papán sokán azért nem járnak a színházba, mert drága a tojás. Az hir lik, hogy Pápán a szökőkutat oda fogják felállítani, ahol az artézi kut van eltemetve. Az hirlik, hogy Pápa városában meg sem viradt september 13-ik napja, már is alkonyult. Az hirlik, hogy Dobó színigazgató a Ho^szunap előestéjén »Hymfy dalait« jókedvvel dúdolgatta. Az hirlik, hogy a Pápai Köz'öny szerkesztője sz'-reti a » csekélységet habbal.« Az hirlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városa elmondhatja most magáról, hogy „adtál Uram esőt, de nem volt benne köszönet.

8 Az hiilik, hogy Pápa városa gyönyörűen volt dekorálva, de azért senki sem lesz dekorálva. — Személyi hírek. Fenyveésy Ferencz megyénk főispánja csütörtökön délután Budapesre utazott, a honnan néhány he i tartózkodásra külfö'dre megy. -- Hegedűs Lóránt dr. városunk orsz. képviselője, ki kedden délbe a tervezett királyfogadtatásra városunkba érkezett szerdán délelőtt visszautazott Budapestre. — Gyászmise. Dicsőült Erzsébet királynénk évforduló napja emlékezetére f. hó 11 én a plébánia templomban gyászmise volt, melyen a hatóságok testületileg vettek részt. A gyászmisét Kriszt Jenő szolgáltatta. — Vármegyei közgyűlés. Megyénk törvényhatósága október hő 2-án és