Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.
1899-08-13 / 33. szám
1899. augusztus 6. PÁPAI KÖZLÖNY 255. Igazgatósági tagok lettek : Legény Ferenc/, Szegletiig József, Bornemisza József és Pajpp János. Felügyelő bizottsági tagok : Barcza Dániel, id. Kleva Márton és Zsemlevits István. A központ is teljes' n uj erőket választott ki magának. Az igazgatóságba Nagy Vilmost, a felügyelő bizottságba Éder Györgyöt nevezte ki. A biráló bizottság tagjai csekély kivétellel ugyanazok maradtak, mint az első alkalommal. Az alakuló közgyűlés a rom, kath. iskola udvarhelyiségében lett megtartva s mondhatjuk, hogy az érdeklődés nagyon csekély volt, mert az érdekelt iparosoknak alig egy harmadrészét láttuk ott, képviselve. Öszii tén megval'va ezen bőrszövetkezet megalakulása reánk nézve azt a benyomást tette, hogy egy kissé erőszakolt volt s hogy újra meg nem hiusult abban látjuk a magyarázatát, hogy a központi kiküldött nem utazott, el addig, mig másnap az igazgatósági tagok a cégbejegyzési kérvényt a közjegyző előtt aláirtak, mert máskülönben oly sorsra jutott, volna, mint az első alkalommal. Ezen kijelentésünket az általános hangulat diktálja tollúnkba, mely körülmény kötelességünkké teke, hogy ezen bőrszövetkezet megalakulásáról ily értelemben nyilatkozunk. Ezekből most már megértheti Hegedűs Lóránt városunk orsz. képviselője is, hogy miért, nem helyeselhetjük az ő közbenjárását ez üg>ben. Városszert eét elösmert és megérdemlett közszeretet és rokonszenvét véljük veszélyeztetve látni. Országúti távvarseny. — Tapolcza—Pápa. — A pápai kerékpáros egylet rö\id néhány évi fennállása óta már több izben féde oda ugrott hozzá és megszorította a kezét, beszélj . . . beszélj ... mi történt itt nem látod hogy ég az agyam, közel vagyok az Őrüléshez . . . beszélj az Istenre kérlek. Alfréd esküszöm, hogy ártatlan vagyok. Kissé megkönnyebbült erre a kijelentésre. Oh mond még egyszer, csillabitsd le háborgó szivemet, de nem .... nem, lehetzéges volna ez ? Ismét kételyek támadtak benne. Nézd ott van az a feszület, mely a megváltót ábrárolja, esküdj meg arra, hogy ártalan vagy. Én lélegzetemet vissza fojtva vártam a történendöket, lesz-e ereje annak az asszonynak ehhez az eskühez. s gondoltam magamban, ha níost azt mondaná nem, nem, nem esküszöm meg, -bűnös vagyok, vétkeztem, mert szeretem azt az embert, és férje elől hozzám menekülne, én elvenném. De az a nő nem habozott, hanem kesébe véve a feszületet, nyugodt és tiszta hangon, remegés nélkül mondá: Esküszöm a Megváltóra, mindenre ami szsnt előttem, hogy a hitvesi hűséget nem szegtem meg. Látva ezt a jelenetet, azt hittem elhagy a józan eszem. Hát erre is képes a teremtés remeke a nő? És láltátok volna mint húzódott bocsánatot kérő férje mellé, ki bo'do'gan ölelte keblére. Ettől a perctől meggyűlöltem az asznyesen beigazolta, hogy hivatottságának teljes mértekben megfelel. Felhasználja minden alkalmat, hogy nemcsak létjogosultságát gazolja, de az egyletnek szűkebb körben is hírnevet szerezzen. Nem tulzottságból mondjuk ezt, meri a legutóbb rendezett országúti távverseny recordja oly fényes volt ; hogy teljesen jogosult a »hirnev« elnevezésre. Már a junius hóbr n megtartott pályaverseny alkalmával megmutatta ?z egylet, hogy szép reményekre jogosult s ezen remény igazolást nyert a f. hó 6-án megtartott országúti távverseny alkalmával. Az országúti távverseny Tapolca és Pápa között volt rendezve, mely 55 kilométer távolságra van. Neveztek : Pethő József, Szántó Károly, Schwach Kálmán, Klein Ede, Horváth Károly, Hodossy Kálmán, Tertseh Alajos, Turánszky Tádé, és Steiner Hugó, mindannyian a pápai kerekpáros egylet tagjai. A nevezők a verseny előtti va'ó napon Tapolcára mentek s a versenynap délután 1 óra 15 perckor indultak el. Az indulás 1 órára vol t jelezve, de közbejött akadályok miatt egy negyed órával későbbre halasztatott. A versenynapra gyönyörű idő kedvezett. A cel a helybeli földmives iskola volt, hol a közönség részére sátrak és vendéglő volt ie'állitva. A közönség tömegesen vonult ki az érkezés szinhelyere s 3 órakor már nagy érdeklődéssel várták a verseny eredmenyét. Az első érkezőt 3 1 2 órára várták, de a legnagyobb bámulatra az első sokkal előbb érkezett i e. A versenybizottság a következőkép alakult : Elnökök : Mészáros Károly, Pápa város polgármester. Hanauer Zoltán, a pápa kerekpáros egylet elnöke. Bizottsági tagok: Fűrst Sándor, a pápai torna- és vivó egylet elnöke. Paur Ödön, a pápai korcsolya egylet alelnöke. Ghyczy Géza, m. k. honvéd hu zár főhadnagy. Székely István, a m. k. földmivesiskola igazgatója. Dr. Hofifner Sándor. Szokoly Ignácz, Pápa város rendőrkapitánya. Versenybíró : Gu'.yás Miklós, m. k. honvéd huszár százados. Czélbiró : Dr. Hircsh Vilmos, ügyvéd. Titkár: Csoknyay Károly, a pápai kerékpáros egylet titkára. Inditók: Dr. Mányöky Gyula, a tapolezsi kerékpár egylet elnöke. Paál István, Pethő József. Időmérők : Bottka Jenő, Gyapay Dénes, m. k. honvéd huszár főhadnagy. Langraf Zsigmond. Pénztárnok : Wittmann Ignácz. Ellenőr : Fischer Gyula. Orvosok : Dr. Blum Róbert, Dr. Csehszombaty László, Dr Kreisler szonyokat és vallásos ember lettem, hisz annak a hamis eskünek, melyet jóvá kell tenni, én is félig oka voltam. És most kedves kapitány ur azt hiszem a hallottak ulán nem lesz kedved egy előtted ismeretlen erkölcsű nőt feleségül venni. Felsenstein, ugy mint az egész társaság meg volt hatva, de azért határozottan váiaszolta: Én a mit tenni akarok jól meggondolom előbb és igy nem fogom tervemet megváltoztatni. Az óra kilencet ütött. Zalathnay Jmint rendesen ezúttal ís távozott, de mielőtt elment, oda szólt Fel- ^ sensteinek : Nem tudom még mit fogok tenni, de amilyen igaz hogy Zalathnay a nevem, olyan igaz, hogy te azt a nőt nem fogod feleségül venni. Zalathnay már valahol az utca sarkon járt, de azért még mindnyájan szótanul bámultunk, és egyik a másikra nézve várta a feleletet arra a késdésre, mi űzhetett ebbe az emberbe, hogy egyszerre i.y közlékeny lett a múltról, holott ezideig még csak még csak célzásokat sem tett, hogy tulajdonképen miért lett az azelőtti világfi egy valóságos remete. Másnap hajnalban Fürész Ferkó verte fel legédesebb álmából a kapitányt, ki álmos s/.emekkel rivalt rá, hát te mi az ördögöt akarsz ilyenkor. Károly. Távolság 55 kilométer. — Indulh nak a »P. K. E.« tagjai. Még alig vonult ki teljes számban a versenybizottság már kürt jelzés adta tudtára, hogy az első versenyző érkezik. A bizottság kétellyel fogad'a a jelzést s azon hiszemben volt, hogy talán egy kiküldött kerékpáros érkezik, de csalódott, mert tényleg a versenyzők egyike érkezett be a legjobb konditióban, A g> őztes Klein Ede volr, ki ezen utat 2 óra és 3 pere alatt tet*e meg. Oly rekord, melyre nemcsak ő, hanem az egylet is büszke lehet. A győztest zajos éljenzéssel fogadta a közönség s számosan siettek ót ezen fényes rekordhoz gratulálni, kinél semmi jelét nem látták a kimerültségnek. A földmives iskola igazga'ója Székely István volt oly szives egy szobát az egyletnek rendelkezésre bocsájtani, ahol a versenyzők uti fáradalmaikat kipihenhettek és magukat restaurálhatták. Roppant hőség közepette várta a közönség a második beérkezet, ki 12 perc utáu be is jött. Horváth Karoly volt ez, kit a közönség általános favoritnak tartott s több mint bizonyosra vette a győzelmét. Horváth — mint mondja — meg is felelt volna a várakozásnak, de útközben gépje elromlott s csak nagy nehezen jutott el Noszlopig, ahol egy kölcsönkért géppel folytatta az utat, A többi versenyzők ezután kisebb-nagyobb időközökben érkeztek be, kivéve Turánszky Tádét ki rosszulléte miatt Devecserben maradt. A beérkezettek sorrendje a következő volt : Klein Ede 2 óra 3 perez. Horváth Károly — — _ 2 » 15 « Schwach Kálmán — — — 2 » 17 « Tertseh Alajos 2 » 23 « Hodossy Kálmán — — — 2 » 32 « Pethő József — 2 » 3t) « Steiner Hugó — — 3 » 25 » Szántó Károly — — — — 3 » 29 * A verseny ezzel véget ért s azt követte ott a s/inhelyen Hanauer Zoltán elnök által, a versenydijak kiosztása. Tekintettel, hogy Klein Ede az utat 150 percen belül tette meg, a megállapodás értelmében arany rekord érmet kapott. Horváth Károly es Schwach Kálmán nagy ezüst érmet, Terts.ch Lajos, Hodossy Kálmán és Pethő József kis ezüst érmet végül Steiner Hugó és Szántó Károly bornz éremmel lettek kitümetve. Az éfmek kiosztása után a kerékpárosok testületileg vonultak a városba, ahol nagy közönség várta őket és zajosan megéljenezte a győzteseket. Kápitány ur jelentem alássan a tőhadnagy ur meghalt. Ez a hir egyszerre kiverte fejéből az á'mot? Pillanat alatt felöltözött és a másik percben már Zalathnay szobájában volt, ki halva feküdt ágyában és csak a jobb halántékán levő lyuk mutatta, hogy ott ment be a halált hozó golyó. Az asztalon egy nevére címzett levél volt a következő tartalommal: Kedves kapitány ! Egy gentleman semmi körülmények kőzött nem árulja el egy nő titkát, én pedig kényszerítve vagyok ezt megtenni a te érdekedben. Az életnek ugy sincs reám nézve nagy értéke, hát valami nagy áldozatot sem hozok vele. és téged megmentlek. De életemben senki se mondhassa azt, hogy egy Zalathnay nem tisztességei sen járt el egy nővel szemben. Tudd meg tehát, hogy az az asszony akit az este emiitettein és a te választottad egy személy megismertem az arcképről A kapitány ki agglegény maradt, pompás síremléket készíttetett megmentőjének, melybe csak ez a három szó volt vésve: Chersche la Feminme.
