Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-05-14 / 20. szám

IX. évfolyam Pápa, Í899. május 14. 20. szám« PÁ Z L 0 M1 Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. 'Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében A törvényszék kérdése. Soha nagyobb lelkesedéssel nem fogadtunk hirt, mint azt, hogy városunk intéző férfiai közt ujabbi mozgalom indult meg az iránt, hogy Pápa városában egy törvényszék felállítása iránt a szükséges lépéseket óhajtják megtenni. Pápa városának ez a- mozgalma nem mai keletű, több évvel ezelőtt közbeszéd tárgyává tétetett ez már, de hasztalanul. Ép ezen körülménynél fogva, bár a legnagyobb örömmel fogadjuk ezen ujabbi mozgalmat, mindazonáltal bizonyos aggályaitik vannak ezen kérdés megvalósításában, mert tapasztalaiból tudjuk, hogy az ily mozgalmak nálunk napirenden vannak, lángra is kapnak, de ép akkor, midőn az eszmének testet kellene ölteni, a lelkesedés lanyhul és a nálunk divatos átkozott közönyön hajótörést szenved minden tervünk és eszménk. Ezen tapasztalatok késztetnek bennünket hogy ezen városunk jóllétet és haladását czélzó ujabbi üdvös mozgalomhoz hozzá szóljunk és ebbeli nézetünknek kifejezést adjunk, remélve ezáltal, hogy az intéző körök felszólalásunkat megszí vei ye ez irányban is megteszik a kellő lépéseket. Közludomásu do'og, hogy városunkban már volt. törvényszék s igy mi n,em ujat, csak a régi állapot visszahelyezését kérjük. Legnagyobb legádázabb ellenségünk sem tagadha-ja a tényt, hogy városunk néhány év alatt óriási léptekkel halad előre és ezen rohamos haladásra alapítjuk jövendő kombinácziónkat és tervezgetéseinket. Mi jelenleg a veszprémi törvényszékhez vagyunk delegálva, mely delegálás ellen már akkor emeltük fel óvó szavunkat, midőn városunkban megszüntették a törvényszéket és Veszprém városához lettünk csatolva. Pápa városa is már ez időben is kérvényezett, hogy ha már egyáltalán csatolásáról van szó, ugy nem a veszprémi, hanem a győri törvényszékhez csatoltassunk,mert jó eleve éreztük ezen törvényhozási végzésnek nyomasztó hatását. A ki ösmeri viszonyainkat az nem fogja rosz néven venni fennti állításunkat. A mi demokrationális vonalunk a Bakony, mely teljesen elkülönít bennünket Veszprémtől. Nekünk Veszprém nem lehet gravitáló pont s hogy mégis oda gravitálunk, azt csak kényszerűségből tesszük, mert a törhényhozás ugy rendelkezett. Nem Veszprém rovására — távol legyen tőlünk ez •— de Pápa város előnyére kell, hogy ezen abnormális állapoton segítsünk, s ennek orvoslását látjuk abban, ha Pápán egy törvényszék felállításán fáradozunk. Eddig csak hagyján volt, mig az uj sommás eljárás nem léptetett életbe. De most már valóban tűrhetetlen kezd lenni az állapot. Az uj sommás eljárás 1893. évi XVIII. t. c. célja az eljárás olcsóbbá tetele volt, s most a törvény ezen intentiója megtörik nálunk specialiter azon hogy felebbviteli fórumnak Veszprémben létele miatt még tetemesen meg is drá gult. Eddig a telebbvitel Írásbeli volt, .fr Mondj igazat. Fáradtan, busán keltem föl az ágyból. Fejem fájt az egymásra következő két éjszakai korhelykod ás tol. Nem nekem való. De hát •mit csináljon a kétségbeesett ember, a kinek •összeomlott minden boldogsága ezen a világon? Tegnapelőtt kiadták az utat Timáréknál. Az asszony egész ridegen értésemre adta, hogy jobb lesz, hanem folytatom náluk tovább a látogatásaimat. — Tudja mi egyszerű embeVek vagyunk. Szerelünk nyíltan, beszélni. Nem akarnók, hogy valami csalódásba ringassa magát s olyasmire törekedjék, a mi lehetetlen. Ön okos ember, megért minket. Meg! Hogy ne értettem volna meg ? Ha nekem is- volna olyan háromemeletes házam, mint nekik, akkor szívesen látnának igy azonban ne is álmodjam arról, hogy megkaphatom Iluskát, nem ily szegény legény számára nevelték. Behallotfam a másik szobából az Iluska zokogását. De azokat a kőszivü szülőket nem indította meg. Timár ur fütyörészett s azzal mulatta magát, hogy az ujját dugdosta be a kanári madár kalitkájába. Nyilván nagy élvezetet teli bsnne, hogy a kis madarat bosszanthatja. Timárné velem folytatta ezt a kegyetlenséget, csak mas formában. A hatalom az ő részükön volt. Már nem emlékszem, hogyan tántorogtam ki a szobából. Csak azt tudom, hogy a lépcsőhöz kiosont utánam Iluska. — Szökjünk meg ! — mondtam neki. De nem akart. -— Hát haljunk megegyütt ! — mondtam akkor. Ámde ahhoz sem volt kedve. Neki más terve volt. — Nem, ne h:iljunk meg, inkább várjunk. Én majd vénleány leszek, akkor senkinek sem kellek s a mama meg a papa kénytelen lesz engem odaadni magának. Ez a terv meg nekem tetszett. Hosszú idő az nagyon. Olyan hosszú idő alatt, ki tudja, mi történik ? — Én hű maradok! — fogadta Iluska. — Hiszen én ís, én ís ; de jobb volna nem várni. Nagyon busák és nagyon elkeseredettek voltunk. Elkeseredésünkben még sz mrehányással is illettük egymást. Singer Mihály és Fia A raktáron levő összes kész fér fi, fin és gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések ízlés és elegáns kiállításban, ugy h a zai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből ltü.10 olcsón eszközöltetnek, — Maga szivrehatóbban könyöröghetett volna az anyjának. — Maga meg okosabban beszélhetetelt volna. Miért v lt szükséges azt kitalálni, hogy nincs egyebe, csak az a kis hivatala ? Lám, a Kollár Miczi vőlegénye mindig a kastélyukról beszélt, meg a lovaikról, meg az erdejükről, a hol vadásznak meg is kapta Miczi t. — Én nem keresem hazugsággal a szerencsémet ! — mondtam arra büszkén. De a nők nem veszik olyan nagyon szigorúan az igazmondást. Iluska duzzogva vonogatta a vállát : — Hát mit ártott az Micziéknek ? Mikor megtudták az igazat Kollár bácsiék; már akkor késő volt s Miczi most boldog, és nevet, mig mi . . . A zokogás elfojtotta szavát. Hiába próbál!am magyarázni neki, hogy a tisztesség, az igazság, a becsület. . . Megvetően legyintett a kezével. — Eh, mit ér nekünk a becsület, az iga .ság, a tisztesség ? — De Iluska ! — szóltam megbotránkozva. Arra haragosan végignézett könyben usszó szemeivel s ott hagyott a faképnél. Í-Vy váltunk el. Aztán következett a A legszolidabb szabó czég Pápán, a megyehazzal szemben.