Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-04-30 / 18. szám

2. PÁPAI KÖZLÖNY 1899 április 30. városunk jól felfogott, de a kincstár, érdeke is kivánja, mert egyfelől váro­sunk lakossága könnyebben lebonyo­lítja postaügyeit s a forgalom élén­kebbé válik, másfelöl az élénkebb for­galomból a kincstárnak tetemesebb jövedelme lesz, ha el is tekintenénk azon fontos körülménytől, hogy a je­lenlegi postaépület túlzsúfoltságánál fogva dohos, és az egészségre épen nem kedvező levegővel telittetik meg. Mindezeknél fogva a város nagy­közönsége nevében alázatos kérésem megújításából vagyok Nagyméltösá­goknak alázatos szolgája Mészároa Károly polgármester. Hisszük és reméljük, hogy ezen feliratnak lesz eredménye s a minister már legközelebb egy szakközeget fog városunkba küldeni, ki ez ügyben a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Hogy ezen épület helye, hol lesz legcélszerüebben kijelölve azt a pol­gármesterre is bizzuk, amennyiben meg vagyunk győződve, hogy ö ke­reskedőink érdekét városunk érdekével összeegyezteti s egyetértöleg a ministeri kiküldöttel városunkat egy monumen­tális épülettel gyarapítani fogja. Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 24-án rendkívüli közgyűlést tartott mely alkalommal újra arra a tapasztalatra jutottunk, hogy képviselőtestületünk tagjai absolut semmi érdeklődést nem tanúsítanak közügyeink iránt. A köz­gyűlés terme csak ugy kongott az ürességtől s rövid félóra után a köz­gyűlés befejezést nyert. Érdekes tanulságot lehet követ­keztettni ezen közöny felett abból is, hogy az állandó választmány már jó eleve tudja azt, hogy a képviselők ele­— Nagyvezér, — szól az aga parancs­szava, — eljöttünk ma, hogy kormányzatod gyalázatát befejezzük végre. Tudnod kell, hogy országunk határát büntetlenül rabolja a hitetlen gyaur; tudnod kell, hogy a biro­dalom ügyei mily igaztalansággal folynak. Nyomorba jut a nép. Nőuralom nem kell az igazhivőknek. Végét vetjük majd a zsarnok­ságnak s te vagy az első, a ki helyedet kell, hogy másnak adjad, méltóbbnak, mint te vagy. Hivjad elénk a szultánt, hogy szemé­lyesen hallja azt, a mit jogosan követelni jöttünk. A nagyvezér sápadt ajkait eltorzította a félelem. Látta az ötven elszánt fegyvert, tudta, hogy itt más nem marad hátra, mint engedelmeskedni: elindult tehát, hogy a nagyúr kegyes megjelenését kikönyörögje, mert ennek most igy kell történnie. A Diván nagytermének függönyei mö­gül egyszerre elő lépett a szultán büszke alakja. Hallott ő mindent a függönyön át s hívásra sem várt, ott termet önmaga fegy­vertelen kézzel. Emelt homlokáról büszkeség sugárzott, a félelemnek még az árnya sem látszott gendő számban nem lesznek jelen s javas­latában előre hangoztatja ezen körül­ményt, nem tesz érdemleges javaslatot hanem előlegezi az ujabbi 30 napos közgyűlést. Mily absurdum helyzet következne be, ha egyszer mégis teljes számban jelennének meg a képviselők? Ez az absurdum helyzet nálunk nem fordulhat elő — mondja az áll. választmány. S igy nekik van igazuk ! A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben: Elnöklő polgármester szívélyesen üdvözli a megjelenteket s miu'án a jkv hitelesítésére Bermüller Alajos, Bognár Gábor, Koczka László, Lippert Sándor és Billitz Ferencz képviselőket felkéri, az ülést megnyitja. A mult ülés jkve felolvastatván, azt észrevétel nélkül tudomásul vétetetett. Napirend előtt Lippert Sándor azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy történik e intézkedés arra nézve, hogy hetivásárok után a terek elsepertesse­nek, továbbá, hogy ily alkalommal miért nem lesznek seprés, előtt a? ut­cák öntözve ? Polgármester kijelenti, hogy ez iránt mindig a kellő intézkedések meg­tétettnek, arra nézve, pedig hogy az utcák öntözve legyenek, megjegyzi, hogy ez csak a a melegebb napok be­álltával lesz eszközölve, mivel ily idő­ben az öntözés nemcsak hogy felesle­ges, de akadályozná a seprést, mert megtörténhetik hogy a viz seprés előtt befagyna. A közgyűlés a polgármester vála­szát helyesléssel tudomásul vesszi és áttér a napirendre. 1. Vallás és közoktatásügyi mi­nisztérium átirata a tanítóképző intézet számára szükséges telek átengedése érdemében. Érdemleges határozat ez ügyben nem hozathatott, mivel a képviselőtes­tület tagjai elegendő számban nem je­rajta s mikor megszólalt, szava parancsolóbb volt Mahommed igéjénél. — Murád Ali, — szólt a szultán a janicsár-agához, — látni óhajtottad uradat. Itt van. Mit jöttél könyörögni tőle ? A janicsárhad szilaj tekintete szégyen­teljesen szegződött a földnek; csak az aga emelte merészen fejét a magasba s hangja nem remegett. — Padisah! — szólt szilárd hangon,— a birodalom veszendőbe megyén, ha nőid tovább uralkodnak feletted. A méltóságokat méltatlanok töltik be; sereged vezéreinek tekintélye guny, — biráid igazsága pénzért vásárolható. Kérésünk hozzád, Padisah, az, nagyvezéred helyét töltsd be érdemesebbel, a birákat vesd számkivetésbe, a métattlanok­tól pedig vond meg kegyeid. — Murád ali, — szólt szelídebben a nagy ur, — szavaid igazságtalanul hagyják el ajkaidat. Ki tett téged janicsárjaim agá­jává: nem-e én? Rumélia kormányzójává bátyádat nem én neveztem ki szintén ? Ezek is azon méltatlanságok közül valók, a mik­ről imént szóltál ? Az aga hallgatott, csak türelmetlen lentek meg s igy az ügy tárgyalására ujabbi 30 napos közgyűlés egybehivása vált szükségessé, melynek határidejéül /. é. május hó 27-iJc napja tüzetett ki. Városi tanács javaslata Paksi Károlyné ingatlanainak megvétele tár­gyában. Ezen ügyben is a fennti oknál fog­va ujabbi 30 napos közgyűlés egybe­hivása, ugyanazon határnapra lett ha­tározva. 3. A jogügyi bizottság javaslata — a m. kir. állam vasutak pápai in­dóházának, a városi vízvezetékkel le­endő össz rcsatolása iránt. A jogügyi bizottság javaslatához képest a képviselőtestület elhatározza hogy a m. kir. államvasutak igazgató ságával a vízvezetéki viz szolgáltatá­sára nézve megkötött szerződést elfo­dadja azon kikötéssel, hogy a szerző­dés 3 ponjában a kővetkező modosi­tás illesztessék be: »A vízvezeték vagy annak üze­mében beállható zavarok esetén a víz­vezeték használhatlanságának idejére az 520 írt. évi vízdíjból ezen időre esö összeget a m. kir. államvasutak igaz­gatóságának jogában áll levonni, illetve a következő negyedre fizetendő dijból leszámítani.« A képviselőtestület tekintetbe vet­te azt, hogy az államvasutak közgaz­dassági érdeket szolgálnak s igy mél­tányossági szempontból is megengedi, hogy a jelzett szerződés 3-ik pontjába ezen klauzula bevétessék. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. A Jókai kör közgyűlése. — 1899 április 23-án. — Valóságos ünnepi hangulat uralkodott a Jókai kör évi rendes közgyűlésén, melyet azon körülmény idézett elő, hogy dr. Hege­dűs Lóránt városunk orsz. képviselője ezen alkalmat használta fel arra, hogy koszorús költőnk Jókai Mór atyjáról Jókai Józsefről lábdobogássa[ tudati a, hogy ő most másért jött e helyre. A szultán megértette őt, mert engedékeny hangon szólalt meg újra : — Murád Ali, látom fegyveres kísére­tedet : értem, mi a szándékod velőm. Ha­talmadba kerítettél. De tettedet átkom kiséri, Murád Ali, gyalázatod örök időkre beszen­nyezi nevedet. Ölj meg, most te vagy a ha­talmasabb. De vigyázz, én nem vagyok Ibra­him. Utolsó parancsom hozzád csak az, hogy szent fejemet rabszolga keze érinteni ne merje, mott a padisah teste még akkor is szent, a mikor lelke már elhagyta azt. — Padisah, — felelt az aga, — annyi bizonyos, hogy halnod kell, mert már meg­jelenésünket sohasem fcgnád megbocsátani. Én azonban méltatlan vagyok önkezemmel venni véredet Legyen hóhérod legjobb ba­rátod : A nagyvezér, — s ha az tettét be­fejezte, ő fog következni, ami halálodat megbosszulandja. S a janicsér had soraiban suttogva terjedt a helyeslés hangja. Essen a nagy­vezér Siladhar aga, a kegyencz ! Urát túl­élni neki nem szabad. Siladhar aga e pillanatban előlépett al

Next

/
Oldalképek
Tartalom