Pápai Közlöny – IX. évfolyam – 1899.

1899-04-16 / 16. szám

IX. évfolyam. Pápa, 1899. április t6. 16. szám, PÁPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Épül a tanítóképezde! Még csak néhány nap választ el bennünket attól, hogy a vajúdó tanitó képezde épitése kezdetét vebzi s ezzel vége lesz annak a sok herce hurcának, a melynek éveken át ki voltunk téve. Sok retortának volt kitéve a telek ki­jelölése mig végre a kultuszminiszter döntött e kérdésben, söt a tanitóké­pezdének minél előbbi felépítését sür­gősen szorgalmazza. Hogy tényleg szor­galmazza, fényesen igazolja ezt azon leirat, melyet a város polgármesteréhez intézett s a melyet közérdek szem­pontjából egész terjedelmében közlünk: „F. hó 11-én 1442 sz. alatt kelt jelentésére tudomás és további eljárás végett értesítem a város tanácsát, hogy a pápai állami tanítóképző intézet vég­leges elhelyezésére a korábbi megál­lapodáshoz képest a vásártéri telket szemeltem ki s az építkezésnek még ta­vasszal leendő megkezdése iránt intéz­kedtem. , Reménylem, hogy a telek hala­déktalan atadása nem fogja a sürgőssé vált építkezést megakasztani. A mi­nister helyett : Zsilinszky államtitkár. Ehhez a leirathoz nem kell kom­mentár. Ebből láthatjuk, hogy a tanító­képezde épitése helye ki van jelölve s annak sürgős felépítése elrendeltetett, ami annál is inkább már a legköze­lebbi napokban várható, mivel az épí­tésre beadott ajánlatok közül mint legolcsóbb vállalkozónak Graner L. fia zala-egerszegi épitési vállalkozónak lesz valószínűleg átadva, ki utasítva lesz az épités megkezdésére. Hogy pedig az építkezés kezdetét vehesse aziránt polgármesterünk is megtette a szükséges intézkedéseket, amennyiben az épitési vállalkozónak a minister által kijelölt vásártért a kép­viselőtestület megbízásából rendel­kezésére bocsájthatja. A polgármester a képviselőtestü­let megbízása folytán a vásártér eset­leg átadása miatt szemle bizottságot hivott egybe, mely ez ügyben a kő­vetkező intézkedést tette a közgyűlés utólagos jóváhagyását megvárva : A szemle bizottság a vásártér északi részét megvizsgálva azon véle­ményének ad kifejezést, hogy az állami tanítóképezde céljaira a vásártérből egész a cédula házig terjedő terület átengedhető, amely terület majdnem a város utolsó házával összefügg s igy a lakosság is kielégítést nyer. Minthogy azonban az átengedendő terület a vásártért megszükitené, ennél­fogva javasolja a vásártér déli végén a Paksy-féle birtokkal egészítessék ugy hogy egy teljes téglányt nyerjen a vásártér alakja. Ezen emiitett birtok csak elcserélendő volna a Kovatsits-fóle birtokkal, mely a város tulajdonát ké­pezi s igy a vásártér kiegészítése ^ a városra semminemű ujabbi terhet nem róna. Ezzel a ténykedéssel ugy a mi­nister intézkedésnek a telek átadása valamint a vásártérnek régi állapotba, való elhelyezése iránt elég lett téve, mely utóbbi javaslat azonban a kép­viselőtestület jóváhagyására vár. Mi nagy örömmel>. nézünk moat wámmm Kedvesed bús arezodba néz Mosolygsz — az ő szive zogok. . . S kiért engem elhagyál Őt — rútabban megcsalod ! azon törte fejét, hogy majd neki fekszik a géptannak s ha az örökké mozgó gépet nem is, de a kormányozható léghajót sikerül meg­szerkesztenie. Ezen kivül még sok találmá­nyon gondolkozott, teszem azt, egy önmű­ködő cipőtisztító-gép szerkezetén is, de a puszta gondolatnál tovább egy lépésnél séim jutott. Egyik barátja azonban szárnyát szegte magasba törő vágyainak, a mennyiben fel­világosította, hogy a mi az ő szegény tanu­latlan agyát foglalkoztatja, az egyszerűen kivihetetlen mintán oda roppant tudomány és veleszületett tehetség szükséges, hogy .az ember találmányokkkal gazdagítsa a világot. Csige Nagy Pál uram elkeseredett és ökölbe szorított kezekkel fogott ismét a munkához. Egy napon aztán fölvirult előtte a szép jövő reménye. Tetterő és jókedv szállott beléje és kiszinezte ábrándjait, melyek ha­talmas pénzes zsákok birhatásából állottak. Egy kopott cigányvajda művelte vele ezt a csodát, kivel a véletlen összehozta. Az eset a következőképen történt: Csige Nagy Pál uram az udvarqn. állt és azzal foglalatoskodott, hogy a beteg hor­Kedvesed bús arezodba néz Mosolygsz — az ő szive zogok. . . S kiért engem elhagyál Őt — rútabban megcsalod ! azon törte fejét, hogy majd neki fekszik a géptannak s ha az örökké mozgó gépet nem is, de a kormányozható léghajót sikerül meg­szerkesztenie. Ezen kivül még sok találmá­nyon gondolkozott, teszem azt, egy önmű­ködő cipőtisztító-gép szerkezetén is, de a puszta gondolatnál tovább egy lépésnél séim jutott. Egyik barátja azonban szárnyát szegte magasba törő vágyainak, a mennyiben fel­világosította, hogy a mi az ő szegény tanu­latlan agyát foglalkoztatja, az egyszerűen kivihetetlen mintán oda roppant tudomány és veleszületett tehetség szükséges, hogy .az ember találmányokkkal gazdagítsa a világot. Csige Nagy Pál uram elkeseredett és ökölbe szorított kezekkel fogott ismét a munkához. Egy napon aztán fölvirult előtte a szép jövő reménye. Tetterő és jókedv szállott beléje és kiszinezte ábrándjait, melyek ha­talmas pénzes zsákok birhatásából állottak. Egy kopott cigányvajda művelte vele ezt a csodát, kivel a véletlen összehozta. Az eset a következőképen történt: Csige Nagy Pál uram az udvarqn. állt és azzal foglalatoskodott, hogy a beteg hor­wb e t • Hozád szállok a távolban Lelkem újra felkeres, Boldog vagy e, hogy elhagyál ? Hogy hütelenűl mást szeretsz. Nem! nem vagy boldog — jól tudom Mesét hazudsz szivednek Szeretsz 1 és szeretsz bánatodban Miként én is szenvedek! Boldog vagy e, hogy elhagyál ? Szép e az édes otthon ? Tudsz e boldogon álmodni A duzzadó párnákon. Óh nem ! Te boldogtalan vagy Otthonod égő pokol Arczod sápadt, álmád szörnyű Midőn kinnal elalszol ! Boldog vagy e, hogy elhagyál Nem bánod e vétkedet ? Mely két lánynak boldogságát Romjaival elfedett. Boldog vagy e, hogy elhagyál Nem kél e vágy szivedben Hogy a mult, mely oly édes volt Most ismét visszatérjen. óh ! ne remélj — de ha egykor A vihart már nem birod Jöjj vissza — itt otthonra lelsz. . . . Én szeretlek és várok. Molnár Lajos. Csak előre ! Gsige Nagy Pál uramat szörnyen bán­totta az a nagyfontossságu gondolat, hogy mi módon lehetne leginkább meggazdagodni ? Kétszáz forintja volt ugyan a városi hitel­szövetkezet pénztárában, ennél többet azon­ban sehogy se tudott megtakaritani. A mit fáradságos munkájával keservesen megkere­sett, az ugy elment a háztartásban, hogy egy vörös rézkrajezár nem sok, de annyi sem maradt belőle. Képzelhető tehát az a vágya­kozás, mellyel a kényelmes, gondnélküli, de sőt vagyondus élet iránt eltelve volt. Már azon törte fejét, hogy majd neki fekszik a géptannak s ha az örökké mozgó gépet nem is, de a kormányozható léghajót sikerül meg­szerkesztenie. Ezen kivül még sok találmá­nyon gondolkozott, teszem azt, egy önmű­ködő cipőtisztító-gép szerkezetén is, de a puszta gondolatnál tovább egy lépésnél séim jutott. Egyik barátja azonban szárnyát szegte magasba törő vágyainak, a mennyiben fel­világosította, hogy a mi az ő szegény tanu­latlan agyát foglalkoztatja, az egyszerűen kivihetetlen mintán oda roppant tudomány és veleszületett tehetség szükséges, hogy .az ember találmányokkkal gazdagítsa a világot. Csige Nagy Pál uram elkeseredett és ökölbe szorított kezekkel fogott ismét a munkához. Egy napon aztán fölvirult előtte a szép jövő reménye. Tetterő és jókedv szállott beléje és kiszinezte ábrándjait, melyek ha­talmas pénzes zsákok birhatásából állottak. Egy kopott cigányvajda művelte vele ezt a csodát, kivel a véletlen összehozta. Az eset a következőképen történt: Csige Nagy Pál uram az udvarqn. állt és azzal foglalatoskodott, hogy a beteg hor­Singer Mihály és Fia 'tTl!^ A raktáron levő összes kész férfi, fiu és gyermekruhák saját készítményeink. Mérték szerinti megrendelések jíjlés és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és íranczia gyapjú szövetekből ie. ltünő olcsón eszközöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom