Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-02-20 / 8. szám

Vril, évfolnym. Páp», CS9S . fe biinr 20 . 8. szárn v •• mm Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésébe! Egy aktuális kérdés. Nagyon is fontos és városunk la­kosságát nagyon is érintő kérdés fog­lalkoztatja már hónapok óla a városi tanácsot s ez a vizdij mikénti megál­lapítása. Hetek őta egész cikksorozatok jelentek meg ezen fontos kérdésben ugy lapunk mint laptársunk hasábjain mi nagyon is üdvös volt, mert ezáltal némileg tiszta kép nyújtatott azok ré­szére, kik hivatva lesznek ezen kér­désben döntő határozatot hozni. Meggyőződésünk szerint egész ha­tározottsággal állíthatjuk, hogy minden adónem mely a lakosságra kivettetik nem állapítható meg egész korrektség­gel s a vizdij kivetés is ezen nehézsé gekbe fog ütközni, jóllehet a városi ta­nács iparkodott az újonnan megalko­tott szabályrendeletben a lehelő legala­posabb informátió utján legalább is megközelítőleg az adókulcsut megtalálni. A városi tanács által elkész'tett szabályrendeletet — melyet alább egész lerjedelmében közlünk — áttekintve arra a tapasztalatra jutunk, hogy a viz­dij kivetése a lapunkban megjelent és Gsoknyay Károly városi főjegyző által javasolt adókulcs alapján lett el­készítve, mely a mi viszonyaikhoz ké­pest a legalkalmasabbnak bizonyult. 'A városi tanács által készített uj szabályrendelet a következőkép hangzik: Szabályrendelet. Pápa rend. tan. város által létesített vízvezetéki és vízhasználati dijakról. 1. §• Minden pápai lakos, akar használja a vízvezetéki vizet akár nem, ezen szabály­rendelet keretén belül, az abban megállapí­tott vízdíjakat megfizetni köteles. 2. §. A vízdíjak önálió lakrészek után, a szo­bák számának arányában, a 3-ik §. ban meg­határozott alapon állapittatnak meg. 3. §. 1 szobából álló lakr. után évenként — frt 90 kr. 2 • „ „ „ , „ 4 „ 20 Q Q n n » » n O j» v » n n » 12 ,, 50 5 18 » * » « » » 1 0 »i ^ » » * n » 24 ,, 7 Qn ' n » » n » <->u ,, 8 n » » » » d5 ,, 9 » . • , „ 40 „ ­10 „ „ „ „ „ 50 frt — kr. vízdíj fizetendő. 4. §. Azon lakások, melyekben tíznél több szoba van, a 3-ik §-ban meghatározott 50 frton felül minden szoba után még 2 frt vizdij fizetendő. 5. §­Kaszinók, társaskörök, egyletek, a 3-ik §-ban meghatározott vízdíjak fizetésére van­nak kötelezve. ö. §• Kolostorok, zárdák, internatusok, kon­viklusok és kaszárnyák, az évenként meg­állapítandó létszám után átalányt fizetnek, egy személyt 80 krral véve alapul. 7. §. Állami, megyei és magánhivatalok a 3-ik §-ban meghatározott vizdijak megfizetésére köteleztetnek. 8. §. Óvodák, elemi és felsébb tanintézetek helyiségei után vizdij nem vethető ki. 9. §. A pápai kir. járásbíróság felügyelete alatt álló fogház épület után, a városi tánács által évről-évre egyezségileg megállapítandó vizdij fizetendő. Ha egyezséget ez érdemben létrehozni nem sikerülne, a városi tanács a megállapítandó létszám alapján, fejenként és évenkint 40 kr. vizdij kivetése és beszedé­sére felhatalmaztatik. 10. §. Ipari vizek. Szikviz gyárosok kereseti » dó.) lapjuk u. évenk. 50 (V,-Ol Eczet „ V » n 35 Szappan * a ti 8 „ Borkereskedők * » n 15 „ Szeszkereskedők » » » 15 „ Kávésok n » » 15 „ Korcsmárosok V » » 10 „ Szállodák ri » » 10 „ Sörmérők n » » 7 „ Gyógytárak V V » 4 „ Pékek r> » » 4 „ fizetnek. 11. §• Nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok tiszta nyereményüknek 1%-át fizetik, a 3 ik §-ban megállapított vizdijak fizetése alul mentesek. Edith papagája. Meglehetős szük utcza volt az Edithéké, de e miatt legkevésbbé sem busult ő, mert a két sor ház annál közelebb volt egymás­hoz s ezáltal Edith is közelebb lehetett ujabb ideáljóhoz ki a velők szertiben levó szintén emeletes ház első emeletén, Edith ablakával" szemben lakott. Csinos, fiatal ember volt Laczi, kedé­lyes, kitűnő mulattató, jó tánezos, mindamel­lett nem léha, könnyelmű világfi. 11a magá­ban maradt, gyakran ábrándozáson kapta magát. Egészen inenfelelt az Edith rég meg­felelt és Edith rég megalkotott s eddig fel nem talált ideáljának. De még nem ismer­ték egymást. Laczi minden ok nélkül nem állithatott be vizitbe Réthy királyi táblabíró leányá­hoz s Edhitet pedig mulatságba még nem vitték. Csak tizenőt éves volt. Pedig, hogy.szerette volna egyszer már hallani a Laczi hangját az ő közelében, tá­volról már ismerte, a nyitott ablakon sok­szor fülét ütötte a szemben levő, szintén nyitott ablakból átszálló kellemes hang, mi­kor Laczi barátaival beszélgetett. Azt pedig, a mit tudott róla, unokanővérétől hallotta, ki ismerte Laczit személyesen, de hozzá juk sem járt a házhoz. Sokszor panaszkodott Edith Piroskának hogy sehogysem tud megismerkedni Laczi­val, mert őt bezárva tartják, mint egy kis madarat, sehova nem viszik mulatságba. Ilyenkor Piroska igyekezett vigasztalni, a mennyire lehetett. Egy alkalommal megint panaszkodott Edith Piroskának mikor kalitban kiábáló pa­pagáj Edithet szólította. Piroskának, egy öt­lete támadt. Örömmel ugrott fel s átölelve Edhilet, igy kiáltott : — Megvan, megvan, amin annyit tör­tem a fejem. A te papagájod könnyen tanul beszélni, tanítsd be neki ezt: „Vigyél haza -Edithez" s mikor a Laczi ablaka nyitva lesz repítsd át a Dórit. Edith kapott a Piroska beszédén. Egy akadály azonban volt a dologban ; a Dóri még sok olyant betanult mit ha Laczinak mond, az kineveti bizonyosan Edhitet, hogy ilyesmikre tanítja be madarát. Dóri ugyanis pompásan szavalta Edith­nek egy szerelmi dalát, a mit épen Laczi­hoz irt. Ezt nem Edith tanította be Dórinak, hanem gyakran, ha egyedül volt szobájában, unalmában ezt danolgatta s a csacska ma­dár többszéri hallás után megtanulta. Persze ez nem volt^olyan lényeges aka­dály, hogy miatta Edith lemondjon a re­ményről. Dóri, ha az idegen szobában leli fel magát, bizonyosan nem kezdi a szerelmi dalt mit nem is tud folyékonyan, hanem ösztön­szerűleg, mintha értené saját szavát a ha­zaszállítást fogja sürgetni. Tehát készen volt a terv, csak a Dóri betanítása volt hátra. Ez kevés fáradtsággal sikerült. A/nap azonban a Laczi ablaka nem nyílt meg. — Sebaj, — vigasztalta Edithet Pi­roska — majd holnap megnyílik. Másnap kora reggel a nap aranyos su­garai beszűrődtek Edithez, mikor sietve kez­dett öltözni s a függönyöket felhúzva, kitárta az ablak szárnyait. Az üde reggeli levegőt még nem szeny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom