Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-02-06 / 6. szám

m Közrdekii független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésébe* A vizdij megállapítása. A közegészségi szempontból felállított vízvezeték megadóztatásainak módozataihoz anynyian és annyian hozzászóltak, hogy alig van valami megragadni való számomra, mindazáltal nem mulaszthatom el épp azon körülményt felemlíteni, a mely a szakértők figyelmét kisebb nagyobb mértékben elkerülte, t. i. hogy a pápai vízvezeték közegészségügyi szempontból hozatott be, tehát midőn ezen tény körül sarkallik az egész vízvezetéki ügy, akkor az adózási módozatoknak is olyanoknak kell lenni, hogy ezt a fő elvet szolgálják, vagyis hogy a sze gény néposztály juthasson a legolcsóbban a tiszta, üditö Tapolcza forrás vizéhez, mert tudjuk, hogy épp a szegényebb néposztálynál találtak meleg ágyakra a különböző járványos beteg ségek, ahonnét inficiálódott azután az egész varos, s szedte áldozatait ugy a szegény, mint a vagyonosabb néposztály rétegeiből. Azonban midőn ezeket felhoztam egy S7Óval sem akartam azt mondani, hogy a szegény nép ne fizessen vízdíjat, igenis fizessen, de csak annyit, a mennyit vagyonképessége megenged. Pápa város minden egyes polgárának kötelessége a közegészség biztosítása czéljából alkotott nagy vízmű költségeit aránylagosan hordozni, tehát általános kötelesség, a mely magában foglalja a kötelességgel járó terhek egyenlőségét is. A vizdij vagyoni szolgáltatás lévén, tehát az adózási teher csak ugy lesz egyenlő minden polgárra nézve, ha mindenki, miként

1 fentebb is emlitém, vagyoni képessége szerint adózik. Ez a modern adózási rendszernek föelve, vagyis hogy a gazdagabb többet, a szegényebb kevesebbet fizessen, de ezen elvet csak a progressiv adózási rendszer alapján lehet megvalósítani, a melyet a következőkben kívánok kifejteni. Ismert tény már, hogy a vízvezeték a közegészség, tehát a lakosság érdekében hozatott be, a lakosság pedig házakban leli othonat, tehát az adótárgy csakis a ház lehet, melyre a vizdij kivettetik. Mindenki elismeri, hogy a ház rendesen visszatükrözi tulajdonosának, vagy a lakónak vagyoni állapotát, minélfogva nemcsak az adóegységet, hanem az adókulcsot is könnyen megtaláljuk. Adóegységek volnának a szobák, me lyekben önállóan csak egy-egy család lakik, azok után fizettetnék a vizdij de miután a progressiv adórendszerről beszéltem, a mely a nagyobbodó jövedelmeknél nagyobbodó adólábot tételez fel, s miután a lakott szobák; száma hü tükre a jövedelemnek, ennélfogva a következő progressiv adó kulcsot állítottam fel: 1 szobás lakás után fizettetnék 1 frt 50 kr. 2 » n » * 5 ff ' • 3 n n ff * 8 » ~~ * 4 ff * > _ ' 12 ff ff 5 n » > ff 16 » • 6 n n » ff 20 ff ~ ff 7 » « V n 30 » ff 8 n ír V ff 40 ff ff 9 » * » » 50 ff ff 10 n » H a 60 • » 11 > n » » 80 » ~ ff 12 » » ff » 100 y » Minden egyes szobáért ezentúl 5 frt volna fizetendő egész az 56 szobásig, melyen felül megszűnik a vizdij fizetés. Igy tehát a legalacsonyabb vizdij, mely egy évre fizettetnék 1 frt 50 kr, legmagasabb 320 frt, mely a grófi kastélyt terhelné. Tekintve azonban, hogy a vízvezetéki viz nemcsak közegészségi, hanem mellékesen ipari czélokra is használtatik, ennélfogva méltányos és jogos, hogy azok is megfizessék ama kényelmet, melyet a viz bevezetéssel nyernek. Ezek megadóztatására az egyezséget fc Én és az órám. Ha van a föld kerekségén két jó barát akkor én és a kis tula órám azok vagyunk. Sokféle szeretet és a kölcsönös jószívűség amit egymással szemben gyakorolunk, ugy öröm, mint bánat közepett a végtelenségig megy. Sok jó tulajdonságunk kőzött azonban figyelemre méltó kettő van : Ha örülünk, akkor ezt természetesen mint jó barátokhoz illik, együtt tesszük. Ugyanis az ö bensőjében lévő valami és az én bensőmben lévő valamivel együtt dobog, vagy ha ugy tetszik ver. Ha beteg vagyok, akkor rendesen nem dolgozom. Ekkor ő vigasztal, mullattatva avval, hogy igyekszik naegczáfolni ama közmondást ; hogy „Az idő gyorsan eljár", Ö bebizonyítja az ellenkezőjét, és én tapasztalatiig állításáról meggyőződve jóváhagyom, hogy az idő szinte unalmas, hosszú. Ha Ö beteg, ő sem dolgozik. Órai nyelven szölván nem jár. Betegsége sohsern komoly. Néhány perczig, esetleg óráig szimulál. Persze, ezt én már tudom, és ekkor vigasztalásul ugy Isten igazában megrázom. Ö eszméletre tér, és mosolyogva mintha csak azt mondaná, hogy becsapott, tovább dolgozik. Egy szóval furfangos, ugy, hogy minden mozdulatával elárulja, hogy okosabb mint a gazdája, — pardon a barátja. Némely tekintetben azonban különbözünk. Ha őt felhúzzák, jó kedvében, képes csupa bravúrból 24 óráig egyfolytában dolgozni, azaz mint mondám járni. Ekkor ő oly különös mosolygással tekint rám, mintha szólni akarna, hogy azt dobogja szivecskéje ; hogy oly nagy ember mint én, még megkísérlem' sem merem az ő bámulatos tettét. A múltkor észrevettem, hogy igy tett. Erre én annyira megharagudtam, szinte bosszantott, hogy kijelentettem neki egész őszintén, hogy ne vigyen a kísértetbe ! ne hogy megpróbálkozzam bámulatos tettét követni, mert én biztos vagyok benne, hogy ha az én nyakamat nem 12-er hanem csak egyszer körülforgatnák saját tengelye körül, akkor biz én nem egy óráig hanem még egy perczig sem élhetnék tovább, nem még dolgozni .... Már néhányszor megtörtént velünk, mint ép a minap, hogy elváltunk egymástól. Hűtlenek leszünk egymáshoz.. Már tudni illik én és az órám. Mivel azonban az örökéltü természet „16" paragrafusa szerint : két szerelmes hűtlenségének az oka a legtöbb esetben, egy századvégi harmadik személy ! ugy ez esetben is az volt. De ne tessék félre érteni, esetleg azt hinni, hogy az én aranyos kis tula órácskámat . . . (amely különben elég csinos, karcsú és a mi a fő, udvarias is a legnagyobb mértékben. Ugyanis némelykor csupa szívességből, avagy előzékenységből megmutatja, hogy hány óra. Máskor azonban loabanékony természeténél fogva daczos. Azaz megáll, ekkor nagy mérgében felpattan, különösen ha a fejét megnyomják — fedele ......) valami kifent bajuszu katona tisztecske, avagy talán egy talpra termett fenegyerek elcsábította volna. De azért felőlem se tessék még feltételezni sem, hogy talán engem csábított el órácskámtól egy hamiskás, szemes .Bakfis".