Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-11-13 / 46. szám

kezett, ezen összeg a közpénztárba beutaltatik. 16. Veszprém vármegye tőrvényhatóságának határozata a tébolyda alap ügyében. Tudomásul vétetett a törvényhatóság határozata, mely szerint a tébolyda alap, mely körülbelül 4000 frtot tesz ki a város részére kiutaltatik egy felállítandó közkórház céljára azon hozzáadással, hogy nem csak , pápaiak, de a megyeiek is jogosultak lesznek a megfigyelő osztályt igénybe vehetni. 17. Polgármester jelentése a népkonyha létesítése érdemében. E kérdésben dr. Hirsch szép beszéd kíséretében hangoztatottá a népkonyha felállításának szép eszméjét, Kocka nem tartja szükségesnek, hogy a város létesítse, hanem inkább a társadalomra bizassék ennek megvalósítása, mire a képviselőtestület elhatározza ; hogy a népkonyha létesítését elvben elfogadja s utasítja a városi tanácsot, hogy a pénzügyi bizottság meghallgatásával részletes tervet terjesszen a legközelebb megtartandó közgyűlés elé. 18. A pápai ev, ref. főiskolai képzőtársulat kérelme a város egyik utczájának Petőfi nevéről elnevezése iránt. A képviselőtestület örömmel fogadja a képzőtársulat eszméjét s e célra a Főiskola utcát jelöli ki. Az utcafelavatási ünnepély 1899. március lő-én lesz. 19. A városi tanács javaslata a nöi kórház telkének megvétele iránt. A képviselőtestület elhatározza, hogy a kórház részére Martonfalvay Elek telkét fogadja el. Ennek megvételére 30 napos közgyűlés egybehivása válik szükségessé, melynek határ napjául december hó 12-ike tűzetik ki. 20. Iliás Elek kérvénye uj gyógyszertár engedélyezése iránt. Az áll. választmány a 4-ik gyógytár felállítását javasolja. A javaslat ellen dr. Steiner városi orvos határozott álláspontot foglal el s hoszszu beszédben ellenzi a 4-ik gyógytár felállítását. dr. Kende jogi szempontból kifogásolja, dr. Hirsch szinte feleslegesnek tartja, ugyszinte dr. Lövy. A javaslat mellett Barthalos és Baranyay képviselők érveltek mire óriási többséggel az áll. vál. javaslata lett elfogadva. Több tárgy nem lévén, a polgármester az ülést befejezettnek mondotta ki. A mult hétről. Hosszantartó szélcsend után újra összejöttek a város atyák, hogy a vá-os lógó kérdéseit megerősítsék. Nagy hűhóra volt kilátás s annak tudandó be, hogy ennyi képviselőt egy rakáson már rég nem láttuuk együtt a tanácsteremben, mint tegnap délután. De nem is csoda. Nem kevesebb mint 20 pontból állott a tárgysorozat s mindanynyian kik délután 3 órakor bevonultak a tanácskozási terembe azon biztos tudatban voltak, hogy legalább is 8 óráig kell majd ott gugolni. A gyengébbek kedvéért megmagyarázom, nogy a tárgysorozat utolsó pontja volt tulajdonképen az a kérdés, a mely mózgositotta a város atyáit a tanacserembe. Csalatkoztak. Csak ugy repültek a tárgysorozaton keresztül s ha nem kellett volna végig hallgatni a mult ülés jkönyvét s azokat a sok bizottsági véleményeket ugy talán lámpagyujtás előtt is véget ért volna a közgyűlés. Egy gondolat menet uralkodott a város atyák között, hogy minél hamarább túlesni ezen a 20 pontos tárgysorozaton. Ennek is tudandó be, hogy mindent jóváhagytak amit az előkészítő bizottsági javaslatba hozott. I Nem tudom tervszerűen lett ez ugy csinálva, de jól lett csinálva. Ha 10 pontból állott volna a tárgysorozat ugy neki ereszkedtek volna vitázni, de ugy látva a tárgysorozat nagyságát örültek hogy túlestek egy kérdésen anélkül, hogy ellen veleményre szóló jelentkezett volna. Már a vége felé, midőn látták, hogy kijut az időből akkor jelentkezett egy-egy szóló, de ez is csak azért, hogy épen ne legyen meddő a tárgysorozat a felszólalásoktól. Pedig hát nagy szélre volt kilátás a közgyűlés előtt s ép azért gyülekeztek anynyian a képviselők. Szó volt, hogy a rendőrkapitányt ellátják, de elmaradt. Szagoltattak ugyan vele egy kis burnotot, melyet a kéményseprők hagytak a kémenyekben melytől trúszkölt egyet, de nem repedt meg benne az ér amit sokan kívántak neki. A városi mérnök lemondása is szalmatüz lett, sőt a Bakony eret sem engedték aradni, hanem visszaterelték a régi mederbe. A képviselők nagy része, kik csak azért jöttek a tanácskozási terembe, hogy egy kis heccben legyen részük, már teljesen feladták a reményüket s csak azért maradtak egcsz végig ott, mert számítottak hogy végén fog csattanni az ostor, mert hát a végén volt a negyedik patika kerdese. A városi főorvos megpróbált ugyan lángostort fonni a patika feláltitása ellen, de nem sült el a parittyája. A főorvosnak ugy látszik mindig pechje van, ha szakkerdesekben mond véleményt. Ezt azért mondom, mert ha bármi nem szakmájába tartozó közügyekben prelegál, ugy rendesen czélt ér, mig ellenben közegészségügy dolgoknál mindig leszavaztatik. Nem én mondom ezt, ő maga bizonyította ezt a tegnapi felszólalása alkalmával. A főorvos megmondta a mondókáját s mikor végze t nem akarta kitenni magát hogy jelenletében újra leszavazzák, ott hagyta az ülés termet. Jól tette, mert legalább nem kellett neki felállanl és 7 íknek lenni, kik patika ellenesek voltak. Az egész ülés lefolyása alatt különben kitűnő h ngulat uralkodott a tanácsteremben. A mig az előadók jelentéseket olvastak a képviselők egymás kőzött kedélyeskedtek és habár halkan, de azért elég érthetően rossz vicczekkel mulattatták egymást. A rossz vicczekröl jut eszembe, hogy a lefolyt héten bohém estetyen voltam Győrben, mely alkalommal ugyancsak mérlegelték a ros^z vicc-ket s mindegyike fájdalomdíjban részesült. Nincs szándékom a bohém estély részleteteiről terjedelmesen megemlékezni, csak anyiban, amennyiben ezen estély bennünket érdekelhet. Érdekel pedig bennünket azért, mert a bohém estéiy vezérelemei között a mi kedvelt színtársulatunk tagjait is feltaláljuk. Slágerre jöttem Győrbe. Eddig a bohémek csak férfi tagok összejövetelét engedélyezte s én ep azon napon érkeztem Győrré midőn az első «hölgy estély» lett berendezve, mely egyszersmind pálya nyitás volt a bohém hölgyeknek. A «fehér hajó» nagytermének vágányai «tilos»ra voltak állítva minden oly egyén részére, kik« «Bohémiának» nem esküdött örök hűséget. Igy kerültek az^án össze Győr zsurnalisztái és a szintársulat mindkét nembeli solo tagjai. Szegény jó magam ugy kerültem oda, mint Pilátus a krédóba, s ezt a vendég tiszteletet csakis annak köszönhettem, hogy a «Bohémiának» elnöke előtt már több ízben fényes tanújelét adtam arról, hogy nem fogok szégyenére válni a bohémek tarsaságának. , • Gyönyörű egy kis társulat volt ott együtt. Az összejövetel színház után volt s mintegy negyvenen gyűltek egybe a bohemek, hogy valódi vérükről bizonyságot tegyenek. A bohém lovagok párosak, a papnők — páratlanok voltak s ezzel azon czel éretett el, hogy minden lovag ket tüz közé került és esetleg viszont. Hogy visszatérjek a íosz viczczekre ezeket rettentő módon üld izík ebben a társaságban. Minden rossz viezuek megiszák az illetők a levét. Az elnök birságolasa ad infinitum terjed úgyannyira, hogy ezen az estélyen a rossz viczekből két hétig tesz mit inni. Ez alkalommal egy bohém kandidátus, ki ép akkor jelentkezett felvetelre azt a rossz viccet talalta mondani, az elnök azon kérdésére, hogy melyik város az, melynek utcza söprése dalba van foglalva ? hogy «söprik a pápai utczát* azzal lett büntetve, hogy három hétre ki lett zárva a bohémek összejöveteléről, Ezen határozat általam lett provokálva, mert az elnök felhívására ki kellett jelentenem, hogy ez csak dalban van még, de tényleg nem lesznek az utczák söpörve. De nem folytatom tovább, hisz ha minden rosz viczről megemlékeznék, mely ezen estén produkálva lett, ugy legközelebb elnöki megrovásban részesülnék, mivel ezeknek nyilvánosságra hozatalát tiltják az asztal törvényei. Az asztaltársaság egyes alakjairól is szerettem volna megemlékezni, de félek, hogy ezzel is vétek a szabályok ellen. Legközelebb újra jelentkezem Győrbe s ha az elnök engedélyt ad egy ily estély részletes megemlékezésre, ugy kész örömmel fogok ebbeli hivatásomnak megfelelni mert hidjék el krónikásnak kellemesbb téma ne n is adatott, mint egy ily kedves bohém társaságot a heti tükörbe felvenni. Még egyet ! A társulat legkedvesebb naivájának, ki asztalbontáskor szomszédom lett megígértem hogy megemlékezem arról a rossz viccről, melyet egy udvarlójával akart csónakázás közben megemésztenti, de utólag értesültem, róla, hogy a csónakázás nem történt meg s igy a felültetés tárgytalanná lett. Mégis naiva a naiva, ha «knikebájnU iszik is ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa népkonyhájában «elvet» fogna kioíztáni. Az hirlik, hogy Pápa város uj városrészén a Bakonyere vág eret. t\z hirlik, hogy Fenyvessy főispán népszerűségét «méltóságosan» képviseli. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk Rómába volt, de a «Pápáját» még sem látta, Az hirlik, hogy a polgármester városunk jövőjét már papira fektette. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány gyomrát a kéményseprők fogják kitisztítani. (Minek kezd ki velők ? Szedő.) Az hirlik, hogy Pápa város képviselőtestülete a népkonykát még az «At,ya, Fiu és Szent lélek» nevében sem akarta megszavazni. Az hirlik, hogy a városi főorvos a tegnapi közgyűlésen azon panászkodott, hogy őt mindig saját kollegái szavazzák le. (Legyen kollegiális velük Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán a kávéházi pincéreket ezentúl «kávéházi hivatalnok* elnevezés fogja megilletni,