Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-11-13 / 46. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész cvre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Lap tulajdon os és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében Lakbér szabályzatunk. Városunk lakbérviszonyai pár év alatt oly nagy változáson mentek ke­resztül, hogy ha a haladás követelmé­nyei elől nem akar elzárkózni, akkor elérkezettnek tekinthetjük az időt arra, a mikor hatóságunknak a lakbérsza­bályzat megfelelő módositásáról is gon­doskodnia kell. Az érvényben levő lakbérszabály­rendeletben meghatározott költözködési idő, mely május és november hó l sö napjaira vau megállapítva, ma már nem felel meg sem a háztulajdonosok, sem a lakók igényeinek; de különösen a forgalom és élénkség tekintetéből az évenkénti kétszeri költözködés nagy hátrányára van városunk fejlődésének is. Ezzel a falusi szokással már a legtöbb varos felhagyott s szabályren­deleteiben a május, augusztus és no­vember hónapokra eső negyedeket ál­lapította meg a költözködés idejéül. Ha tehát más városokban a há­rom negyedben való hurczolkodás cél­szerűnek bizonyult, akkor ennek ha­sonlóan leendő megállapítása Pápán készeresen indokolt. A városunkban elhegyezett állami hivatalok, továbbá kultúrintézményeinek, a posta és távirda hivatal tisztviselői s alkalmazottainak nagy száma miatt gyakran előforduló változás >k és áthe­lyezések felette kívánatossá 1 eszik a költözködési idö szaporítását. A félévenkénti lakásvá'tozás által a szük lakási viszonyok miatt a lakást keresők sok kellemetlenségnek vannak kitéve az által, hogy a nekik megtelő lakásra félévig vagy 3A évig kénytele nek várni, vagy pedig távozásuk esetén a szabályszerű felmondás daczára is félévig tartoznak még az elhagyóit la­kás után járó haszonbért kifizetni, -­viszont a háztulajdonosok sem értéke­síthetik ugy bérbe adandó helyiségei­ket, mint a hogy erre a többször be­állt lakás változási idői en módjuk volna. De a város élénkcsitése és a for­galom növelése is azt hozza magával, hogy a lakás változtatás rövidebb idő­közökre tétessék át, mint a hogy ezt a mostani lakbér szabályrendelet meg­engedi. Gyakran beáll nálunk az az eset, hogy a Pápába áthelyezett tisztviselő, vagy az itt telepedni szándékozó em­ber szük és nedves söt egészségtelen lakásban kénytelen meghúzódni és fél évig nem mozdulhat ki belőle. Sokan pedig, hogy az őszi hurczolkodás kel­lemetlenségeit elkerüljék szívesen köl­tözködnének nyári augusztus hónap­ban, de nem tehetik, mert a szabály­rendelet utjokban áll. Több ujabb intézményeink felállí­tásával és igy az idegen forgalom emel­kedésével a lakás viszonyok ismét ujabb változásokon mennek át, s szükségessé teszik a hurczolkodási idö szaporítását. A mi ugy a közönség, mint a város jól felfogott érdekeinek szempontjából sürgős mogoldást igényel. Ha azt akarjuk, hogy városunk a haladó városok sorába lépjen, s a for galmat és figyelmet ide akarjuk vonni, gondoskodnunk k 11 arról, hogy az ide ff Az életből. Végre elváltak — — — Nehezen ment az igaz és megtörtént ! Szétszakították a köteléket., mely eddig őket egybefüzte ; a>t hiszik, most már könyeb­ben lélekzenek. Feledni fognak, mert feledni akarnak. Igy csináltak ki egymás közt. Mikor Margit nagy lelki tusa után meg­vallotta Ernőnek, hogy válniok kell, halálos sápadtság futott végig arcukon. Valami meg­nyilalott a sziv körül: mi volt ez? Eh semmi, megszokták egymást, most fáj nekik, hogy e szokás hatalmát szét kell törniök. De majd elmúlik. Egymásra néztek hosszah és merően; szemeik tüze kereztezte egymást, de lobbot nem vetett, arezuk nyu­godt maradt, kéz a kézben nem remegett, ugy — — mint máskor. Egy darabig szótlanul ültek egymás mellett, Margit csipkéit tépdeste, Ernő ka­lapjával babrált. Mire gondolnak? Tán a bu­csuszókat állitják össze ? Nem ! érzelegni nem akarnak mint va­lami színpadi szerelmesek, kik betanulták szerepüket. Daczos és hideg akart lenni mindkettő. Ernő felkelt, szúró tekintetével olvasni akart a leány arczában — — Margit lehaj­totta fejét s oda nyújtotta finom, puha kezét az előtte ál'ó ifjúnak. Ernő megcsókolta, a rózsás ujjak he­gyeit s egy kézszorítás, egyetlen „Isten hoz­zád" nélkül — távozott — — — * * * Margit egyedül maradt. A kandallóban vígan pattog a tüz s ő még is ugy érzi mintha fáznék. Fölkel a pam'agró', arcza halovány, szeméi bágyadt tűzben égnek, végig simítja homlokát, összekulcsolt kezeit hevesen do­bogó szivére szorítja. Álom-e ez vagy való ? Ébren van-e vngy gonosz képzelődés üzi-e vele játékát ? Ernő nics itt P Az ablakhoz rohant s kitárja szárnyait. A cs'pös hideg reátapad tejszinü arczára, a havas szel'Ő körül csókolja nyitva feledt vállait. Nem bánja mostan. Az cslhomálynak szürke ködben az Singer Mihály és Társai A raktáron levő összes kész férfi, fiués gyermek ruhák saját készítmény ses és elegáns kiállításban, ugy hazai valamint angol és ira nczia gyapja szö utakat fürkészi. Hova lett. msrre mehete'f ? Keresi Ernői m.ndenült. — De nyoma veszett, mintha a föld nyelte volna el . Boszusan csapja be az ablakot — — Mit törődik vele ? Elment — hát el­ment ! Leül és könyvet vesz kezébe, hogy el­űzze lázas fantáziájának képeit. Bole bámul a sorokba, a belük tán­colni kezdenek előtte ekkor veszi csak észre, hogy a homályban olvasni nem tud. Eldobja magától a könyvet. A kandallónak piros tüze rózsás alko­kat fest az átelleni falra. Margit nézi őket egyideig . . . Hát ezek is gúnyolódni akarnak vele, hogy mindég és mindig csak Ernő a'akját rajzolják eléje. Kezeibe temeté arczát, hogy ne lásson semmit. Amint pillái lecsukódnak, szárnyra kel a lélek. E'vonultak előtte a múltnak emlékei Bűvös, bájos emlékek, minden száluk boldogságból van szőve. Eszébe jutnak rózsa lugas aranyos órái, a hirnes pillangó, miket gyerekes jókedvvel együtt kergettek a virágos rét ölén, aj^nyes A legszolidabb szabó czég Pap á n, a megyeházzal szemben. eink. Mérték szerinJ megrendelések izlé­vetőkből íeliüno olcsón eszközöltettnek'

Next

/
Oldalképek
Tartalom