Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-10-23 / 43. szám
retettői áthatott nemes szivében, ezért hiszem és reménylem, hogy szívesen fogadja a népkonyha való létesítésének magasztos eszméjét és kimondja a teremtés nagyszavát: legyen! «/. A jelentés, mely Kemény Béla városi jegyző tollából eredt nagy hatással volt a megjelentekre s mindnyájan ímeg voltak nyerve az eszme megvalósítására. Mészáros polgármester kijelenti, hogy a város évenkint 6000 forintot oszt ki Szegények javára és ezen öszszeg fele ezen czélra lesz fordítható, ehhez hozzáadva a jótékony nőegyletek által ? szegények felsegélyezésére szánt adományokat, teljesen fedezik ezen intézmény költségvetését. Hojfner dr. a szegény ügy rendezését hozza ez alkalommal javaslatba melyet a népkonyha intézménnyel hoz némi összefüggésbe. Nem pénzt, hanem élelmet és ruhát kell a szegények között kiosztani. Szokoly kisebb jelentőségű felszólalása után dr. Koritschoner hangsúlyozza hogy ezen intézmény csak akkor birna létjogosultsággal, ha a nőegylet választmányának körreműködése biztosítva van, kéri tehát a jelenlevő nőegylet elnökeit, hogy a válasz mánynál a népkonyha feletti felügyeletec kieszközölnék. dr. Körös Endre is ily értelemben szólal fel, azzal a hozzáadással, hofy a népkonyha vezetése egy minden te kintetben megbízható egyénre bi^assék. Sült Józsefné nagyon lelkesül a népkonyha eszméjeért s minden tőle telhetőt el fog küvetni ennek megvalósítására. Ily értelemben nyilatkozott dr. Lőwy Lászlóné is. Mészáros Károly kimondja határo zatilag hogy az értekezlet a népkonyha felállítása szükségességét javasolja s ő fly értelemben fogja ezt a legközelebb megtartandó képviselőtestületi közgyűlésen jelentésében javasolni. Ezzel az értekezlet véget ért. A mult hétről. Szélcsend uralkodik városunkban — azt mondaná — a közügyek rovatvezetője, nekem ezen elnevezésre a «limonádc li£ngulat» kifejezés jobbau ráillik, és joggal használom mert tényleg ez a hét tükre. Nem csuda hogy «!yen hangulat uralkodik, mert az összes kirakatokban már ott lógnak a sirkoszoruk és figyelmeztetnek bennünket e «Memento mori«ra. Ez már ilyen szokás s nem is vehetjük rossz néven a kereskedőktől, hogy tnár három héttel előbb adják tudtunkra, hogy •örökké nem élhetünk». Ennek tulajdonítom is nagyrészt ezt a limonádé hangulatot. De kinek is volna ilyenkor kedve eseményekben dolgozni, mikor «haIottak napja» van közeledőben. Ilyenkor imádkozunk (maga biztosan nem. Szedő.) szegényeket segélyezünk és humanismusban cselekedünk. Azt hiszem ez a körülmény is segítette elő, hogy a lefolyt héten a népkonyha érdekében értekezlet lett tartva, melyet derek polgármesterünk hívott egybe s a mely végeredménykép kimondotta, hogy Pápán népkonyhára szükség van s m nden lehetőt el fognak követni, hogy a már a jövő évben népkonyhában étkezhetünk (Ezt jól irta meg, mert senki sem tudhatta előre, hogy nem szorul még a népkonyhára. Szedő.) Az értekezleten a jótékony nőegylet és az ÍZI. nőegylet elnökei is résztvettek, kik eleinte nem voltak hivei ezen eszmének, de mikor azt hallották, hog> a nőegylet törzsvagyona érintetlenül marad s csak kisebb hozzájárulást igényel lelkes támogatást Ígértek saját egyé: bérükkel. Arra, hogy a felügyeletet a női táborkar végezze, arra fefelősséget nem vállalták, de Ígérték, hogy ezt is megpróbálják. Nem sokat adok ugyan az Ígéretre, de akkor amidőn ily két közkedvelt és szeretetreméltó úrhölgy igér azt nemcsak népkonyhai szelvenyjegynek, de készpénznek tekintem. Mégis csak érti a mi polgármesterünk kikkel szövetkezzen ha dűlőre akar vinni humanismus jelleggel felruházott intézményt. Ilyen két szerencsés kezű úrnővel nem csoda ha a népkonyha felállítása biztosítva van. Ki merne ellentétbe helyezkedni ily két kedves teremtés nézetével. Bizony-bizony sok városi ügyben nem ártana ha ily városatyák ülnének a tanácsteremben, akkor talán sok eszme nem vajúdna és dűlőre menne. Ezen gondolat cikkázott át agyamban, midőn láttam a szegények nemtő angyalait a város tanácstermében a po'gármesteri széktől jobbra és balra ülve. De talán a polgármester is ebben a nézetben lehett, mert teljesen parlamenti rendszerben folyt az értekezlet, sőt a határozatban is volt valami képviselőtestületi féle. Asszonyoké rendesen az utolsó sző sőt egy tárgyhoz többször is hozzá szeretnék szólni s látják kérem ez sem történt. Egyszer szóltak, de ez elég volt a zárszó jogával pedig a polgármester cél. Tessék okulni tisztelt városatyák. Küldöttség fogadtatásról is volt szó, mely a honvédelmi minister által lett volna fogadva a bánhidai vasút lőtere miatt s melyre Mészáros Károly polgármesterünk is kiküldve lett, de ez elmaradt. A polgármester elutazott Budapestre, de csak azért, hogy másnap visszatérjen. Az egész lőtér kérdése nem is volt szóba hozva a hadügyminiszternél s igy tárgytalanná vált a küldöttség. A honvédelmi minister ezt jó előre megsúgta, Franci barátjának, pardon Fenyvessy főispánnak s igy feleslegessé vált a küldöttség. A lőtérrel tehát csak egy kicsit megijesztettek bennünket, de lőni nem fognak s most semmi akadály nincs arra, hogy a jövő hónapban a vasút épitése kezdetét vegye. Fenyvessy már nem képviselőnk, mégis érdemeket szerez magának Pápa város érdekében, igy mondják azok, kik majdnem a honvédelmi ministerrel kezet foghattak volna. No de jobb ez igy, hogy a lőtér nem lesz lőtér ! Frici. Az hirlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városában felállítandó népkonyha a legkedélyesebb társaskörnek ígérkezik. Az hirlik, hogy a népkonyha intézmény hivatottnak Ígérkezik, hogy városunkban a társadalmi válaszfalakat lerontsa. (Az éhség nem ösmer rangkülönbséget. Szedő.) Az hirlik, hogy Fenyvessy főispán ha Pápára érkezik rendesen «megtér»• Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk a külföldön hagyta a legénységét. Az hirlik, hogy a polgármester Budapestre min' «kiküldött» onnan pedig mint «clküldött» érkezett hozzánk vissza. Az hirlik, hogy a rendőrkapitánynak a regale - bizottság ülésén körülbelöl azt mondták, hogy a szamár Bécsben is szamár marad. Az hirlik, hogy a «pestis» végett nemcsak Pest- is, de az egész ország retteg. Az hirlik, hogy a pápa-bánhídai vasút érdekeltsége az első bakot nem a «lövői éren » lőtte. t\z hirl'k, hogy a helybeli fogyasztási adóhivatal kezelő személyzetének ezentúl keserű keresete lesz, mert elvették tőlük a cukor-adót. (Dehogy azért, mert redukálták a fizetésüket. Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán már néhány nap ó'a leszedegetik egyesek a nadrágról a gombokat, mert tudták, hogy «tamburások» jönnek. i\z hirlík, hogy a Hungária kávéházban tegnap este tartott bűvészi előadáson egy vő elvitte anyósát is, de nem sikerült a terve. (Nem értett a bűvész az anyósok elsanzsirozáára. Szedő.) Az hirlik, hogy a pápai cigány zeuészek maholnap egymásnak fogni'c muzsikálni. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcában van egy ház, ahová csak a poloskák fizetnek b meneti díjat. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai pletykafőnöknének, a rendőrkapitány* a jogtanácsosa. (Nagyon jól van, legalább a végét járja. Szedő.) Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai dámanegyedben teljesen «leszállított áruk» kaphatók. Az hirlik, hogy Pápán nagyon előrelátók az építkezéseknél, mert a házak homlokzatára «sirkő» díszítéseket alkalmaznak. (Megsirathatják az eltemetett pénzt. Szedő.) Az hirlik, hogy Pápán vannak egyesek, kik már hetek óta reszelték a tormát «Halo'tak napjára.» Az hirlik, hogy Dobó színigazgatónak «Felhőbe» van a vagyona. (Jó befektetés ! Szedő.! Az hirlik, hogy «Menüvel» a szépségverseny alkalmával megnyerte az első dijat. Az hirlik, hogy a dohánygyári leányok között vannak többen kiknek jó «felfogásuk» van. Az hirlik, hogy a veszprémi-iut, dohánygyári leány hadgyakorlati betegségben szenved. Az hirlik, hogy a Corvin utczai uj füszerkereskedő már —- vedlik. Az hírlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője, éjjeli menetrendjében nagy változásokat akar behozni. (Ez már a téli menetrend lesz. Szedő.)