Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-06-26 / 26. szám

a kórházi segélyt, mig egy jól szervezett és a modern igényeket kielégítő kórház ezekre bizvást számithat. A társadalom megértvén ezen ügy fontosságát, a legnagyobb segítségére lesz majd, sőt követeli a hatóságtól ha kell közgyüjtéssel ennek létesítését, kivált a nök és gyermekek érdekében. A sokféle intézmény egységes vezetése a személyzet és az administrátióban elért megtakarítások folytán szintén elősegíti majd a létrejövetelét. A honvédezrodünknek is több fontos érdeke szól egy külön katonai osztály felállítására a közös kórház keretében. Halljuk hangoztatni, hogy a városi tanács már legközelebb készül megoldani ezen városunkra nézve égető szükséget képező kérdést, mit mi csak örvendetes tudomásul vehetünk, mert ezen kérdés megoldásával városunk nemcsak egy jótéteményt, de haladását egy óriási kerékkötőjétől szabadítja meg. A városi tanács javaslata tudtunkkal már legközelebb a közgyűlés elé kerül s reméljük, hogy képviselőtestületünk kész örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy ezen kérdés testet öltsön. Áldozatot hozni kell, kivált akkor, midőn arról van szó, hogy Pápa városában egy megfelelő kórház léte sitessék! Pollatsek Frigyes. A zárórák szabályozása. Pápa város képviselőtestülete a*zárórákra vonatkozólag ez ideig sza bályrendeletet nem alkotott s igy e tárgyban elfogadott vármegyei szabályrendeletben foglalt intézkedések voltak mérvadók városunk területére. Miután ezeu szabályrendelet keretében meghatározott zárórák Pápa város viszonyainak nem felelnek meg a városi tanács a zárórákra vonatkozólag egy szabályrendelet készített, mely a legközelebb megtartandó képviselőtestületi közgyűlés napirendjére van kitűzve s melyet adunk egész terjedelmében a következőkben: Szabályrendelet a zárórákról. 1. §. Pápa város területén minden nyilvános üzlethelyiség tulajdonosa, a 2. §-ban meghatározott zárórák "betartására köteleztetik. / 2- §. a) Pálinkamérések ápril hó 1-től szept hó 30-ig reggeli 4 órától esti 9 óráig, — okt. hó 1-től márczius hó 31-ig reggeli 5 órától esti 8 óráig. b.) Korcsmák ápril 1-től szept. hó 30-ig 10 óráig, október hó 1-től márcz. hó 31-ig esti 9 óráig. e) Sörházak egész éven at esti 11-ig, d) vendéglők, fogadók, kávéházak egész éven át éjjeli 12 óráig tarthatók nyitva. A c) és d) pontban emiitett üzletek reggeli 4 óra előtt nem nyithatók ki. 3 §. Ezen szabályrendelet határozmányai nem terjednek ki a szállóvendégekre és ezek hozzátartozóira, a vendéglő vagy korcsmahelyiségen belül. 4. §. Felhatalmaztatik Pápa város tanácsa, hogy a 2. §-nak c) és d) ponljában felsorolt üzlettulajdonosok kérelmére, a rendőrkapitány véleményes jelentése alapján a zárórát a c) pontban jelzett üzletekben egy, — ad) két órával meghosszabbithassa. Ezen engedélyt a v. tanács minden indokolás nélkül bármikor visszavonhatja. 5. §. A rendőrkapitánynak jogában áll kivételes körülmények kőzött (nyilvános táncvigalmak, menyegzők stb.) esetről-esetre egyes vendéglő, kávéház, vagy korcsma üzlet tulajdonosok részére, a zárórát felfüggeszteni, mely esetben külön rendőri felügyeletről gondoskodni kötelesek. 6. §. Nyilvános helyiségekben zenélni, csak a záróráig,- kávéházakban pedig még az esetben is, ha a zárórát a városi tanács a 4. §-ban nzert jogánál fogva meghosszabbította, — csakis éjjeli 1.2 óráig engedtetik meg. Azon vendéglősök, korcsmárosok, pálinkamérők és kávéháztulajdonosok, kik üzleteikben a 2. §-ban megállapított zárórákon tul vendégeket időzni engednek, úgyszintén azok, a hatósági közegek azon meghagyásának, hogy üzleteiket zárják be nem engedelmeskednek, valamint azok is, akik a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsájtják, eljárását akadályozzák, vagy pedig vendégeiket az elől elrejtik, a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t. cz. 74. §-a értelmében ötven forintig, visszaesés esetében pedig, ha utolsó bőntetésük kiállásától két év nem mult el: 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek. Azon vendég pedig, a ki a záróra után a vendéglős, korcsmáros, pálinkamérő, kávéháztulajdonos, vagy ezek megbízottjának, vagy a hatóságiközegnek felhívására nem -„távozik, vagy elrejtőzik 25°frtig terjedhető pénzbüntetéssel behajthatlanság esetében mefelelő elzárással büntetendő 8. §. Ezen szabályrendelet határozmányai a 6. §. kivételével nem terjednek ki a szállóvendégekre és ezek hozzátartozóira, a vendéglő, vagy korcsmahelyiségen belül. 9. §. Ezen szabályrendeletben foglalt kihágások felett első fokban a rendőrkapitány, másodfokban az alispán és harmadfokban a belügyminister bíráskodnak. 10. §• Ezen szabályrendelet 1898. évi julius hó 1-ső napján lép életbe és mindeni vendéglő, korcsma, pálinkamérés és kávéházakban kifüggesztendő. A mig egyrészről nagyou helyeseljük a városi tanácstól, hogy a zárórákra vonatkozólag egy szabályrendelet tervezetet nyújtott be, amenyiben az eddig érvényben volt megyei szabályrendelet mely 1882-ik évben lett a megye törvényhatósága részéről alkotva sehogysem alkalmazhatók Pápa város jelenlegi viszonyaihoz, addig másrészről csudálkozunk, hogy a kávéházakra szóló záróra határidejét annyira korlátozni kívánja. Tudtunkkal a kávéházakban eddig a záróra t>^tartása nem volt korlátozva s egész éjjel nyitva voltak a kávéházak. Tizenhét éven át nem volt erre szükség s most egyszerre anélkül, hogy erre ok adatott volna, a jelenlegi rendőrkapitány oly intézkedéseket akart foganatosítani, melyek ugyan jogosak, de nem méltáuyosak. Nem tudjuk mi okból forcirozza egyszerre a rendőrkapitány a kávéházakban a záróra szigorú betartását, vagyok, veled élek, öt éve, hogy végtelen szerelmemben bátor voltam otthagyni apát, anyát s követni téged az általad nyújtott helyre — szeretődként. De öt évi veled való élés, veled való érintkezés a te bátorságodat és vakmerőségedet oltotta belém. Ne felejtsed el a te levegődet szívtam, a te lehelletedet s akkor meg kell rémülnöd. A te bátorságod szállt belém s ez a bátorság elég arra, hogy elmenjek abba a leányos házba s odakiáltsam annak az újnak: . Mit akarsz te szerencsétlen, vesztedbe rohansz, szép leány, ez az ember nem lehed a tied mert az enyém volt őt éven át szive, szerelme. Avagy beéred ezzel a férfiúval, ki egy más feláldozásával tud csak tégedet a magáévá tenni ?! Ne olyan hangosan, felelte a férfi, kit e pillanatban csak az aggasztott, hogy inasa az ajtónál fülelhet s híven őrzött titka, e leánynyal való viszonya kitudódhat. És akkor milyen színben tűnne fel a kifogástalan, a mocsoktalan, a félelmetes, a nagyrabecsült Sárközy! — — Mit nekem a világ! melytől te ugy félsz, szólt neki hevülten a leány. Nekem már nincs mit elvesztenem, ha téged elvesztelek. Sárközy most egy fenyegetéssel próbált szerencsét: — Te, gondold meg, mit cselekszel 1 Azt mondod, erős vagy, majd meglátjuk, ki lesz az erősebb ! — Szeretlek, de nem félek tóled. Szeretlek. Sárközy átlátta, hogy itt nincs más mód a szenvedély lecsillapitására, mintha fortélyát veszi igénybe. — Azt mondtad, nincs mit elveszítened, ha engem elvesztettél, nos, Emma, engem nem fogsz elveszteni. A leány egyszere megszeliaült. — Nem ? nem ? Kedves és kegyetlen Gusztávom, ki ugy elhanyagoltál már, te mondod ezt ? S leborult a férfi lábai elé és ott nyöszörgött kö szönő szavakat, miközben csókokkat boritá annak kezét. — Kelj fel, ne szégyenitsed meg önmagadat s ne hozzál szégyen helyzetbe engem. Emma, men' haza, este újra felkeresem a mi édes fészkünket, puha, rejtek otthonunka . És Emma boldogan távozott, nem látott a forrón szeretett férfi szivébe s agyába, mert a mi azokban volt, azt mindenkor eltudta rejteni önmagának. Este csakugyan ott volt a fészekben Sárközy, komoly volt, rendes komolyságánál is komolyabb. Sötét gondolatok foglalkoztathatták. Emma minden ügyességét igénybe vette, hogy tessék a fiúnak. Egyszerűen, mégis ízlésesen volt öltözve s egyedüli ékszere a hajába tűzött — rózsa volt. Gusztáv alig érintette a vacsorát és Emma boldogságtól, hogy e hajlékban látja újra az ő szive urát, szintén alig érintette az ételeket. Sárközy csakhamar asztalt bontatott és elhelyezkedett a pamlagon, mig Emma egy kis zsámolyt hozott, azon telepedett meg s fejecskéjét a férfi térdeire hajta. Igy beszélgettek.— Tehát nem hagysz el soha ? — Nem s már készen vagyok tervemmel is. — Halljuk e tervet, édesem. És csak arra vagyok különösen kíváncsi, hogyan szabulsz meg szép menyaszonyodtól ? Hej, Flórádra én milyen féktelenül féltékeny vagyok — Nos, tervemből mindent megtud! hatsz felelte szárazon a férfi. Szabadságot kaptam négy hetet s én ezt az utazásra egy tanulmányúton állítólagos befejezésére fordítom. Ez elég ok menyasszonyom előtt, hogy négy hetet tőle távol tölthessek. Mi