Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-06-12 / 24. szám

Több küldöttséget aznap este már nem is fogad a főispán. A két küldöttség tisztelgése után Hornig báró püspök szükebbkörü lako­mát ád vendége tiszteletére. Lakoma alatt a honvédzenekar szerenádot ád a püspöki rezidenczia előtt, azután pedig térzene lesz a főispáni lak előtt. A beiktató közgyűlés. Másnap, hétfőn reggel 8V2 órakor Kolossváry József alispán megnyitja a beiktató közgyűlést. A törvényhatósági bizottság tagjai egyöttesen elmennek gyalog a székes­egyházba ahol Veni Sankte lesz. Istentisztelet után folytatják a me­gyei közgyűlést, melyre egy uj küldött­ség meghívja az uj főispánt. Fenyvessy főispán a közgyűlésben megjelenvén, elfoglalja az elnöki széket, leteszi hi­vatalos esküjét, majd elmondja székfog­laló beszédét. Küldöttségek tisztelgése. A beiktató után a főispán ismét a püspöki palotába vonul ahol 11V2 órakor a küldöttségek tisztelgését fogadja. Eddig 56 küldöttség van bejelentve. A szomszédos vármegyék közül, Vas­Zala-, Fejér-, Komárom-, Tolna és Sopronmegyék, ugyszínte Győr, Komá­rom, Sopron és Székes-Fehérvár váro­sok küldöttségileg tisztelegnek főispá­nunknál. A törvényhatósági küldöttségeket, a veszprémi állomásnál Kolossváry |ó­zseí alispán, a többi deputácziókat Koller Sándor főjegyző fogadják, AZ érkező küldöttségek elszállásolásáról gondos­kodva van. A szomszédos megyék főispánjai közül jelen lesznek: br. Fiáth Pál fejér­megyei. gr. Laszberg Rudolf győrmegyei, gr. Jankovich Lászió zalamegyei, ReisAg Ede vasmegyei, Sárkö'/y Aurél komá­rommegyei, és Simon Ödön sopronme gyei tőispán. Gr. Széchenyi Sándor tolna megyei főispán betegsége miatt kimen­tette magát. — Nagy szerencsétlenség : — Jézus Mária! Licsoda ? ! — Hát a berki vadászt agyonütötték ! A lólaki juhászok ma virradóra találták meg az erdőben; már akkor fekete volt az egész teste . . . — Talán csak zsiványok ?! — Dehogy zsiványok ! A gyilkos is ki­tudódott már. Ma délelőtt fogták el a berek alján. Uram Isten, ki hitte volna?!. . . Hát gondolják csak, a Búzás Istók ? ! — Búzás Istók ? ! Az ám ! Pedig hát különben milyen be­csületes ember volt ! De hát a felesége! . . . — Persze észrevette a csapodárságát! Hát bizony csak azért történt a szörnyű eset. Teste-lelke gonosz volt annak az asz­szonynak .. . régen az ördögé ... nos' iszen a pokolra is kerül ! . . . A berki vadász esetét persze, hogy megsinli a szöllőkötés. Egész délután arról foly a beszéd. Még a vén vincellér is bele­kottyan a nagy szóbeszédbe, a minek se vége se hossza. Mert hát ilyenkor mindenki tud I valamit^; az egyik akár meg is esküszik, hogy | Diszebéd. A küldöttségek tisztelgése után a vármegyeház disztermében délután 2 órakor diszebéd lesz amelyen a küldött­ségek tagjai és a megye tisztikara a főispán vendégei lesznek. A pápai tanári kör felolvasó ülése. A pápai tanári kőr f. hó 10-én, csütör­tökön felolvasó ülést tartott saját kebelében, a ref. főgymnázium physikai előadó termé­ben. Különös érdeklődéssel vártuk e gyűlést, mert ez volt az első érdemleges, melyre a pártoló tagok is meghívót kaptak. Meg is jelentek, a rendes tagokon kivül: Unger Iza­bella, Kis Vilma (vendég), Saáry Lajos, Dr. Lőwy László, Kis Gábor, Kis István, Bán Károly, Tóth Dániel (vendég), Dr. Steiner József, kik élénk vészt vettek „a felsőbb leányiskolák reformjának" vitatásában. A tárgyat Györy Gyula előadó ismer­tette, pragmatikusan csopotositván, a felsőbb leányiskolák átalakítását célzó ujabb terve­ket. Már Czigler Ignácz javaslatának bírá­latánál kitűnt, hogy előadó talpig modern ember, a ki nincs megelégedve azzal a langy m:leg babusgatással, a melylyel a nőnevelés ügyével elszoktak bánni. Azóta, hogy Mol­nár Aladár terve szerint megnyílt nálunk 1875-ben az első felsőbb leányiskola, szer­vezete máig először változott. Az intézmény, részint a túlságosan tartózkodó társadalmi felfogás nyomása alatt, részben az életbelép­tetésnél elkövetett hibák miatt annyira eltért eredeti rendeltetésétől, hogy rá sem ismerni. Sem a szakemberek, sem a törvényhozók nincsenek megelégedve a mostani felső leány­iskolával. Hazafias szándékból nemzetiség a vidéken, Trencsénben és M. Szigeten állítot­ták fel az első felső leányiskolákat; s az eredmény az lett hogy az iskolák néptelenek máradtak, mert a szegény tótnak, oláhnak nincs ideje iskolába járni; sorsa arra utalja, hogy minél előbb pénzt keressen. A csaló­dáson okulva, a tanügyi kormány azzal az intézkedéssel sietett az elkövetett hibát jóvá­tenni, hogy a f. leányiskolák középiskolai jellegét megtagadta, tantervüket a polgári iskolák szerint alakította s felügyeletüket, a megyei tanfelügyelőkre bizta. Ámde az ere­dendő bűn megboszulta magát ; a társadalom hamar észrevette, hogy 6 — 8 évig járnak iskolába a leányok az elemi elvégzése után, éppen mint a fiuk s még se mehetnek ezek­az a cudar asszony maga csábította el a fi­atal vadászt, a másik meg látta is a mint „fájézáskor" oda ült az ölébe s ugy ölelgette a harmadik meg már azt is tudja, hogy ki­vel izengetett neki, mikor az ura nem volt odahaza, meg aztán mit izent . . . szóval megered a tárgyalás napvilágra kerül minden titok megtoldva, kibővítve, a mint már ilyen­kor szokás. Hogy aztán lefelé jár a nap, hosszabb lesz árnyék, elfogy a „szogafáról" a szalma, s imára kondul a harang, kiki alig várja, hogy haza juthasson. Üzi hajtja őket a kíváncsi­ság, kivált a vénasszonyokat, a kik ugyan­csak gyorsan tipegnek a kigyózó csapán le, a falu felé. Csak a legények-lányok maradoznak el s kötekednek. Közbe aztán nótára gyújtanak még pedig arra hogy : »Arra alá kis kalapot viselnek, A legények házasodni nem mernek Mfcrt mind olyan a mostani menyecske, Szép az ura, de még szebbet szereíne« . .'. kel az egyetemre, Eltöltik az időt ezekben a disziskolákban, majdnem ugyanazon is­mert anyagon tengődve, a mit a polgári is­kola jóval keveseb idő alatt feldolgoz. Az elégedetlenség kiáltó szava hozta meg az első céltudatos lépést 1875 óta, ezelőtt há­rom évvel, midőn, királyi rendeletre a nők számára és megnyíltak az egyetem kapui. Az egyetemre lépés jogából következik, hogy a leányoknak középiskolát kell végezniök. Ezen követelménynek áldozatul esik a mai felső leányiskola, hogy helyet adjon egy sok­kal egészségesebb intézménynek, a női kö­zépiskolának, mely természetesen épen azon alapon fog egységes jogosítást nyújtani az egyetemre lépéshez, mint a fiuk számára való középiskolák, ha t. i. kialakul a közép­iskolák három typusa kötelező latinnal és a) görög tanfolyammal ; b) vagy modern nyel­vekkel (angol, olasz, franczia stb.); c) vagy természettudományokkal. A többi nemzeti humán és reáltárgyak, ugy mint a női gym­naziumban és reáliskolában, képeznék a nem­zeti középoktatás egységes törzsét. A sokoldalú tanulmányból kialakult az előadó javaslata indítványok alakjában, mel­lyek közül különösen az első keltett élénk eszmecserét, mi legyen a felső leányiskolák oktatási célja ? maradjanak-e mai keretük­ben (bővített polgári iskola) vagy nyíltan vallják az egyetemre előkészítés tendentiáját, tehát általános műveltséget nyújtó középis­kolákká, leánygymnáziumokká alakuljanak P A köri határozat az utóbbi javára dön­tött, ámbár a conservativ felfogásnak olyan hivatott bajnokai, mint Kis Ernő fögymn. igazgató és Dr. Steiner József főorvos emeltek szót. Az érdekesebb felszólalások közül ki­emeljük Dr. Lóívy-ét, ki a kérdésben tulaj­donkép a nőemancipatio diadalát üdvözli s egy nagy sorialis baj, a nőkérdés, orvoslását találja. Borsos természetesnek találja, ha az előadó a mai, se hus—se hal f. leányis­kolák helyett női középiskolákat óhajt. Tart­hatatlan állapot a mai; elküldik a polgári ­iskola után a leányokat pár évre, hogy fel­szineten tanuljanak valami idegen nyelvet, zenét stb. ezekben a „disziskolákban-. Az is téves felfogás, hogy a nőnek csak olyan korlátolt munkakor a hivatása, mint a ház­tartás vezetése, sütés, főzés, gyermek neve­lés s más efféle. Hiszen a skandináv államok, Angi ia, Amerika, a hol a nők túlnyomó nagyszámmal vannak, már megoldották e kérdést, a nők mehetnek ugy az életpályára, mint a férfiak s a családi élet sehol se tisz­tább, bensőbb, idéalisabb, mint ez orszá­gokban. Makay és Sebestyén a f. leányis­kola céljának pontosabb meghatározását kí­vánják. Unger Izabella természetesnek ta­lálja mindeu magyar nő óhajtását, hogy komoly munkával ugyan olyan életpályát választhassanak, mini a férfiak, a mai felső leányiskolának csak annyi előnye van a pol­gári iskola felett, hogy a tanítóképezde 3-ik osztályába léphet egyszerre és végzett nö­vendék. Közel 2 óráig tartott a conservativok és neologok mérkőzése, mire rákerült a sor a 2-ik tárgyra „a vilanyáram terjedése ritkí­tott gázokban". Makay fögymn. tanár mutatta be érdekes kísérleteit a Böntgensu­gárral. Le is photographált egy gyűrűt és egy női kezet. K. V. úrhölgy vállalkozott, hogy félóráig tartja kezét itaozdulatlanul az érzékeny lemez fölé helyezett papirdeszkán. Ennyi idő kell ugy is, hogy az X sugár a papír molekulái közt áthaladjon s a vagy hatszor számosabb f'érfihalgatóság közt nem akadt senki a ki neme becsületéért sikra ­is szállt volna. Kitartásról, vállalkozásról volt szó; természetes, hogy .a.U legkitartó blj vállalkozó—nő volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom