Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.
1898-01-16 / 3. szám
hargikus álomból felébreszteni s társadalmunk érdeklődését ezen egyesületre felhívni. Nem mondom, hogy ezen czikkben közlőitekkel mindenben megegyezek, de általánosságban elösmerem azon hiányokat, melyek ezen egyesület beléletére vonatkoznak, s melyek egy csekély érdeklődés mellett orvosolhatók is, ha ezen orvosszert oly egyének veszik kezükbe, kik erre teljesen hivatottak. Tény az, hogy az egyesület nem bir maga iránt érdeklődést kelteni, de nem azért mintha az egyesület tagjai nem felelnének meg kötelességeiknek hanem igenis azért, mert maga az egyesület rosszul van szervezve. Uj rendszer, uj szervezés, ebben látom én a főokát annak, hogy az egyesület nem emelkedik íel azon nivó ra, melyre ezen egyesület 27 éves régi jó hírneve teljesen jogosulttá teszi. Igenis uj szervezé re vár ezen egyesület s ekkor azt hiszem, hogy társadalmunk azon egyénei, kik teljes tudatban vannak ezen egyesület humánus voltáról, sorakozni fognak az egyletbe s karöltve végzik azt a teendőket, melyeket az egyesület reá ró. Tudom jó^ hogy ez nagyon nehéz dió, de nincs oly erős dió melyet nem lehet feltörni. Tessék erös kézzel, vasakarattal az akadályokat legyőzni, tessék az erre telje sen hivatott egyénekkel érintkezni s én szentül meg vagyok győződve, hogy egy ily újjászervezés alkalmával tömegesen fog oly elem ezen egyesületbe jelentkezni, mely jelenleg ezen helytelen beosztás és rendszeretlenség miatt ettől vonakodott és vonakodik. De másban is látom én a hibát ! Tessék csak figyelembe venni, hogy városunkban évenkint hány és hány féle alakban rendeznek mulatságot jótékony — Egy fiatal ember. — Ez igaz is. — Megcsókolta, karjaiban látták. — Ezt sem tagadom. — Ah ! nyomorult teremtés, tehát nem is tagadja, vigyázzon, leütöm ! — Nem félek magától. A férj megragadta neje karját. — De mit akar maga, kérdé Margit bámulatot színlelve. — A nevét, a nevét ! — Ismeri. — De a nevét, a nevét, hadd zúzzam előbb össze. — Már bizony az én Imrémet nem fogja összezúzni, mert akkor kikaparom a két szemét. — Milyen Imre ? orditá a férfi és felemelte öklét. A bosszú müve teljes volt s Margit félbeszakitá a harczot. Milyen Imre . . . hát a fivérem. A férj egy pillanat alatt észre tért és nagy megkönnyebbülésében felsóhajtott. Majd igy szólt : — Margit maga ördöngös teremtés. Margit elkaczagta magát, gyorsan az ágyába bujt s csak onnan szolt vissza férjéhez : — De most már elég volt, menjen, vissza énmiattam, Kunhegyi özvegyéhez. De a férj nem ment vissza. célra, de ezen mulatságok egyike sem lesz a tűzoltó egyesület javára mely humánismus terén a legeslegelső volna a támogatásra. Vagy talán nagyobb humánismus az, ha a leányegylet az ő serdülő leánykák ballet kiképzésére budapesti újságírókat kér fel arra hogy felolvasásokat rendezzen s a nagy jövedelmet ily célokra használja. Valóban szégyenlenünk kellene magunkat, hogy ily ferde fo galmaink vannak a humánismus megállapításánál. Igenis renumerációkat kell azon tűzoltók részére biztosi'ani, kik erre érdemesek s erre alapot gyűjteni. Nos hogyan lehetne tobb alapot erre gyűjteni, mit azzal ha ezen jótékonycélu mulatságokból a tűzoltó egyesületnek is jutattnának. Evek hosszú sorát számláljuk, de ezek egyikében sem fedezzük fel, hogy egy jottát is adtak volna erre a célra. Tárcolnak minden formára, csak erre nem. De magát a tűzoltó egyletet is csudáljuk, hogy nem rendez jótékonycélú mulatságot. Hisz tapasztalatból tudjuk, ho^y városunkban minden egyes testület szép jövedelmet mutat fel ily mulatságokból s azt is tudjuk, hogy a tüzohó egylet tagjai nagyrészt ezen mulatságokban mindig intenzív szerepet játszanak, igy tehát ezen mulatságok sikere is jó eleve biztosítva volna. Ott van a polgári kör, kath. legényegylet, ipartestület, ifjúsági önképző kör stb. Ezek mind oly egyesületek melynek kebeléből a tűzoltóság zöme van alakítva. A jelenlegi főparancsnok tisztsége átvételénél hangoztatta a reformokat de ugy 1 ítszik ez csak szó volt, a tett még várat magára. Bizalommal nézett a tüzohóság az uj főparancsnok tevékenysége elé, de ugy látszik abba a bajba szenved, mint sok más olyan, ki csak a kitüntetést várja, az ehhez fűződő nehézségekről pedig csak az első pillanatban akar tudni, később megfeledkezik róla. Igenis főparancsnok ur ! ön van hivatva a tűzoltó egyesület régi jó hírnevét megtartani, önben bíztunk, ne hagyja cserbe az egyesületet. Ne rettegjen az akadályoktól, tessék gyeplős kézzel az egyesületet vezetni, a férges részeket kiölni. Fogadja el a jó tanácsot, melyet ezen lap mult cikke s a jelenlegi Ön elé tár, van benne sok megszívlelni való. Csak akarat kell hozzá Azzal végzem amivel a múltkor 1 cikk végződött : hogy huszonhét esztendő alatt sok jótéteményét élvezte a közönség az egyesületnek, itt az ideje hogy ebből a tartozástól törlesszen is valamit. Remélem, hogy igy lesz, de hogy ez megtörténhessen, kérjük az intéző férfiakat, hogy az egyesületnél az legyen a jelszó, hogy : Uj szervezés, uj rendszer! A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur /* Tudva azt, hogy becses lapja csak a közönség érdekét viseli szivén s mindig annak érdekeit mozdítja elő; tisztelettel felkérem, miszerint alábbi közleményemnek b. lapjában helyt engedni szíveskedjék, A tisztelt közönség emlékezni tog még egy előbbi közleményemre, melyben megcáfoltam Rumpel és Waldek cég egyik laikus alkalmazottja által támasztott ama híreket, hogy az általam készített berendezéseket nem fogná annak idején a város főcsöjével összekötni. E kedvenc argumentumát elveszítvén ugyanezen alkalmazott, ki szomszédból szomszédba házal és mindenhová hívatlanul betolakodik, ujabb schlágert eszel ki: t. intőbbek között azt állítja, az oly utcákban, mely asphalt járdákkal bir, ugyanazon utcákban általunk készített házi berendezések összekötő vezetékeinél az asphalt járdákat fel fogják törni, míg az általuk készítetteknél alatta.fúrnak át. A közönség megnyugtatására szolgáljon az, hogy tudni fogok illetékes fórumnál oda hatni, hogy ily esetekben kivétel ne tétessék. E híreket a tent emiitett házaló még azzal tetőzi be, hogy az általunk szolidan készített berendezéseket ócsárolja és munkásainkat sértegeti. Nos én ezt is meg tudom cáfolni, mert volt alkalmam Rumpel és Waldek cég által készített néhány berendez látni, többek közt a Bástya-ntca 443. sz. házban készíttetett, mely nem csak, hogy szabályellenesen, hanem a pincében oly silányan van elkészítve, mely Rumpel és Waldek cégnek csak szégyenére válhatik. A tíz méter hosszú pince-vezeték 3—4 kampós szeggel van a falhoz erősítve, illetőleg felfüggesztve ugy, hogy a szellőző lyukaknál és az ajtóknál csak a levegőben lóg, ugy hogy legcsekélyebb rázkódtatásra az egész vezeték leszakad és fagyás ellen nincs védve, az elzáró csap nincs fülkébe szerelve és szintén levegőben lóg. Egy más helyen a kifolyó csapot egyszerűen a konyha falára tette, sem kagyló, sem vízlevezető készítve nincsen; az előirt 80 cm. mély akna helyett pedig a csapot egy 10 cm. mély lyukba helyezte e). Szóval a műszaki szabályzat betartásainak csak a szándéka sem látszik. Igy aztán lehet olcsón dolgozni, ha sem kagylót, sem főcsapot előirt akvával, sem pedig lefolyó vezetéket a kagylóktól nem csir nál s ólomcső helyett gázcsövet alkalmad. ' Azok, kik az ő berendezésűket a mienkkel összehasonlítják, meg fognak győződni arról, hogy mi csak szolid és kifogástalan munkát készítünk, könnyen meg tudják tehát választani, hogy berendezésöket kivel késízifr tessék el. r' Végül kérdezzék meg Rumpel és Waldekot, hogy a házi-vezeték jóságáért hány évig vállalnak Írásbeli jótállást ? Ezeket ugy a tisztelt közönségnek, mint a vízvezetéki munkálatokat ellenőrző bizottságnak bátorkodom szíves figyelmébe ajánlani. Fogadja tek. Szerkesztő ur a közlésért köszönetemet s maradok kiváló tisztelettel Hanauer Jenő, oki. gépészmérnök. A mult hétről. Furcsa kívánsága volt a héten az én szerkesztőmnek. Nem több és nem kevesebb mint csak az, hogy karcola'.om témája az aktuális vizdij megállapítása legyen. Nem mondom, hogy ez az ukáz rendes körűimé-