Pápai Közlöny – VIII. évfolyam – 1898.

1898-04-24 / 17. szám

Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Laptulajdonos és kiadó : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. POLLATSEK FRIGYES. Hogyan építkeznek nálunk ? Minden város jórészt természeti fekvésénél, földrajzi viszonyánál fogva lesz, nagygyá, virágzóvá, a forgalom központjává. Pápa városa, az ntóbbi időben igyekszik ezen előnyöket kiaknázni és kivált a város terjeszkedésére helyez nagy súlyt. Ezen célt akarja azzal is elérni, hogy a vasút mentén levő uradalmi telkeket tulajdonává akarja tenni s ott egy egész városrészt teremteni. / Ezen uj városrész már a közel jövőben épités alá kerül s ezen körülmény késztet bennünket városunk hatóságát egy oly körülményre felhívni, mely eddig valóságos átka volt városunknak s mely slendriánságot most már sutba kell vágnunk, ha azt akarjuk, hogy városunk tényleg azzá fejlődjön, a mit ezen telkek vásárlásával célul tűztünk ki. A más vidékről hozzánk vetődő idegen bizonyára nem a legjobb benyomást viszi magával a pápai építkezéseket illetőleg. Pápfin épen nem észlelhető oly intézkedés nyoma, mely valami néven nevezendő város rendezésre irányulna. Az utcák vonala rendszereden, zege-zugos, ugy, hogy az esetleg szépen épitett házak sem juthatn ak kellőleg érvényre. Ezzel azonban korántsem akarjuk azt állítani, hogy Pápa város hemzseg a díszes épületektől. Oh nem I Látunk itt egymás hálán oly „palotákat* (?) melyek nem épen csekély költséggel, de igenis, a képzelhető legkevesebb Ízléssel, müérzékkel és tudással épültek. Valahonnan elesett, össze-vissza elhelyezett cifraságok, rendszeretlenül egymás mellé sorakozó figurák, melyek inkább akárhová valók, mint ahová azokat nálunk rakosgatják. Értelem nélküli, kéményhez hasonló tető végződések s szintoly érlelmetlen erkélyszerű kiugrások •— kiválóan alkalmasak arra, hogy még a laikus szem'élőt is nevetésre ingereljek. A csiny, a szépség a külsőségek esztetikája után való törekvés minden intelligens egyén életében állandóan szerepel, de mennyivel nagyobb mértékben szerepel ennél a mindennapi élet apró kényelmi iránti szeretetünk. Szeretjük, ha lakásunk beosztása olyan, hogy minden szobája kellően érvényesül, ha a helyiségek sem nem túlságosan nagyok sem pedig tulkicsiny méretűek, ha kellően világos és szellős HIRDETÉSEK és NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében a lakás, stb. Mindeme feltételeknek a pápai lakások nem tesznek eleget. Nem csoda ! Városunk jobb módú polgárai, az építtetéseknél nem járnak el a kellő körültekintétéssel. Szakavatlan, kontárkézre bízzák a házterv elkészítését és amellett még örülnek, hogy saját, sokszor bizony szűkkeblű és rövidlátó törekvések érvényesülnek az uj házon. A kellő szakértelem nélkül, veszedelmes gyenge alapon, a nedvesség ellen kellő elszigetelés nélkül, silány falazással és helytelen szerkezeti méretekkel épülő házak épenségel nem igényelnek kevesebb költséget, mint bármely helyesen, szakértő művezetéssel emelt épület. E helytelen és vigasztalan állapotok egyik oka az, hogy háziuraink restelnek tervrajzokra költekezni. Hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a tudás és müérzék dolgában bizony nem valami tökéletes k ő m i v e s készítse a terveket. A jelen vigasztalan viszonyokban segíteni legelsöbb is a városi hatóság feladata volna. A tervek engedélyezés iránti benyújtása nálunk meglehetős határozattsággal puszta formalitásnak nevezhető, mert a hatóság Hat szem többet lát. Történetem azon naptol fogva kezdődik, a mely napon a legmagyarabb ember (ki egyszersmind a legelső) a király szentosité a polgári házasság magasztos §-ait. Egy megnevezhetetlen sejtelem azt súgta akkor, hogy bizonyos bársonyszék, (mely magas és fényes) gazdát cserél a Felség ténye következtében : de tudva azt, hogy Málakiás óla a prrófétákat miniszteri ajánlás nélkül is el szokták látni ékes czimekkel, hát elhallgattam sejtelemmel : be fog az úgyis teljesedni 1 Ami meg is történt néhány hét letelte után. De már arról halvány fogalmam se volt : mi lesz velem csak két nap múlva is ? Ma már tudom, s bár szégyen ilyesmivel dicsekedni tudorságot elnyert embernek, azért mégis elmondom egynémely nagyságos kisasszony mulattatására. Sokan azt se tudják rólam, hogy a nv. . . i törvényszéknék mint II. aljegyző vizsgálom a pereket — szemüvegen ; igy nem csoda, ha rövidlátó lévén, egy más, rózsás életről kezdtem álmodozni, amelyet kis aranyos feleség oldala mellett volna gyönyörűség eltölteni ! Egészen megbarátkoztam a nős élettel, melytől irtóztam, amig meg nem gyöngültek a szemeim. Pedig éppen ekkor kell a jó szem 1 Jól tudom (voltam én is házibarat), éppen azért biztam sorsomat egy jó barátomra. — Édes Ferikém — szóltam át Íróasztalom mellől egy nap hozzá a hivatalban — ajánlj nekem valami jó családból való csinos leányt, akivel még csinosabb fölösleg is járulna. Tudod, pénzügyeim most csehül állnak, amióta öregem „szabadlábra" helyezett, mert sokba került a legényélet, csupán a magúnk keresetére lévén szoríttatva. Barátom lecsapta örömében a tollat azon iratcsomókra, melyek előtte hevertük. Felugrott s halalmasan szorongatta kezeimet. — Te megházasodol ? I Pompás Épen tudok ajánlani egyet : Füzessy Eszmeraldát —Barátom, ez a leány nagyságos kisasszony 1 Van kröülbelül ezer hold földje, a szabolcsi kastély a hozzátartozó erdőséggel, ötven hold pagonynyal az övé ! Ő egyetlen örökös 1 ! Ezt jól jegyezd meg. — S milyen ö: szép-e, jó-e ? — A minő legtöbb van a világon, No bizony akkor még nagy igényeid vannak, ha ennyi gazdagsága mellett még azt kívánod, hogy szép s jó legyen . . . Szeszélyes, de azért sohsem ájult el — megszokásból ! És én érzém, hogy megszerettem Eszmeraldát látalanul. Szivem vágyódott utána. Képzeletben elrepült hogy megkérjem kezét. Ábrándoztam róla s olyan jóleset ez nekem. — ö ugye, Ferikém, már felserdült kisasszony ? Nem régen került ki a nevelőnő alól ? Kényelmetlennek találja még hosszú ruháját ? — kérdezősködtem félig ébrenalva Unatkozni látszott ártatlan kérdéseimen. — Igen, ő felserdült kisasszony ! A mi évszámát illeti, hogy tájékozva légy, lehet ugy XX. és még néhány éves. De ne ijedj meg : egy nő sosem öreg. Köszönöm barátom szívességedet. Elmeygek hozzájuk, megkérem kezét. : oz bogaram. Meddig is kell vonaton utaznom ? — Morotváig. Ott leszálsz betérsz öregemhez, s majd ő leszen szíves a négy pejt hintóstul rendelkezésed alá bocsáatni. Az a négy pej ajánlaui fog az Eszmeralda sziveeskéjének. Egyúttal átadod üdvözletemet nekik, mert Morotva és Szabolcs szomszédos falvak, birtokaink határosak lévén, nagyon