Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-03-22 / 12. szám

4 PÁPAI KÖZLÖNY 1896. MÁRCIUS 4 isit k é t 1? e L Ünnepi hangulat befolyása alatt raga­dom meg a tollat, hogy méltó leírását ad­jam azon ünnepélynek, melyet a helybeli ref. főiskola ifjúsága karöltve a theologia növendékeivel rendezett vasárnap Március 15-ike tiszteletére. Minden évben megünneplik ők március Idusát és valóban ha ők nem volnának, Pápa városa szenyfoltja v*lna az országnak, mert nem volna, ki a nemzet ünnepét meg­ünnepelné. Az ünnepély mint rendesen a színház­ban vette kezdetét, mely alkalommal zsuffo­lásig megtelt a színház. Jóllehet a városi hatóság nem képviseltette magát az ünne­pélyen, de ugy látszik az ifjúság már ehhez hozzá szokott, mit sem törődik velők. De jól is teszik. Nagyon helyesen jegyezték meg a színházban, hogy a városi tanács magára veheti Petőfi »Talpra magyar« köl­teményének második versszakának kezdetét. A színházban lefolyt ünnepély, mely­nek részletezésébe nem bocsátkozom, hisz ez nem hivatásomba vág, ez a tudósító kö­telessége, csak előjátéka és kezdete az ün­nepélynek, ez amolyan hangulat csináló. Az ünnepély essentiája és befejezése a Griff szálloda nagytermében és éttermében ját­szódik le. A színházban az ifjúság lelkesíti a kö­zönséget, a közönség tapsol és éljenez és ezzel »Finita la comédia.« De nem ugy a Griffben. Itt egymást lelkesítik, ha nem is evésre, — de ivásra és tánczra, mely tűz­zel, hévvel és lankadatlanul tart egész reg­gelig. Ez a különbség a színház és a Griff­beni ünnepély között, Az ifjúság a színházi ünnepélyt amolyan előjátéknak tartja és alig várja már hogy véget érjen és a Griff ünnepély programm­ját kezdjék meg. Őszintén megvallva én sem vagyok jobb a deakné vásznánál, bárha teljes elismeréssel vagyok a színházban le­folyt ünnepélynek, mindazonáltal a Griff te­remben szabadabban mozgok és ennek tu­lajdonítható, hogy erről a processusról em­lékezem meg. Lehet, hogy rossz szokás, de mit te­gyek, ha természetemnek nem tudok paran­csolni. Régi bajom ez már, nem hiába: »Das Drah'n dass ist mein Leben.« A Griff teremben társasvacsorával foly­tatódott az ünnepély. A vacsoráról nincs mit megemiékeznem, ha csak nem arról, hogy kitüuő jó étvágya volt a közönségnek és élvezettel foggasztotta »Lakner« fogadós konyhájából kikerült ízletes étkeket. mi tavaly elmaradt, az idén pótolva lett. Fog­tak valahogy két »tószt« mondót, kik ke­gyelettel emlékeztek meg a nagy nap jelen­tőségéről, Alig hogy elhángzott a második tószt, megszólalt a Lángó Náci bandája és kezde­tét vette tánc átiratban a »Talpra magyar«. Egyszerre megváltozott a helyz«t. Mint a sáskák ugy jött a fiatalság a táncterembe a földszinti étteremből és kávéházi helyiség­ből. A ki ügyesebb volt az táncolt, a többiek pedig várták a jó szerencsét. Ha egy hölgy valahogy megunta táncosát, mint egy pré­dára ugy rohant reá a jó szerencsére vára­kozó álló ifjúság. Pedig voltak leányok szép számmal. Fényes bizonyíték erre, hogy 60 ' pár tán­colta az első négyest. Boldog volt az a fia­tal ember ki táncosnőt kapott. Többen meg­unva a várakozást, ott hagyták a táncter­met és a földszinti étteremben a flaskákkal járták a táncot. Ha nem kellene az ünnepi hangulatot megtartanom, sok érdekes dolgokról lehetne megemlékeznem. Annyi szerelmes párt együtt még sohasem láttam. Udvaroltak kötőfék nélkül. A tánciskolát második kiadásban láttuk. Csakúgy viszket a tollam hegye, hogy egyről-másról megemlékezzem, de rossz néven találják majd venni tőlem, hogy a nemzet ünnepén is indiskretiöt követek el. Hallgatok, majd lesz még reá jó idő. A tánc reggeli 6 óráig tartott, s a mamáknak csak ugy erőszakkal kellett a leányokat kituszkolni a teremből, azzal indo­kolva, hogy j»vő évre is hagyjanak valamit a hazafiságból. A fiatalság ezután sem en­gedett a 48-ból, hanem lement in corpore az étterembe a és reggeli 9 óráig kiadták teljesen a mérgüket. No de azért az Isten éltesse a haza­fias ief. főiskola ifjúságot ! . Frici. Az hirlik ... Az hirlik, hogy a városi tanács azért maradt el a márciusi ünnepély­ről, mert hozzá szokott már mindentől és mindenben elmaradni. Az hirlik, hogy a gazdasági taná­csosra nemsokára rákerülnek a kritikus napok, mert rövid idő alatt öntöztetni kell az utcákat. Az hirlik, hogy Pápán szivesebben tűzik ki a gyász, mint nemzeti szinü lobogókat. Az hirlik, hogy a Jókai kör által rendezendő műkedvelői előadásra kö­téllel sem tudják fogdosni a műkedve­lőket. Az hirlik, hogy Horváth Lajosnak városunkban való időzését többen oda magyarázzák, hogy valami nagy dolog van készülőben. Az hirlik, hogy a pápa-kisbér­bánhidai vasút engedményese mellé nem ártana egy gyámot kinevezni, akkor talán reményünk lehet a vonal kiépítéséhez. Az hirlik, hogy a márciusi ünne­pély mulatsága alkalmával táncközben egy fiatal ember olyannyira el volt me­rülve a táncosnéja nézésébe, hogy alig vette észre, miszerint a jnadrágja ve­szendőben van. Az hirlik, hogy a márciusi ünne­pély mulatságán egy fiatal,'csinos szőke leányt annyira megtáncoltattak, hogy még másnap is alig tudott lélekzetet venni. Az hirlik, hogy a ref. főiskola pe­dellusa a mult héten egy kávéházban igen jó fogást csinált. Az hirlik, hogy a helybeli kerék­pár egyesület elhatározta, miszerint a tagokat halálozás esetén, kerékpáron fogják a temetőbe kivinni. Az hirlik, hogy Bock papa taka­rékossági szempontból a tömeges fel­rándulókkal fogja a kiállítást megte­kinteni. Az hirlik, hogy Huszár Marcsa nemrég egy oly betegségből épült fel, mely minden tisztességes családnál be­következhetik. Az hirlik, hogy a sorozó bizott­ság előtt néhány fiatal ember ijedtében a tremolót fújta. Az hirlik, hogy Treszka frájlának kényes természetű rendezetlen számlái maradtak a vidéken. Az hirlik, hogy Devecserben mo-.t már minden rendben volna, csak a ta­karékpénztári igazgatók innák meg egymással a brúdert. Az hirlik, hogy a csóthi plebánosna az ugodiak ráfogják hogy elmezavart, Az hirlik, hogy a dohánygyárba most már kasziros frájlákat is felvesz­nek, csak jó előnyei legyenek. Az hirlik, hogy az aszfalt korzón most már újra veszélyes a közlekedés. Az hirlik, hogy a noszlopi plébá­nosnak már freskók nőnek az orrán. Az hirlik, hogy a Főiskola utcá­ban annyira javult a járda, hogy most már a járó közönség nem a nyakát, hanem csak a lábát törheti ki. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője betegségét többen a »Nő­válasz«nak tulajdonítják. SfliMMii — Városi közgyűlés. Pápa város képviselő testülete f. hó 23-án — holnap — rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. A polgári leányiskola részére felaján­landó telek kérdésében érkezett magas ministeri leirat. 2. A tanító képezde czéljaira nagyobb ajánlatot tenni fel­hívó tanfelügyelői értesitvény. 3. A városi gyámpénztár 1895. évi száma­dásai vizsgálatáról felvett árvaszéki jegyzőkönyv. 4. Bognár és társai kér­vénye a bástya utcza gyalog járdájá­nak jókarba helyezése iránt. 5. Steiner Izidor folyamodványa az Uj utczában egy személyes jogú gyógyszertár felál­lítása iránt. 6. Ujváry Jánosné kérvé­vénye Gizella leánya részére ennek nyugdijjaztatása idejéig havi 30 frt utalványozása is a lakásba Máj. l-ig való benn maradhatás iránt. 7. A 100.000 frtos városi kölcsön tárgyá­ban megkeresett pénz intézetek aján­lata és erre adott pénzügyi szakbizott­sági vélemény. — Személyi hirek. V é g­h t 1 y Dezső megyénk alispánja és K e r é n y i Károly dr. megyei főor­vos az ujoneózásra szerdán városunkba érkeztek. — Horváth Lajos volt föszolgabiránk, ki jelenleg Losoncon anyakönyvi felügyelő, kedden néhány napi tartózkodásra Pápára érkezett. Horváth Lajos, Fenyvessy Ferencz dr. orsz. képviselő vendége. — Perczel Dezső belügy­miniszter Pápán. Mult számunk­ban adtunk hirt, hogy Perczel Dezső belügyminiszter mult szombaton Perczel József ezredes és családja lá­totogatására városunkba érkezett. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom