Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-08-02 / 31. szám

0, PÁPAI KÖZLÖNY 189G. augusztus 2. kelt megyék képviselői s számos honoratior vendég vett részt, az uj intézmény nagy jelentőségéhez szép eredménnyel folyt le. A műtanrendőri bejárásnál képviselve voltak a kereskedelmi ministerium képviseletében : dr. Stettina József osztálytanácsos, a vasút és hajózási fó'felügyelőség részéről Uhlarik Béla főfelügyelő, a posta és távirda felügyelőség képviseletében Kis Gyula felügyelő, a m. á. vasutak igazgatósága részéről Wachsmann Ferencz főfelügyelő és Bock János felügyelő, a szombathelyi üzletvezetőség képviseletében (a hová ez az uj vonat beosztatott,) Honheiser Adolf h. üzletvezető, Krigs-Au báró felügyelő, Preyer Ágoston, Takács Jenő mérnök és dr. Strambolszky Lajos pályaorvos, a győr-sopron ebenfurti vasút részéről Mazari lgnátz és Csillag Miksa, Veszprémmegye részéről Kolozsuáry József főjegyző, Kruspér Pál főmérnök, Végh István főszolgabíró, Sopronmegye részéről Hajas Gyula főszolgabíró és Keleti Izsó mérnök, az engedményes financirozó céget Lindheim Vilmos lovag és Achátz Adolf titkára képviselte. Ezenkívül megjelentek az összes vállalati mérnökök, alvállalkozók a helyi sajtó szerkesztői s számos vendég Pápáról összesen mintegy 40-en. A találkozó a helybeli állomás pályaudvarán volt, hol Lindheim és Ritschl épitési vállalkozók fogadták a bizottságot és vendégeket. vonat, egy terem kocsiból, mely a bizottság részére volt fenntartva és ezenkívül 4 első és második osztályú kocú szakaszból volt összeállítva. A lokomotív után, alkalmi célszerűséggel nem kőszenes tartány kocsi kapcsoltatott, hanem egy külön kocsi, mely csinos mennyiségű hideg felvágottat, sört, bort, és cognacot hozott 2 pincérei egyetemben. Miután Stettina osztálytanácsos konstatálta, hogy a műtamendcri bejárást eszközlendő bizottság teljes szám ban megjelent, a vonatot pontban 9 órakor megindították az uj vonalra. Az uj vonal Pápa és Csorna állomásokat 1 kivéve, Marcaltö, Szany Sit. András, Egyed-Csanak, Rába Podány állomásokat érinti. Ezenkívül 13 őrházzal rendelkezik, melyek közül 2 őrház »megálló helyeküU lesznek felhasználva, ha erre a minister engedélyt fog adni. A 2 sz. őrház engedélyezés esetén »Ihászi« a 8 sz. őrház »Egyed« megálló helyül van kiszemelve. Az egyes állomásoknál és néhány őrháznál a bizottság képviselői bementek az állomási épületekbe, azt, valamint az irodát, pénztárt, stb. átvizsgálták, kiadták az utasításokat s csak ennek végeztével inditatott tovább a vonat. A Rába folyón emelt vashid mellett hosszabban tartózkodott a bizottság és a legnagyobb elismerést fejezte ki az épitési vállalatnak. Máskülönben is az egész vonalon tapasztalt rend, és csiny meglepte a bizottságot. Elismeréssel adózott az épitési vállalatnak a vonal alépítményei komplett kiviteleért, az átereszek, hidak célszerű és biztos kiépítéséért. De a legteljesebb elismerést az állomási épületek s melléképületei vívták ki. Minden tulzottság nélkül konstatálható, hogy ily ízletes, szép villaszerű állomási épületek, mint ezen a vonalon, nincsenek ma az ország egyetlen helyi érdekű vasút, vonalán sem. Csínnal be| rendezve minden helyiség, minden iroda, ' a lakószobák, és várótermek. mily hosszas érvelés falra hányt borsónak, pusztában elhangzó beszédnek bizonyulna. Nem akarunk e kérdéssel még azon okból sem hosszasabban foglalkozni, mert azt hihetnék a rövidlátók, hogy valakinek érdekében írunk, pedig minket tisztán a kerület java vezérel és nem személyi érdek. Miként mondánk, a válaaztás mozgalmai már nyilvánosok. Ugy látszik az ellenzék is fog jelöltet állítani, a mi a választást annál érdekesebbé teszi, de a választóknak annál jobban kell ügyelni magukra, hogy a politikai nézet mellet a kerület érdekét se veszítsék szem elöl, mert elvitázhatlan igazság, hogy szépen fejlődő városunk érdekeinek megóvásáról is szó van a választási fontos ügynél. A pápa-csornai vasút megnyitása. A pápa-csornai vasút, melynek építése annyi sok vajúdáson ment keresztül, tegnap adatott át ünnepélyesen a közforgalomnak. A 36.4 kilométernyi vasutat, a mely a magy. államvasutak Pápa állomását, a győr soproni-ebenfurti vasúttal köti össze s Nyugat Magyarországgal rövidebb összekötetést létesít, a kereskedelmi minister üzemképes állapotban találta. Az ünnepélyes közforgalom átadását a műtanrendőri bejárás előzte meg, mely mult hó 27-én — héttőn — tartatott meg. Ezen hivatalos aktus, melyen a kormány, mint a financierozó engedményes cég ugyszinte az államvasutak igazgatósága, valamint az érdeDe mikor az asszony pár perez múlva fehér csipkés pongyolában odaült melléje a divánra s piros arczát odafordította feléje, egész közel, hogy érezte a lehelletét, elfelejtette a béreseket, meg az egész jelenetet, magához szorította a feleségét s lassan, akadozó hangon, súgva ejtve ki minden szót, kérdezte tőle : — Ugy-e szeretsz, nagyon szeretsz, te édes ? II. Csak a harmadik hónapban mentek be először a városba. Sorra járták a Tatárék ismerőseit, ellátogattak Dorogi rokonaihoz is. Akkortájt színészek játszottak a Fehér bárány nagytermében. Mariskának nagy kedve volt színházba járni. Az ismerősei is sürün mondogatták, hogy miért nem jönnek be este. Nem illik, hogy mindig csak otthon ülnek. Kálmán két széket bérelt az első sorban s bejártak a színházba. Előadás után kint vacsoráztak a kertben, ahol a színészek és a színésznők is elvegyültek a vacsorázgató publikum között. A fitos orrú primadonna Doroginé füle hallatára kérdezte Gencsi Pistától, hogy ki az a csinos ember s oda mutatott az felé, a hol Dorogi ült a feleségével. — Látja, Kálmán, magát már észrevette a/, az asszony, szólt csípős hangon a menyecske. Dorogi kihörpentette a borát, nagyott csettentett a nyelvével és azt mondta : — Csinos fruska, kár, hogy az orra fitos. Többet aztán nem is beszéltek róla. Egy este Doroginé otthon maradt, Kálmán meg bent járt a városban s ott maradt az előadásra is. Színház után közrefogták a czimborák, oda ültették a primadonna mellé, a ki egy párszor rajta felejtette a szemét. Csinos asszonyka volt, a férje, a hős-szerelmes, a vacsora végeztével rendszerint arról vitatkozott, hogy Shakespeare Verulami Baconak volt az álneve, meg hogy a romantikus drámák ideje már lejárt. A felesége meg ezalatt szorgalmasan töltögette az urának a bort s mire éjfél felé járt az idő, Kőhalmi Alfréd — ez volt a neve a társulat hősének — félálomban szavalta Hamlet monológját. Dorogi szeme is fénylet a bortól meg a primadonna közelgésétöl. Az asztaltól lassan-lassan távolodtak a czimborák s ők ketten maradtak. Dorogi mint merészebb lett, az asszony meg tartózkodóbb. Már nem beszéltek hangosan, csak suttogva . . . III. Hajnaltájt hajtatott haza Dorogi. Mikor a rozzant fahidhoz ért, a honnét már az .övé volt minden, egész az akáczfa sorig, a felesége jött elébe kocsin. A mámoros éjszakának édes emlékei egyszerre eltűntek az agyából. Olyast érzett, mintha most józanodott volna ki részegségéből. Undor fogta el, mely az emberen erőt vesz, mikor kiheverte az ital-adta mámort s újfent ivásra fogják. A felesége kocsija már az övéhez ért, de nem állt meg. Dorogi odakiáltott a kocsisnak, hogy megállj ! de az asszony meg ráparancsolt, hogy csak hajtson tovább. A kocsis az asszony szavának engedelmeskedett, s a lovak közé vágott. A lovak őrült sebeséggel vágtattak tovább. Dorogi kirántotta kocsisa kezéből a gyeplőt, s megcsapkodta a csikókat, kergette a feleségét. Az meg, hogy látta, hogy férje jön utánna, ráparancsolt a kocsisra, hogy hajtson, a hogy tud. Már a városhoz közel jártak. A templom tornyára a nyári hajnal korai napsugara hintette aranyos fényét. A város melletti rétekről vadvirágok illatát hajtotta a hűvös szellő a város felé. Ugy ragyogott a fűszálakon az apró fényes harmatcsepp, mintha apró gombostű fejekkel lett volna teleszurkálva a fű, meg a virág. Kevés ember járt még az országúton. A ki látta a sebesen vágtató két kocsit, csodálkozva nézett rájuk. A templomnál hirtelen megállt az első kocsi. Elszakadt az istráng s az egyik ló meghőkölt. A kocsis önkéntelenül rántotta vissza a gyeplöszárat. Doroginé ijedten nézte a porfelhőt