Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-07-19 / 29. szám

1896. junius 14. PÁPAI KÖZLÖNY 7. A róm. kath. polgári leányiskola, Á róm. kath. polgári leanyiskola, mely az irgalmas nővérek vezetése alatt áll, a hitközség tulajdona. A felügyeletet a ioo-as bizottság kebeleből választott iskolaszék által gyakorolja. Az intézet tanitó testülete : JVéger Ágoston igazgató, Hdnrich Gyula hitoktató. Rendes tantárgyakat Stengl Blanka igazgatónő. Leideman Alba, Tolonits Alfreda, Korányi Gizella, Olesz Mária irgalmas nővérek és Hannig Gyula. Rendkívüli tantárgyakat SeidemaJDl Alba (égetett fafestés), Olesz Mária (művirág készítés) és Sterbeczky Irma (zongora) tanítottak. Az intézet 1892 évi október hó 21-én a minister által nyilvános jogú polgári leányiskolának vyilvánitatott. A szegényebb növendekek között 500 könyv osztatott ki, mely célra Néger Ágoston 22 jorintot adományozott. Ugyszinte 166 gyermek ruházattal lett ellátva. Szept. 24-én Vargyas Endre kir. tanfelügyelő ur meglátogatta az intézet osztályait, a gyermekek megjelanése fölött megelégedéset nyilvánitá, de hevesen kikelt az ellen, hogy az I. osztályokban a gyermekek száma oly nagy és kijelentette, hogy ennek beszüntetésére hivatalos lépéseket tog tenni. Az iskolaszéki tagok közül Pető Menyhért, Somogyi Cziprián, Schulz Vendel és Heinrich Gyula látogatták meg hivatalosan az intézet elemi és polgári iskoláit. Továbbá az intézet főnőknője, illetőleg az igazgató tanítónő 3 izben látogatta meg az egyes osztályokat, minden alkalommal más-más tárgyat hallgatván meg. A millenáris ünnepség május 17-ére lett kitűzve, de a grófi családban bekövetkezi tt haláleset miatt 24-ére halasztatott, amikor délelőtt az ünnepélyes nagymise után a templomtéren tartatott meg a püspöki tervezet szerint. A magyar öltözékü fiuk és leányok nagy száma emelte az ünnepély fényét. — Délután az intézet óvóhelyiségében folytatódott az ünnepély az iskolai elöljáróság és nagyszámú közönség jelenlétében, ahol is a szereplők kizárólag a polgári leányiskola növendékei voltak. A lefolyt iskolai tanévben a város 300és a takarékpénztár 100 frtot adományozott az intezetnek; ezen nagylelkűségért hálás köszönetet mond az intézet igazgatósága. A róm. kath. elemi leányiskola. Ezen intézet szinte a zárd^épületben van elhelyezve es az irgalmas nővérek vezetése alatt áll. A fölügyeletet ugyanazok teljesitik mint a polgári leányiskolában. Az intézet 4 osztályból áll, az I osztály azonban a. növendékek tullátogatottsága folytán A ) es B.) osztályokra lett elosztva. A tanári testület Gasparik Ágnes (világi), Csarnay Emerika, Markhöt Angéla, KuglicS Regina. A kisdedóvó Pandúr Laura és lillner Lujza irgalmas nővérek vezetése alatt álatt áliott, melyet 82 fiu és 105 leány látogatott. • Ezen értesítőben még az elemi és polgári iskolával összekötött internátusba lepni óhajtó növendekek számára előirt feltételek s határozmányok vannak elősorolva, melyre más alkalomma] fogunk reflektálni. A rom. kath. elemi fiúiskola. Ezen intézet igen nagy látogatottságnak örvendett ez évben. A növendékek száma 382-őt tesz ki. Az intézet igazgatója JS'éger Ágoston. Hitoktatók Kálmán József és J\aglj Angyal. Tanítók : Hailllig Gyula, Mátz József, Pintér Gyula, Proszt Ignácz, Tauber Sándor, Varga József és Heszky Ágoston. A tanév esemenyei : A lefolyt 1895—96iki tanév ünnepélyes »Veni Sancte«-val szeptember 15-én nyittatott meg, s a tanítás egész junius 13-ig tartott, a járványos betegség miatt a vizsgálatok 1 5-en kezdődtek. A róm. kath. hitközség iskolaszéki tagjai, valamint Kaufman Géza csóthi plebénos és pápa kerületi egyházi tanfelügyelő a tanév folyamán többször meglátogatták az iskolát. Az évzáró vizsgálatok jun. 15—20-ig tartattak Néger Ágoston apát esp. plébános, az iskolaszeki tagok és az érdekel; szülők jelenletében. A gyermekek a hidegebb hónapok kivételével naponkint jelen voltak a szent misen osztálytanítóik felügyelete mellett, s tanítóikkal együtt kétszer gyóntak és áldoztak. A szegényebb gyermekek tankönyveket s közülök csizmáka} is kaptak. Az évzáró »Te Deum« junius 29-én tartatik. F. év május hó 17-én 9 órakor, ünne pélyes »Te Deum«-mal tartatott meg Hazánk ezredéves fennállásának örömünnepe, melyen a róm. hath. hitközség képviselőtestülete, iskolaszéke, a hivők nagy száma, az összes elemi fiu és leány, ugy a róm. kath. polgári leányiskola növendékJ jelen voltak. A polgári kor mulatsága. — 1896. julius 12. — H. polgári kor a minden évben szokásos kerti helyiség megnyitása alkalmából rendezni szokott nyári mulatságát f. hó 12 én — vasárnap— tartotta meg a kor helyiségéb n. Már évek hosszú során át nem volt. | ily minden tekintetben fényes sikerű mulatsága a polgári körnek, mint ez alkalommal. A mulatság ugy erkölcsi mint anyagi sikerét nemcsak a gyönyörű idő de az intelligensebb osztály tömeges megjelenése nagyban elősegítette. Valóban mint örvendetes tényt konstatáljuk, hogy ez alkalommal az intelligesebb osztály — a hagyományos szokástól eltérőleg — nagy számban volt képviselve a mulatságon mi egyszer! smind remélni engedi, hogy ezen megváltoztatott álláspontukat a jövőben is tentartani fogják. Utoljára is be kell látniok hogy a polgári elemmel való érintkezés csak hasznukra válhatik. A mulatság már délután 2 órakor tekeversennyel vette kezdetét. A dijak elnyerésében számosan vetekedtek egymással s esti 8 óráig, a mikor is a verseny véget ért, igen kedélyes és vig társaság gyűlt egybe a tekepálya körül. Az első dijat Schnattner Géza 10 korona (21 báb) a másodikat Siittö Kálmán 6 korona (20 báb) a harmadikat Csík Károly 4 korona (19 báb) értékben nyerte el. Nyolcz óra után kezdett gyülekezni a mulatók egész serege és egy fél óra lefolyása után már zsufíolásig megtelt a lampionokkal és mécsekkel fényesen kivilágított kertihelyiség. Kilencz óra lehetett, midőn I.ángó Náci zenekara ráhúzta a csalogató csárdást és a fiatalság mindjárt kezdettől fogva a legnagyobb hévvel togott a az urát. S mikor az belépett, jó szóval, köszöntéssel sietett elébe. Annál csodálatosabb ez, mert éppen délelőtt a nagysága átkozottul veszekedő kedvében volt. Valami katona hozott egy levelet (Juhász Laura, akit azonban közönségesen csak Kozinak hivnak, nem tudja hogy mi volt abban a levélben), s az szörnyen fölmérgesitette a nagyságát. A konyhában előre tanakodtak, hogy micsoda háborúság fogadja majd a nagyságos urat, mikor hazajön: erre a nyájas fordulatra a konyhai körök egyáltalában nem voltak előkészülve. Azóta különben van már olyan nap is, hogy ebédnél, vacsoránál beszédbe ereszkednek a nagyságék. Sajnos, ez az állapot ritkán tart öt perczen tul, mert ekkora rendesen eszükbe jut, hogy ők tulajdonképen haragusznak egymásra. Ilyenkor a beszélgetés vége nagy veszekedés szokott lenni, vagy ijesztő némaság, szótlan villa csörömpölés. Ez idö szerint Juhász Laura megfigyelései többre nem terjedhettek ki ; ha megint nagymosás lesz Burnáéknak, ismét többet tapasztalhat. Föltéve természetesen, ha a nagysága megadja az egy forint husz krajczár napszámot, a min alul ő most már senki fiának nem fog mosni, különösen, mióta a méltóságos főispánné és az ö vezető kezeire bizza a nagy mosást. Bikkfai András, ötvennvolcz éves vármegyei hajdú. A megye huszárja volt már a 61-iki tisztújításon ; jelenleg a hivatalos helyiségek gondozója. Füt, söpör, gyertyákat készít be, pipákat tisztit, és a számlával alkalmatlankodó szabókat dob ki. Abban a szobában, a hol a Barna tekintetes ur dolgozik, van asztala egy öreg dijnoknak is. Valamikor földesúr volt, de hamar végzett. Bátyja ura az egész vármegyének ; apró kölcsönök fejében kihallgatja mindenkinek a baját és jó tanácsokat szállit. Bikkfai András bejár ebbe a szobába : elég gyakran, mert az öreg ur fázós természetű, sokat kell fűteni neki. A beszélgetésüket (pedig nem akarja, isten bizony, nem akarja ; asszony személynek való a hallgatózás) olykor meghallja. A múltkor azt mondta az öreg a Barna tekintetes urnák ! — Meglátod öcsém, az a főhadnagy, az lesz a te szerencséd. Az asszony már is kiábrándult belőle. Csak jusson a fülébe az a sok furcsa história, a mit beszélnek róla, meg is veti. Akkor aztán annál nagyobb szerelemmel fordul te hozzád. Barna Miklós a fejét rázta : ö bizony nem hiszi. Pedig ugy lesz, fogadok rá. Látod, már is nyájasabb és jobb kedvű. Fiam, a vas most melegszik, el ne felejtsd ülni. Légy olyan udvarias és előzékeny, a milyen csak lehetsz. No, nó, azért a büszkeségedet még nem kell föladni. Lehetsz komoly, tartózvodó, békülő jeleneteket világért ne te prolokálj. Persze, egy kis rafTinériával arról is lehet gondoskodni, hogy az asszony minél hamarabb megtudja, miket cselekszik a drágalátos főhadnagy. Ezt magamra vállalom én. Meg fogod látni, hogy borul majd utána a te nyakadba. Bikfai András, mikor a szenes kannával megint bejött, hallotta, hogy az öreg ur | szokatlan nagy összeget, egyszerre tiz forintot kér kölcsön. Barna Miklós készséggel megadta, s az öregtől hála fejében ezt a biztatást kapta. — Csak bizd egészen rám a dolgot. Holnapra nem, holnaputánra már szent lesz a béke köztetek. Csak légy komoly és udvarias ; a többi az én gondom. Az utolsó tanú Simon Panna, szobaleány. Szeret sokat beszélni, beszéd közben csípőre teszi a kezét. — Ugyan kérem, mesebeszéd az egész, ha mondom, hogy mesebeszéd. A mult vasárnap szegődtem hozzájuk. A ki csak megtudta, hogy Barnáék szobalánya leszek, mind ijesztett: Ne menjen oda, maga szerencsétlen. Az asszony egy száz nyelvű hárpia, az ur egy morgó medve. Mindég veszekednek egymás közt, szidják a szegény cselédet.