Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-05-31 / 22. szám

V. évfolyam Pápa, 1896- május 31 22. szám Közérdekű független hetilap. - Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK és NYÍLTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedésében. Pápa város ünnepe. Pápa város hazafias közönsége jogos önérzettel illeszkedik bele azon ünnepségek keretébe, amelyek jelen év­ben hazánk minden részében végbe­mennek és együttvéve Magyarország ezeréves fennállásának nagy nemzeti ünnepét képezik. Ebben az örömünnepben Pápa városának is méltó szerep jutott. A hazaszeretetnek, a nemzeti lelkesedés­nek szebb lüktetését alig lehet elkép­zelni, mint a milyen Pápa városában megnyilatkozott. Lélekemelöen, városunkhoz, mely egy nagy vidék kulturális középpontja, méltóan s minden részében a legsike­rültebben folyt le a pünkösdi ünnepek két napján megtartott Pápa város mil­leniumi ünnepe. Öröm és lelkesedés áradt szét az ünnepnapokon mindenkin s igyekezett is kifejezést adni az érzelmeknek. A házakat fellobogózták, díszítették, s mindenki azon volt, hogy r.'sztvevésé­vel ne csak emelje az ünnepségek fé­nyét, hanem hazafias érzésben meg­erősödve még forróbb szeretetére gyul­ladjon ennek az ezredéves drága ha­zának. Az ünnepségek fénypontja a vá­rosi diszközgyülés volt, mely örökké emlékezetessé teszi ünnepünket. Ke­gyeletes érzelmeinknek méltó tolmácsai azok a szavak, a melyek az ezerév méltatásaképen az ünnepi szónok Fenyvessy Ferencz orsz, képvi­selő ajkairól elhangzottak. S mi meg vagyunk győződve, hogy nincs városunknak egyetlen egy lakója, aki ezen ünnepnapok b' hatása folytan ezen érzelmeket bensöleg át ne érezte volna és a milleniumi ünnepna­pok jelentőséget nem méltányolta. Hogy pedig utódaink is láthassák és olvashassák, miként ünnepeltük meg hazánk ezeréves fennállásának emlék­ünnepét, nagyon is üdvös intézkedése volt a díszközgyűlésnek, hogy az ün­nepnapokon megtartott ünnepélyek ugy­szinte a közgyűlésen elmondottak jegy­zőkönyvileg megörökítessenek, s mint a letűnt ezerév záróköve és egy ujabb ezerév záloga örök emlékezet okáért Városunk levéltárában elhelyeztessék, az ünnepi beszéd tartalma kinyomat­tassék s a képviselőtestület tagjainak ugyszinte a helybeli erkölcsi testületek nek megküldessék. Magasztos és fenséges ünnepet ül­tünk, de ezen ünnepek jelentőségét ugy ünnepeljük meg legméltóbban, ha mélyen szivünkbe véssük ezeréves tör­ténelmünk tanulságait és követjük a dicső ösök példáját, akik számunkra ezt a hazát annyi viszontagság között egy ezeréven át megtartották. Mindenek felett pedig adjunk há­lát a Gondviselésnek, hogy bennünket ezen örvendetes ünnepnapokkal bol­dogított és megengedte érni a máso­dik ezer év kezdetét, melyben hisszük, hogy városunk lakossága híven az ut-óbbi évek szelleméhez tántorilhatlan követője leend azon fáklyának, melyet a honszerelem lángja gyújtott meg, és ennek fényénél haicólni fog azon zászló mellett, melyre e szó van írva: sHa­1 a d ás," Hisszük és reméljük, hogy polgá­raink e zászlót el nem hagyják és ez biztosit bennünket, hogy Pápa városa a második ezer évet kifejlődve, meg­erősödve éri meg. Adja Isten, hogy ugy legyen ! A nagy örömünnepek lefolyásáról a következőkben számolunk be : MÁJUS á4-ÉN. A r. k. iskola ünnepe. A római katholikus iskola növendékei igen szép ünnepélylyel ülte meg e hó 24-én édes hazánk ezer éves dicső fennállásának emlékezetét. A legjobb hangulatban gyüle­keztek reggeli 8 órakor osztályaikba a nö­vendékek. Öröm sugárzott mindegyik arcáról, zászlók alatt és tanítóik kíséretében vonul­tak át a plébánia templomba az ünnepi is­tentiszteletre, melyet J\'éger Ágoston apát­plébános fényes segédlettel celebrált. Az istentisztelet után a növendékek a templom előtti téren sorakoztak, a hol már nagyszámú közönség ellepte az ünnepély szinterét. A sok zászló, a növendékek gyö­nyörű csoporzata, a templom körüli diszités igen szép látványt nyújtott. Az ünnepély Silit József hitközségi elnök ünnepi beszédével vette kezdetét, ki beszédjében buzdította a növendékeket ha­zafiságra, mert csak igy lehetnek méltó utód­jai a dicső elődöknek. Az ünnepi szónok re­mek beszédje nagy hatással volt a megjelent közönségre és annak végeztével zajos éljen­zésekben tört ki. Az éljenzés csillapultával Jfannig Gyula tanító tartott felolvasást hazánk ezer­éves múltjából, mely felolvasás általános tet­szésben részesült. Ezután a növendékek sza­valatai és előadott hazafias dalai következ­tek nagy tetszés közepette. Á szavalatok után JVégcr apátplébá­nos mondott rövid imát, megáldva a növen­dékeket, ezután az összes növendékek a „llymnuszM elénekelve, az ünnepély befe­jezést nyert. Az apáca zárdában. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló leányiskolában május hó 24-én délután 3 órakor tartatott meg az ezredéves örömün­nep. A nemzeti szinü lobogókkal, dísznövé­nyekkel egy szép kertté alakított ovoda he­lyiségben volt az örömünnepély lefolyása. Áz ovoda helyiségben emelvény volt felállítva, mely fölött virág füzérrel megkoszorúzva a királyi pár arcképe volt elhelyezve. A növendékek világos szinü ''ruhába, mellükkön nemzeti kokárda és szalaggal szép rendben felállítva, az énekkar Hantiig Gyula énektanár vezetése alatt az emelvé­nyen foglalva helyet kellemes látványt nyúj­tott a diszes közönségnek, mely a termet teljesen megtölté. Az ünnepélyt a „Szózat" éneklése nyi­totta meg, melyet az összes növendékek énekeltek. Aztán következtek hazafias költe­mények szavalata és hazafias dalok éneklése. Kiváló tetszésben részesült Réz Eliz növen­dék hatásos szavalata és Gaál J. alkalmi beszéde. Az ünnepi műsor végeztével Sillt Jó­zsef kir. közjegyző lépeti az emelvényre és tartott beszédet a növendékekhez, szépen fejtegetvén, hogy a nemzet ezeréves múlt­jában nagy szerepük volt a nőknek, legyenek ök is méltó utódjai azoknak. Végül köszö­netet mond a tanári karnak és az irgalmas nővéreknek ezen szép ünnepély megtartásá­ért. A beszéd után még egy karének és egy szavalat következett s az ünnepély az ősz­szes növendékeknek a „Rákóczy" dal éneké­vel véget ért. A vendégek a szépen sikerült ünnepély hatása alatt siettek üdvözölni Bianka nő­vért, mint az intézet lelkét, ki a gondjai alá bízott növendékeket oly bölcs tapintattal, oly hazafias irányban vezeti és képezi őket, hogy azok majdan hasznos tagjai lehessenek társadalmunknak. A színházban. Ezeréves ünnepünket a városunkba időző Komjáthy színtársulata is méltóan ün­nepelte meg. Közönség vajmi kevés volt a színházban, de egyrészt a kivilágításnak tud­juk be, mely ugyanakkor volt, másrészt pe­dig annak, hogy a díszelőadás az ünnepi programúiba nem volt felvéve. A díszelőadás a ,Rákóczy indulóval" vette kezdetét, mely után Kom ját hl/ Já­nos igazgató Szávay Gyula „Ezer tavasz" cimü alkalmi költeményét szavalta el. A köl­tői ihletseggel és mély érzéssel előadott sza­valat a közönség körében n;igy hatást tett, s az igazgatót szűnni nem akaró tapssal ju­talmazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom