Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1896.

1896-05-17 / 20. szám

lett. Felső-Bakony vidékén Teleki faluban az Árpádházi királyok telepitették le a királyi szakácsokat és Szent-Gálon a királyi vadászokat. Ott van Bándon Essegh vára, az Essegh nemzettség vára. Itt tartották az egykori bakonyi főispánok székhelyüket. Ott van Tapolczafo, a hol mikor még a mészkő és dolomit sziklákat rengeteg erdő takarta be, a forrás partjain áldoztak pogány őseink. Az oltárok még ma is megvannak. Ott van Pápa sok érdekes történeti reminiscentiáival. Ott van Kinizsy Pálnak, Zápolyainak, majd Bakacs Tamásnak Somlyóvára. Ott van Nagy- Vázsony, melynek völgyében fekszik Kinizsy, Mátyás király hires hadvezére. Ott van Kenese, a hol 1532-ben országgyűlést tartottak, s a hová még V. Károly császár is elküldte követét, s a hol lstvánffy veszprémi és Ormándy várpalotai kapitányok leverték Ali béget. Ott van Enying, az enyingi Török Bálint hírneves családjának ősi fészke. Ott van Berhida, a hol szintén országgyűlést tartottak, a hová VII. Kelemen pápa és János király küldte el megbízottait. Itt verte le Telekessy veszprémi és Rátkay Pál pápai várkapitány Veligán pasának seredét. És itt van mai székvárosunk, Veszprém, a négy hegyre épült ősi város, az egykori Rhispia gyarmata, Cimbriana városa, Nagy Károly egykori Weissbrunn városa. Itt van a 900 éves Gizella kápolna, a hol Gizella. Szent István király neje, az ő királyi koronáját őrizte és mi őrizzük az ő palástját; itt van ez ősi város, a melyet egykor Árpád, fiának Zsoltnak nászakor, egyik leghívebb hívének adományozott, s a melynek egyik hegyén leverte Szt. István a pogány lázadókat; itt van ez ősi város, hol Szent István a legelső püspökséget alapította; ez ősi város, melynek egykori tudós iskolájáról és a városról IV. László oklevele szóról szóra azt mondja, hogy — „tudja mindenki, miszerint azon idő óta, mióta Magyarországon a szabad mesterségek virágoznak, azóta Veszprém városának virágzó hire, — tanítóinak kitűnő tudománya és tanulóinak szép száma miatt — az egész Magyarországon mindig növekedő dicsőséggel ragyogott." (Hosszas éljenzés.) Es itt vannak még — megvannak még! — a bástyák is, törököktől visszafoglalva, ugy miként századokkal ezelőtt. * * Megvannak még a Bástyák! Tisztelt Díszközgyűlés. Tisztelt Vendégeink. Ám a jövő, második új ezredévnek nagy harcában kőnél erősebb bástya az, a mi e hazát megfogja védeni. (Lelkes éljenzés.) Kőnél erősebb bástya az, a mit egy ezredév tanulságainak drága érceiből építettünk fel és ime ma ország világnak bemutatunk és felszentelünk és sértetlenül átadunk utódról utódra. E nemzetfentartó bástya: Hűség a Királyhoz. Hűség a Hazához! Ez érzelem szentsége vezérelte ma ide Veszprém vármegyét, itt látjuk a vármegye díszét, színe javát, s csak sajnálhatjuk, hogy históriánknak fényesen kimagasló nevével biró főispánunkat nélkülöznünk, kell. (Lelkes éljenzés: Éljen a főispán. Éljen Esterházy gróf 0 Excellentiája.) Ez érzelem szentségétói midőn áthatva itt állunk két évezrednek elválasztó mesgyéjén, s képzeletünk szárnyain átröpültünk az időknek sokaságán, át a magyar könnyek tengerén, át a honfi vérnek özönén: jusson eszünkbe, hogy azért lett e föld magyarrá, mert ezer év alatt a magyarnak vére és arcának gyöngye, verejtéke hullott rá. (Zajos éljenzés.) Jusson eszünkbe mi volt e Haza ezer év előtt és mivé lett e Haza ezer év után? És ha ez eszünkbe jut, akkor örömmel, büszkességgel a szivünk eltelik, hogy hirdethetjük, nincs többé itt rom sehol! Felépitvék a családoknak békés hajléki; felépitvék a tudománynak fényes csarnoki; felépitvék a jótékonyságnak és emberszeretetnek menedék várai; és védve, tisztelve van minden vallásnak Isten-oltári. (Zajos éljenzés és taps.) S ezek mindegyikét önmagában és önmagának őrzi, a hatalmas oszlopokon, egy uj ezredév ércbástyáján, a nemzet hűségén szilárdul álló ezredéves ősi ház. (Lelkes éljenzés.) És örömmel, büszkeséggel a szivünk eltelik, hogy hirdethetjük: — nincs itt többé pusztaság sehol! A pusztának délibábja a gyárak füstjébe vész; munkában, versenyben áll e haza; szellemével e nép az eget vivja, de a kezével a föld rögét töri; őrt áll a törvény, fent virraszt a jog és alkotmányunkat Árpád kardja és Szent István koronája védi és e korona alatt minden polgár egyenlő és szabad. (Zajos éljenzés.) Ürömmel és büszkeséggel a szivünk eltelik, hogy hirdethetjük, hogy ime ezredéves ünnepünkre megjött üdvözlésével 50 millió hatalmas germán nép császárja, eljött üdvözlésével az olaszok királya, el NagyBrittaniának, Irlandok királynéja és India császárnője, s eljött az óriási orosz birodalom mindenható cárja is. Tehát a világ nemzetek hatalmas fejedelmei üdvözölték a magyar királyt és a magyar népet. (Hoszszas lelkes éljenzés.) Hitted volna-e ezt, csak egy századdal ezelőtt is, szépséges Hazám, drága Nemzetem?! • • * De szűnjék meg a szó és vegye át birodalmát a sziveknek érzése. Ez érzéstől áthatva és lelkesítve törjük szét a formalitások bilincsét és kiáltsunk itt is, e teremben, Te Deumot a magyarok Istenének/(Lelkes éljenzés.) Te Deum neked magyarok Istene, a ki egy ezredéven át hü pásztorunk voltál, ki őriző szeme voltál e nemzetnek, dicsőség a Te nevednek (Lelkes éljenzés)! Isten, hála neked azért, hogy egy ezredéven át fentartottad Árpád dicső népét és hála neked azért, hogy az első ezredév alkonyán és a másik ezredév hajnalán egy dicső királyt adtál nekünk, (Hosszas lelkes éljenzés: éljen a király!)a kinek trónja és koronája fényénél csak szive nagysága és alkotmány iránti hűsége nagyobb. (Éljenzés). Esdve kér ime ez ezredév Magyarsága, s e megye 200.000 lakosa ki mind hű Te hozzád és a hazához: adj e hazának, adj a magyarnak mindig egy ilyen királyt (Éljeuzés); de adj a királynak a mainál is nagyobb, szebb, dicsőbb hazát. (Éljenzés.) Tartsa meg az Isten a királyt, a hazát és népét, s benne és általa Veszprém vármegyét! (Hosszantartó, meg-megujuló taps és lelkes éljenzés.)