Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-01-20 / 4. szám

i895- JANUÁR 20. PAPAI KÖZLÖNY. 3­Évi közgyűlések. A ker. ifjúság önk. köre közgyűlése. A pápai kereskedelmi ifjúság ön­képző köre f. hó 13-án — vasárnap — tartotta meg rendes évi alakuló köz­gyűlését a Berger kávéház mellékhelyi­ségében. Rendkívüli nagy érdeklődést tanú­sítottak a kör tagjai ez alkalommal ugyanyira, hogy a kör uj helyisége szűknek bizonyult a tagok befogadására. Kohn Miksa a kör elnöke öröm­mel üdvözölte a szép számmal megje­lent tagokat s tartalom dus megnyitó beszéddel számolt be a kör mult évi működéséről. Jelentésében kiemelte, hogy a kör Választmánya Kötelességének minden al­kalommal fényesen megfelelt s hivatá­sát feliogva a kör virágzását, hatható­san befolyásolni igyekezett. Hazariasságát a kör azzal mani­fesztálta, hogy hallhatatlan nagy hazánk­fia Kossuth Lajosnak halála alkalmával az egybehívott választmányiülés rész­vétének jegyzőkönyvbe való iktatását rendelte el, ugyszinte a felállítandó em­lék szoborhoz 20 forinttal járult hozzá. Beszédében továbbá felemlíti, hogy a kör ez évben 10 éves fennállásának örvend, mi elég biztosíték arra, hogy a kor a modern társádalmi élet követel­ményeinek teljesen megfelel. Kéri tag­társait, hogy ugy mint eddig, ugy ezen­túl is tartsák meg a kör iránt az ér­deklődést s egyszersmind köszönetet mond a benne helyezett bizalomért s ugy a maga mint a választmány nevé­ben a szokásos lemondását beadja. Nagyon szomorú húsvétra, volt kilátá­sunk ; talan ; a legszomorubbra ! . . . Az orvos kiszegezte a kapura a vörös czédulát; az én drága »szivem közepe« pe­dig ott feküdt a zöld hálós — agyban, mint egy kis beteg galamb. Ott ültem az ágya előtt, a balkezem nagyujjat átölelte mindakét kezevei, — mintha az lett volna, a mi itten tartja ezen a világon, Beh szomorú egy szabadság volt ez í „.. A mamája —• kit az a gondolat, hogy egyetlen gyermekét elveszítheti, egészen megtörött — a másik szobaban szintén ágy­ban feküdt. Ö mellette a férje virrasztott. A roncsoló toroklob kegyetlen dolgo­zott. A szivem készült megszakadni, mikor annak az ártatlan kis jószágnak a fuldoklá­sait hallottam. — Gyula bácsi ne hagyjon meghalni! . . feZek voltak az egyetlen szavak, melyeket olykor, olykor hallatott. Intett, hogy felakar ülni. Fölsegítettem. Ebben a pillanatban lepett be a plébá­nos ki. meglátogatni jött kis kedvenczet. Drága kis Jolánkám, szívszaggató si­koltással tartotta maga elebe oly hamar le­togyott sárga kis karjait; hogy ne engedjük oda az ágyához. Felt a paptól . . t talán ez volt a halál előérzete. Közeledett a húsvét. Nem választott már el, csupán ket nap bennünket a nagy ünneptől, A közgyűlés az elnök szavait több izben éljenzéssel kisérte s intézkedés tétetett a tisztújítás megkezdésére. Korelnöknek Löffler Sámuel vá­lasztatott meg. Ennek elnöklete alatt kezdetét vette a tisztújítás. A szavazás eredménye a következő volt : Elnök : Kohn Miksa, Igazgató : Lázár Adám, Alelnök : Schwartz Vilmos, litkár : Blau Henrich, Jegyző : Oester­reicher Gyula, Háznagy : Ungár Béla, Könyvtáros : Pfeifer ígnácz. Választ­mányi tagok : Schőnfeld Károly, Löff­ler Sámuel, Braun Samu, Braun Ármin, Breuer Miksa, Hirschler Miksa, Kértész Dezső, Gold Antal, Fischl Adolí. Póttagokká : Schlesinger Sándor, Appel­feld Géza, Blau Sándor. Több tárgy nem levén napirenden az ülést az újonnan megválasztott Kohn Miksa elnök befejezettnek mondotta kí. Az izr- nőegylet közgyűlése. A pápai izr. nőegylet dr. Lőwy Lászlóné elnöklete alatt f. hó 13-án — vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését. Elnök örömmel üdvözölte a szép számmal megjelent egyleti tagokat s midőn felhívja dr. Hirsöh .Vilmos egy­leti titkárt az évi jelentés felolvasására, az ülést megnyitottnak mondta ki. A titkár jelentése szerint az egy­let törzsvagyona 3134 frt 97 krt tesz ki a tagok száma pedig 341-re emel­kedett. A pénztári kimutatás szerint a mult evi bevetel, 709 frt 96 kr., a ki adás 414 frü 30 kr. volt és igy 295 frt Jolánkának eszébe jutottak a piros to­jások, oda kellett vinni az ágyahoz. Szegeny kis angyalom ekkor csinálta meg a végrendeletét. Intett, hogy a sok szép piros tojást mind nekem adja ; a plebanosnak tehát csakugyan nem juttatott egyet sem. ' Felvirradtunk húsvét másodnapjára, Mindenfelé mulattak, csak nálunk sirtak keservesen. Nem volt hát már többe »szi~ vem közepe.« Ott feküdt az én egyetlen kis virágom letörve, a rózsaszínű érczkoporsó alatt. A sikongatástöl visszhangzott a falu. Ontözködó legenyek jartak házról.házra, ön­töző üvegeikkel megriasztva a leánysereget; — a mi hazunk előtt kikerülték a sárga ho­mokot ! . . . Ami Jolánkánkat, csak egy ember jött el megöntözni; — a kinek piros tojást se szánt — ... a -plébános bácsi. A »circum dederunt« meg csak ment valahogy, hanem a mint az öntözőhöz nyúlt a jo öreg, egyszerre csak elcsuklott a hangja, odaborult mellenk a kis koporsóra, s ugy zokogtuk el együtt; »Requiem aeternam dona ei domine !« Papot, meg katonát, soha sem láttam még többe együitt sirni, csak a mi kis Jolán­kd.uk húsvétján ! . . . 66 kr. pénzmaradvány lett ez évre átvive. A zárszámadás és vagyonmérleg­bemutatása után a titkári jelentés jóvá­hagyólag tudomásul vétetett és a vá­lasztmánynak a felmentvény megada­tott. A választmány egyhangú válasz­tással kiegészített és végül hatarozatillag kimondatott, hogy a táncestély tiszta jövedelméből 150 forint rendkívüli se­gélyzéskép kiosztandó, mely kiosztással az elnökség bízatott meg. A titkár évi jelentéséből kiemeljük azon részt, mely az egyleti vagyon szaporodására vonatkozik. Az egylet célul, nem a vagyon szaporítást — mint azí más egyleteknél tapasztaljuk — ha­nem a segélyezést tűzte ki, mely hiva­tást a legnemesebb módon teljesiti is. A humanismus ily módon való gya­korlását csak örömmel vesszük tudomá­sul s kívánjuk, hogy ezen jó példát a többi humánus egyleteink is kövessék. Az ily humánus egyleteknek nem a pénz­gyüjtésre, hanem a szűkölködők segé­lyezésre kell minél több gondot fordí­tani. Ezen kijelentésünkkel nem akarjuk azt állítani, mintha a többi egyleteink ezen hivatásuknak nem felelnének, csak jelezni ohajtottuk, hogy az izr. nőegylet e tekintetben példás gyakorlatával jó­val felülmúlja a többi egyleteinket. Végül a közgyűlés az elnök, titkár, és választmánynak fáradhatlan tevékeny­ségeér jegyzőkönyvi köszönetet szavaz meg, s e>5zel a tárgysorozat ki j volt merítve. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés az elnök és titkár éljenzé­sével feloszlott. Városi közgyűlés. • 1B95. január 9. — A város képviselőtestülete tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Hogy mit határoztak, azt talán a megjelent képviselők egyike sem tudná megmondani s sajnos ennek a körül­ménynek tudhatjuk be mi is azt, hogy mi sem tudjuk. Azaz mégis iiataroztatc. Azt határoztak, hogy a jövő gyűlésen fognak határozni. Szóval a régi nóta járta, s járn fog mindaddig mig a képviselőtestület radikális uton nem fog intézkedni a sa­ját hatáskörében az ily szégyenletes allapotok megszűntére. régi sletidriáiiság a régi tcopinbaitücn vezetés jellemezte az egész gyűlés lefolyását. Maguk a képviselők nevettek ezen skandaiozus allapotok felett, de azért jól tudjuk, ha orvos­lásra kerülne a sor — ők volnának az elsők, kik Pilátusként mosnák a ke­zeiket. Valóban szégyenletes állapotok is ezek! Nem egy rendezett tanácsú város

Next

/
Oldalképek
Tartalom