Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-06-02 / 23. szám

4­PAPAI KÖZLÖNY Sajátságos egy szini évadunk is volt a mostani ! Csonka volt az egesz. A közönség nem bizott a színtársulatban es viszont a színtársulat nem bizott a közönségben. Ha jói meggondolom a dolgot mindkettőjüknek tökéletes igaza volt. A közönség nem bizott, mivel azt hitte, hogy a társulat nem veszi komolyan Pápa varosát s ha időközben jobb helyet talal el sem jön Pápára. A szintarsulat pedig erte­sülve jó előre a közönség ebbeli nezetéről csak pröbakep jött Pápára, azon feltevéssel, hogy legroszabb esetben összepakol s Szent Pál elvét fogja gyakorolni. Az első ket előadásnál még egyik fél sem ereztette a gyenge oldalat. i\ közön­ség szép számmal jött a színházba, a szín­társulat pedig azon hiszemben volt, hogy csalódott. Az összeütközés a »Charitás« elő­adásánál történt, még pedig a legnagyobb vehementiával. A közönség strájkolt, a színtársulat pe­dig rögtön intezkedett, hogy a strájkot be­szüntesse. Ultimátumot hirdetett, felebbezés nélkül sőt penzbeli vissztéritesi jog fenntar­tása mellett. Ugy látszik ez imponált közönségünk­nek. A strajk megszűnt, a közönség nem élt vissztorlási jogával, de azért a színtársulat nem vonta vissza az ultimátumát es péntekre hirdetett bucsuelőadással elejet vette a strájk ujabbi kitöresenek. Hiába volt minden I Nem vettek be a mezes madzagot ! Megtöltötték a nézőtért zsuffolásig az utolsó két előadásnál, de még egy »közkivánatos« előadást sem tudtak az igazgatótól kidrukkolni. Lehet, hogy ennél akartak »revanche«-ot venni, de az igazgató konzequentiáján hajótörést szenvedtek. Talán jobb is volt ez igy ! Igy legalább a kecske is jól lakott, a káposzta is megma­radt. A közönség is megmutatta, hogy nem haragszik a társulatra, mivel nem jött a ren­des időben, az igazgató is jó véleménnyel es a viszonlátás kedves emlekevel távozott városunkból. Tehát szent a béke Komjáthy és a pápai közönség között! Fényes bizonyítékot szolgáltatott erre mindkét fel. A közönség a bucsuelőadáson, mely az igazgatópár juta­lomjátékának volt feltüntetve, nemcsak fel­tűnő nagy számban jelent meg, de a zsinor­padlásról virágzáporral, a földszintről pedig az igazgatónét egy gyönyörű virágcsokorral lepte meg. Kell-e ennél nagyobb elégtétel ? Az igazgató ennek elleneben szívélyes szavakban mondott bucsut a szinlapon és jó eleve örvend a minél hamarabbi viszontlátás­nak. Kell-e ennél nagyobb bizalom ? A bucsuelőadás után a Pollák sörödé­ben volt az »Ur vacsora«, melyen a társu­lat még itt időző tagjai testületileg vettek reszt. Azért mondom itt időző tagjai, mivel a társulat nagy része már aznap uj otthon­jukba Komáromba utaztak és csak á bucsu­előadáson közreműködők vettek ebben részt. Vendége is volt az asztaltársaságnak Szávay győri kollega személyében ; kinek az is jutott osztályrészül, hogy a társulattal Győrig utazhatott. Nem sokáig tartott a mu­latság, mert a fiakkeres nagyon is sürgette a társaságot a készülődésre s igy kénytele­nek voltak nolens volens elébb egy órával városunkból távozni, mintsem akartak. Igy történ' Wgy még a bucsulakoma sem az volt, minc rendesen. Még jóformán »Isten hozzád«-ot sem mondhattam nekik, már a kocsiban ültek s indultak az állomás­hoz. Csonka volt az évad, csonka volt az asztaltársaság, csonka volt a bohém élet, csonka volt a bucsulakoma és csonka han­gulatban írom a karcolatomat is. Már ugy hozzá szoktam ahhoz a szín­házi kedves szórakozáshoz, hogy már jó eleve felek annak hiányától. Ha ezen procedúrán nem minden évben kellene keresztül menni, ugy talán vigasztalhatlan volnék, de ehhez 895. JUNIUS 2, is hozzá kell szoknom s igy kénytelen vagyok most ebbe is belenyugodni. Addig is mig újra viszontlátjuk egy­mást, kivánom a színtársulatnak, hogy Ko­máromban jobb kedvvel és hivatásuknak meg­felelőleg szokjanak hozzá újra a bohém elet­hez, már azért is, hogy augusztusban ha hoz­zánk visszaérkeznek folytathassák a jó er­kölcsöket. A viszontlátásra ! Frici. Az hirlik ... Az hirlik, hogy a városi tanács azért nem tesz semmit, mert fél, hogy ha tenne valamit, nem volna benne köszönet. Az hirlik, hogy a gazdnsági taná­csos azért mond le ez állásáról, mivel az aszfalt makadám nagyon nyomja a vállait. Az hirlik, hogy a mi városi taná­csunknak az a baja, hogy sok közöt­tük a bába. Az hirlik, hogy Bock papa arcké pét, megtekintés végett beküldték az állatkerti igazgatónak. Az hirlik, hogy a színtársulat egyes tagjai Tapolca viz helyett keserű vizet ittak. Az hirlik. hogy a pápai leány­egylet elnökét a legutóbbi felolvasás alkalmával kutyába sem vették. Az hirlik, hogy a Fenyvessy vil­lán keresztül ezentúl a Tapolca folyó büszkébben fog keresztül folyni mint másutt, mivel a medre ki van beto­nirozva. Az hirlik, hogy Fenyvessy még a Tapolcát is protezsálja. Az hirlik, hogy a pápai kibiceknek nem ártana ha a vasárnapi mnnkaszii­netet megtartanák. Az hirlik, hogy egy suttom utcai dohánygyári leány emlékalbumát, sze­métlapátnak használja. Az hirlik, hogy egy szőlőhegyi dohánygyári leány főzőkanalon tanul gitározni. Az hirlik, hogy a zöldfa utcában sok a kutyabőrbe bujtogatott »hirlik« gyártó. Az hirlik, hogy egy helybeli An­natéri hentes a lábait szándékozik ki­esztergáloztatni. Az hírlik, hogy a salétrom utcai varróleány és kedvese nem találnak alkalmas helyet a belvárosban. Az hirlik, hogy a Griff kávéház­ban most készítik a terveket Pápa város boldogulásához. Az hirlik, hogy »Huszár Marcsa« a mult héten strózsák vizitáciöt tartott. Az hirlik, hogy Treszka frájla kénytelen lesz nemsokára a derekát beadni. Az hirlik, hogy a Jókai Mór utcai forrásnál kigőzölgésre van kilátás. Az hirlik, hogy Bock papát a Pordánba »Cigánybáró«nak kiáltották ki, Az hirlik, hogy a csóthi plébános­nál a gazdasszony vezeti az »anya« könyvet. Az hirlik, hogy a s. vásárhelyi káplán egy oly forrásra bukkant, mely a »Néppártot« lesz hivatva szaporítani. Az hirlik, hogy egy fiatal ember temetésén azért nem jelent meg a ro­konság, mivel örökségre nem volt kilátás. Az hirlik, hogy ama bizonyos var­róleány, ki nemrégiben Budapesten oly fényes sikerrel tette le az érettségit, már Pápán kitűnő praxisra tett szert. Az hirlik, hogy a ret. 'főiskola if­júsága között már akad irásbelileg » érett« ember. Az hirlik, hogy a Főtéri kasziros frájlának rende/etlen számlái maradtak a kórházban. Az hirlik, hogy Devecserben a »Pápai Közlöny«re utolagosan nem fi­zetnek elő. Az hirlik, hogy egy korona utcai mennyasszony jegyző helyett csizmadiát fogott. HÍREK. — Boldog ünnepeket kívá­nunk lapunk olvasóközönsé­gének. — Királyi kitüntetés N.igy kitüntetés érte Esterházy Móricz gróf főispánunkat és nejét. Ö Felsége a király ugyanis, Esterhhzy Móricz gróf főispánt valóságos belső titkos tanácsosává, nejét szül. Stochau Paula grófnét pedig a ki­rályné palotahölgyévé volt kegyes kine­vezni. Ezen legfelső helyről nyert méltó kitüntetéshez fogadja városunk kegyura ós szeretetreméltó neja szívből jövő üd­vözletünket. Adja az ég, hogy ezen ki­rályi kegyet a nemzet büszkeségére, csa­ládjuknak örömére még száuios éven át élvezhessék. — Zenés mise. Ma — pünkösd vasárnapján — a helybeli plébánia nagy­templomban zenés mise lesz szolgáltatva. Az ünnopi misén, mely 9 órakor reggel veszi kezdetét, Néger Ágoston apát plé­bános íényes segédlettel fog celebrá'ni, a zenei részt a Jókai kör zenekara ós az éuekrészt az apáca növendékek szolgál­tatják. — Eljegyzés. Braun Samu hely­beli fiatal kereskedő a napokban je­gyezte el magának Győr-Szent-Márton­ban Özv. Steiner Jakabné kedves leányát Id'ht, Fogadja szívből jövő szerencse­kivánatainkat! — Kinevezés. Kis Lujza úrhöl­gyet, K i s Gábor helybeli ref. lelkész szellemdus leányát a m. kir. államvasu­tak igazgatósága, a Mosouy-magyar-óvári állomáshoz pénztár-kezelő tisztté nevezte ki. Üdvözöljük a mog^rdemlettt kineve­zéshez 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom