Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.
1895-02-03 / 6. szám
V. évfolyam. Pápa, 1895 február 3. 6. szám. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési árak : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Kgyes szam ara 15 kr. — Hirdetések és Nyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedesében. Kender-kikészitési telep Pápán. Jeleztük lapunk legutóbbi számában, hogy mozgalom indult meg városunkban egy kenderés len kíkészitési telep felállítása iránt s e célból városunk polgárt mestere a helybeli és vidéki gazdaközönségét értekezletre hívta össze. Az értekezlet pénteken tartatott meg a polgármester elnöklete alatt, a melyen főleg a vidéki gazdaközönség túlnyomó számban volt képviselve. Polgármester megnyitó beszédjéből kitűnt, hogy a földtuívelé.sügyi míniste rium az országban 1 o kender és len kikészitési telep felállítását engedélyezte s ezeknek felállításával egy budapesti céget bízott meg, mely cég hajlandó a kikötött feltételek mellett egy ily telepet Papa városában is felállítani. Hogy mily nagy jelentőséggel bír a jelenlegi helyzet ben ezen kender és len kíkészitési telep létesítése a gazda közönségre, erre méz ve az értekezleten Székely István a pápai föld míves iskola igazgatója adott szakszerű véleményes jelentést, Az igazgató szakszerűen fejtegette ezen kérdést, mely lényegében oda kulminál, hogy a jelenlegi buza árak mellett a kultur növények között legjövedelmezőbbnek a kender és len termelés mutatkozik. Mi nem foglalkozunk részletesen a löldmives iskola igazgató szakszerű fejtegetéseivel, hisz annak jelentőségével minden egyes megjelent érdekelt tisztában lehetett, mi csak a terv megvalósítása érdekében akarunk néhány szóval, ezen varosunk és vidéke gazdakö/önsége érdekét előmozdító kérdéshez általánosságban hozzászólani. Ha nem ösmernénk a helyi viszonyokat, ugy a pénteki értekezlet után itélve, határozottan azt állithatnónk, hogy a kendu kikészitési telep létesítése Papán megalakult s annak megvalósulása csak napok kérdése, sajnos azonban erre a kijelentésre nem mernénk vállalkozni, mivel ösmerjük a mi gazdaközönségünk szalma tüzét. Ha ezt a »Közöny« szót ki lehetne törülni a mi szótárunkból, de még inkább a hangadóink leikéből, ugy csak örömmel üdvözölnénk ezen értekezlet eredményét, de igy csak a remény marad fenn részünkre s ez is a tapasztaltak után kétséges. Igy voltunk a cukorgyárral is. Nagy hűhóval kezdődött, még nagyobb lelkesedéssel fogadtatott a gazdaközönség részéről, a végeredményt pedig fesleges jeleznünk. Hány ember nemes szorgalmát, közhasznú törekvését tette már tönkre a mi szalmatüzes lelkesedésünk, mely útját állja minden haladásnak, minden szép, jó és dicséretes igyekezetnek. A kenderkikészitési telep felállítási eszme fölszinre került. Mit ér egy-két fogékonyabb lelkű embernek a törekvése a közjó iránti hajlandósága, ha a gazdaközönség nagy része visszahúzza magát. Ki lett tüntetve, évekkel bizonyítva és a kétszer kettő csalhatatlanságával kifejtve a kender és len termesztés üd vös volta s mindennek dacára az értekezleten, melyen Pápa város és vidéke gazdaközönségének mondhatni hivatott tényezői megjelentek, nem voltak képesek 500 holdnyi területet ezen telep megvalósítása érdekében jegyzések által biztosítani. Sajnos, de ez megtörtént 1 Mi dacára ennek, nem törünk pálcát ezen eszme megvalósításán és hiszszük, hogy a városi tanács, de főleg azon intéző körök és első sorban S z e~ k e 1 y földmives iskola igazgató minden lehetőt meg fog tenni, hogy a gazdaközönség körében ezen eszmének propagandát és a terv megvalósítását TARCA ** m Farsangi fároa. — A »l'ápai Közlöny« eredeti tárcája. — Az örök ifjú Carneval herczeg tiszteletére a Kajla vendéglő nagy termeben teaestély van. A szép nem feltűnő, nagy számban vesz reszt, s a diszes hölgykoszorú meg sem latszik teljesnek, mert annak éke és gyöngye — a bájos Doniby Klára nincs jelen. Már nem is jő el: sugják-bugjak edes örömmel ugy a lányok, mint a leányos mamák. Hogy is ne ? hisz' legalabb nem lesz a fiatal emberek esze és figyelme egyedül Domby Klárának lekötve .... Szól a lassú, a lányok részint udvarlóik, részint barátnőik karjan enyelegve sétálnak körül a csiliáros teremben. Tengődy Adolár fiatal, reményteljes ügy véd es Makkfalvy Arthur körorvos, főrendezők — bár 9 óra — még sem adnak jelt a táncz megkezdesere, A szép nem mar türelmet kezdi veszteni a rendezők tapintatlan, de nem épen indokolatlan eljarasa felett. K közben kocsi robog a .vendéglő udvarara, a hir pedig villám gyorsasággal terjed el a szép nem között Dombyék megérkezéséről .... Ritka elegaacziával, fehér, atlasz selyem ruhájának uszályát kezebe fogva, belep Domby Klára — az estély irigyelt tündéré. Az ajkak egy pillanatra elnémulni látszanak, s hölgyeink kétes tekintettel nézik vóg :g Klárát . . . Hogy is ne ? Hisz' Klara a vidék legszebb és legbájosabb női alakja, a rajongó fiatalság csak az »éj ragyogó csillaga« epitetonnal szokta volt megtisztelni neve helyett* Ábrándos, fekete szemei gyémántként tündököltek az éj setét szempillák alól, rózsánál rőzsább ajkai pedig bódító csínnal pihentek alabástrom fogsorán. Ha arcza es ajka mosolyra nyílnak, festői szépségé csak hatvátivozódik ...» Az ékes hölgy koszorú Klárával teljes leven, Adolár és Arthur megmagyarazhatatlan gyorsasággal adnak jelt a táncz megkezdesére. Az arany fiatalság nagy resze egő vágygyal iparkodik Klara körebe jutni, de törekvésük hajótörést szenvedett, mivel Adolár — főleg Arthur — egesz kedély vila gukkal Klárán csüngnek . , . . E ritka figyelem és szembe ötlő kitüntetes — persze —• az amúgy is hiu szépnemnek ez nem volt valami nagy tetszésere .... Elérkezvén a vacsora ideje, az asztalokat vidám fiatalság veszi korul. A felhozott tea csabitó illatarja tölti be a zajos termet . . . Piros sonka szeletek étvágy gerjesztően díszelegnek a romancos, feher edényeken ... A deli gyümölcsök es a sutemenyek pedig Ízlésesen válvak el a hímes asztalteritőkön . . . Adolár es Arthur Dombyek társasagába szegődnek, eber figyelemmel kiserve Klára^ nak minden izeben kellemes mozdulatat s lebilincselő modorát. Adolár jobb — Arthur pedig bal oldalon foglal helyet. El'enk csevegés folyik a három fiatal között, melynek tárgya, mi lehetett volna más, mint epen a meses szépségű Klára bájainak változatos magasztalása ? E felett azonban Klára szerenyen mosolyogva, egykedvűen, valódi naivsággal mulatott ; mert fiatalembereink szüntelen ömlengéséit merő tréfának vette .... Pedig nem volt tréfa ! sőt nagyon is komolyan érzelegtek a lelkes rendező urak , ,,