Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.
1895-09-22 / 39. szám
ánzni. A ,.marsch kupiét" mely tulajdonkép a darab egyedüli vonzereje zajosan megtapsolták és több izben megismételték. Óriási hatást keltett a „Tisza Kálmánéra vonatkozó kupié, melyet Sziklay ez alkalomra szerzett. Szilágyi Gólya szerepében nemkülönben Szabó Irma (Nelli) Rubos (Szalay) Szende (Toncsi) és KováCS (Tavaszi) az est sikerében osztozkodtak. Kedden Szende Anna jutalomjátékául „Boszorkányvár" került előadásra. Közönségünk kedvence bárha több közönséget érdemelt volna, mindazonáltal az anyagi sikert pótolta azon íenomenalis erkölcsi siker, mely osztályrészül jutott a jutalmazandóuak. Szinreléptekor zajos taps fogadta, tisztelői egy virágkosárral, gyönyörű csokorral és egy értékes gyémánt gyűrűvel lepték meg. Szeretetre méltó lényének varázsával óriási hatást ért el és bájos énekével a lelkes közönséget valósággal elbűvölte. Dicsérőleg kell még megemlékeznünk llunfy es Béhéssyről, előbbinek csengő tenorjában utóbbinak érces baritonjában gyönyörködtünk. A kar es zenekar kitűnően működőit, mit nagyrészt Tombor karnagy ügyes vezetésének tudunk be. Szerdán Herczeg nagyhatású színmüve „A dolovai nábob leánya" került szinre. Kacér Nina a címszerepben ragyogtatta tehetségét és művészi játékával elragadta a közönséget. Szabó Irma a kapitányne szerepében nem tudott elég erélyes lenni. Nem velünk rossz tanácsot adni az igazgatónak ha a két szereplővel szerepet cseréltetne. Szabó Irmának a Vilma szerepe jobban megfelelne, mig Kacér Ninának a Szentirmayné szerepe határozott fényes sikert biztosit. Komjáthy fess és snajdig Tarján volt. Füredy (Szentirmay) és Kovács (Lóránt) szerepeikben igen jók voltak. SziJclaytól már jobban láttuk adni Bilinszky szerepét. Szilágyi igen diskrétöl játszta Merlint, nemkülönben Komjáthyné ki az özvegy szerepét játszta. Csütörtökön itt először „Tabarin ur felesége"' ment igen szép számú közönség előtt. Szilágyi Tabarin szerepében kabinet alakítást nyújtott. Egyes megrázó jelenetei óriási hatással voltak közönségünkre. Méltó partnerje volt Kacér Nina, ki a halálvivódási jelenetében mutatta művészi tehetségét. A tragikomédia után „A paradicsom" cimü operette adatott elő. A közönség igen jól mulatott a kedves zenéjü operetten, melynek libbrettoját Gárdonyi Géza ügyesen irta meg és melyhez a zenét Barna Izsó szerzé. Békéssy (Ádám) és Szende (Éva) kedvesen előadott énekszámokkal valódi élvezetet nyújtottak. Beckoi kitűnő maszkjával derültséget keltett. Pénteken Szabó Irma jutalomjátékául „Az uj honpolgár" került zsuffolt haz előtt szinre. A színtársulat naiváját zajos taps fogadta és tisztelői gyönyörű virágcsokorral tüntették ki. Sajnáljuk hogy oly ritkán van alkalmunk a színtársulat kedves naiváját valódi szerepkörében láthatni. Szépen csengő üde hangja és kedves játéka köpesse teszik őt a közönség elösmerésére, mit ez alkalommal is tapasztaltunk. Rubos a postatiszt szerepében méltó partnerje volt a jutáin nzottnak. Kedves játékukért zajos taps volt az elösmerés. Sziklay a címszerepben határt nem ismerő túlzásokba ment át, mi a karzatnak nagyon tetszett és tomboló t: psokat eredményezett. Szilágyi, Kopács 1, Szilasy Róza és Vágó méltó enscmbb't nyújtottak. Szombaton először „Mi történt az éjjel?" adatott elő, melyről lapunk jövő szilmában referálunk. S5H gog KARCZOLAT wf A mult hétről. Zűr-zavaros napokat éltünk át a mult héten. Minden nap ujabb és ujabb esemény adta magát elő, mely lázas izgatottságba hozott bennünket. Mondhatom kijutott nekem is bőven e héten. Ha 6 lábam és 6 kezem lett volna, mindegyiknek elég járni és tenni valója akadt volna, csakhogy a reám rótt kötelességnek megfelelhessek. A legerősebb nap mindjárt a hét elején — vasárnap volt. Borzasztó ha reá gondolok 1 Reggeli 9 órakor vette kezdetét és hajnali 4 óráig tartott a főiskola ünnepélyes felavatása. Csak magam fajtájú ember tudja megilelni azt, mit tesz az: vasárnap reggel 9 órakor talpon lenni. Még csak hagyján lett volna, ha a programm az ünuepi istentisztelettel véget ért volna, de folytonos láncolatot képezett az ünnepi műsor, mely an íyi időt sem engedett, hogy jóformán kiszuszogja az ember magát. Álmosan kezdtem meg az ünnepélyességek sorrendjét. De nem is csuda 1 Vasárnap reggeli 5 óráig a nyomdába lenni és már 9 órakot egyházi beszédet hallgatni a templomban, ez nem zsurnalisztikái gyomornak való 1 El is aludtam szépen a padsorban Arra ébredtem fel hogy mozogtak a mellettem ü'ők. Azt mondták, lioTy szép beszéd volt, elhittem nekik, sőt nui ~>k kérdezősködést ire több dicséretet mondiam reá mint hallottam róla. Alig hogy felébredtem a templom'. in, az ünnepély a tornacsarnokban tolyta'ódott. Azon reményben, hogy majd itt cl alvóm az időt — csalatkoztam. Egy pár e'l<< sett urihölgygyel szemben az udvariasság szabályait kellett követnem és el kellett hagynom a már jól felmelegített székemet. Nem maleheur ez! Végig álltam az ünnepi beszéde', mely körülbelül fél I óráig tartott. Tantulus kínjai az enyémekhez képest csak b'dh 1 csípések voltak. Nem merten állva ela'udni, — mert hisz akkor oda a dekórum, jóllehet egy párszor leragadtak a szempilláim és csak a mellettem ülő hölgy legyezőjének szele mentett meg ettől. Ezen különös véletlennek tudom be, hogy az ünnepi beszédet hallottam, melyet akaratom ellenere élveztem. Utólag örvendek, hogy el nem aludtam, mert ily beszédet nem oly hamar lesz alkalmam élvezni. Alig hogy vége volt a tornaterembeli aktusnak, már a Griff terembe kellett vonulni a diszebédre. Itt aztán már kiment egy időre az álom a szememből. Csudálatos, én rendesen ha enni vagy inni kell nem tudok aludni. Még jóformán be sem végeztük az ebédet már a színház csergetyüje szólalt: meg a díszelőadás kezdetére. A színházban már lámpavilágót láttam — kezdődött az én nappalom. Most már otthon éreztem magamad. Kezdtem magam jól érezni, és igy nem vehető tőlem rossz neven ha színház után nem feküdtem le, hanem felmentem a Griff szálloda nagytermébe és ott voltam reggeli 4 óráig, mig csak az utolsó csárdást le nem füjták. A Griff terembeni mulatság volt reám nézve az ünnepély sorrendjenek a legérdekesebb része, melyről legszívesebben szeretnék megemlékezni. De minthogy magáról az ünnepély főmomemtumairól oly álmos módon emlékeztem meg, nem tartom opportunusnak — a helyzet signaturájára való tekintettel ép ezen részéről a mulatságnak bővebben megemlékezni. Kedden volt alkalmunk ö felséget a királyt is láthatni, de csak ugy vonat futtában. Ezzel is megelégedtek azok, kik még soha sem láttak »élo királyt«. Még volna sok téma a megemlékezésre, de e héten nem akarok 5 óráig reggel a nyomdában kuporodni, ée ezért rövidebbre szabom a memóriámat. Lefekszem és kialszom magam jól, mert egy rókáról két bőrt nem lehet szedni. Engemet sem látnak többet vasárnap reggel 9 órakor isteni tiszteleten ! Frici. Az hírlik ... Az hírlik, hogy a polgármesternek már letelt a szabadságideje, és moít u/a elkezdi a semmitevést, Az hiriik, hogy a főiskola fölavatása alkalmával, a lelkesedés tüze égett »Láng«-nélkül. Az hiriik, hogy a városi tanács azért nem világit mert rossz a »vezetékei Az hiriik, hogy Pápán az átvoouló huszárezredek » Kóstolót« tartottak. Az hiriik, hogy Bock papa az ezredéves kiállításra két púpos tevén fog bevonulni. Az hiriik, hogy Huszár Marcsa a hadgyakorlatok alatt »felderítő szolgálatod teljesített. Az hiriik, hogy Treszka frájlát, azért nem érte semmi veszély a gyakorlatok alatt, mert jól volt fedezve. Az hiriik, hogy egy apáca sori varróleány abbeli bujában, hogy egy helybeli festő által lepingáltatott, örökké lemondott a férjhezmenetelről. Az hírlik, hogy a s. vásárhelyi káplán, Tresenszky néppárti honleánynyal közösen működik a néppárt érdekében. Az hiriik, hogy a főiskolai mulatságon egy somló-vidéki kisasszony bírói hangulatba esett. Az hiriik, hogy a főiskolai banketten, többeknél az éhség szülte a tósztot. Az hiriik, hogy Devecserben a »gazemb~r« megszólítást már nem is veszik sértő kifejezésnek. Az hiriik, hogy a főiskolai mulatságon egy tanító kisasszony »posta-sebességgel,« robotolta a táncot. Az hiriik, hogy Bock papa orrán ritka példányú tyúkszem látható. Az hiriik, hogy Pápán azért indítanak válópert a házasfelek, hogy tartási dijt követelhessenek. Az hiriik, hogy a dohánygyári lányokat mindennap megvizitálják. Az hiriik, hogy egy főiskolai tanuló azért volt oly szomorú a főiskolai mulatságon, mivel nem érkezett meg a »galamb« jelvénye. Az hírlik, hogy az izr. templomban a mult napokban nehéz szag volt észlelhető. Az hiriik, hogy Eszter frájla olyasmit kóstolt, a mitől rosszul lett.