Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-01-27 / 5. szám

1895- JAMÜÁP 27. PAPAI KÖZLÖNY Pápa város iparosai nem vesznek oly részt a kiállításon mint a milyent számuk es képzettségök tekintetében tőlük méltán elvárhattunk volna. Iparosaink buzgalom hiánya annálinkább elítélendő, mert tudomásunk szerint a helyi bizottság kiállítási alapja oly bő dotatiókban részesitetett, hogy abból a kiállítandó tárgyak szállítás és térdija fedezhető lesz s igy iparosainknak a kiállítás nagyobb anyagi áldozatába nem kerülend. A bejelentésekből látjuk, hogy eddigelé 5 iparos es pedig : JVéhman Gábor, Scklesinger Vilmos, Ferencz és társa, Preisach , Tanezer András és Feliek János jelentkezett a kiállításra. Végig tekintve e névsoron csakugyan elmondhatjuk, hogy ámbár örülünk azoknak a kiknek nevét e névsorban látjuk,

1 de másrészt sajnáljuk, hogy »sokakat látunk, a kiket nem látunk «. Ámbár mint fentebb említettük a bejelentési határidő már lejárt, mégis tudatjuk iparosainkkal, hogy még mindig nem késtek el s az eddigi mulasztás helyrehozható. A kerületi bizottság előadó jelentéséből tudjuk, hogy a bejelentések benyújtására Február 16-ig van határidő adva. Felhívjuk tehát városunk iparosait, használjuk fel a kedvező alkalmat ! Tömörüljenek s hassanak erélyesen közre, hogy városunk ipara az országos nemzeti ünnepen méltólag legyen képviselve. Megemlitendőnek tartjuk még, hogy az összes felküldendő tárgyak a helyi kiállítás keretében előbb itthon kiállítva lesznek, a mi kedvez > alkalom lecnd arra, hogy városunK közönsége iparosaink tehetségéről bizonyságot szerezzen s munkájukat kellőleg méltányolni tanulja. Viszatérve pedig cikkünk lényegére a helyi bizottság mulasztására, reméljük hogy okulni fog a hanyagságon és a menyiben még segíthet és előmozdíthatja a kiállitás iránti érdeklődést, azt most már lokozatos eréllyel fogja eszközölni. Hívja össze a helyi bizottság elnöksége a bizottság tagjait értekezletre, lépjünk sorompóba a város jó hírneve, dicsősége érdekében. Még sokat tehet, ha akar, de akarni kell, nem pedig aludni. Ébredjen fel álmából a helyi bizottság és lássa meg az ezredéves kiállítás közeledő fényét ós vigyázzanak, hogy az abból áradó fényt tétlenségükkel el ne homályosítsák, hanem áldozatkészséggel is lényesebbé, ragyog óbbá tenni igyekezzenek. Ez most már a kötelessége a helyi bizottságnak s ennek tudatában várjuk a fejleményeket. KARCZOLA1 A mult hétről Miről is lehet e héten másról megemlékezni, mint a szombaton megtartott Korcsolya-bálról és ezzel kapcsolatosan Karnevál herceg Ö fensége meito íogadtatasarol. Pápán a korcsolya balnak, meg van az a bizonyos speciálisága, mely felülmúlja a többi íarsangi balokat es mulatságokat. Elité bal, de nem a szó legszorosabb ertelemben. Elité bal, mert közönségé az, de nem felel már meg az elite szónak, mert kedelyes es vidám hangulat uralkodik. Már pedig az elite báiok — feszélyes hangulatban folynak, A szombati korcsolyabal a tavalyihoz kepest nem is hasonlithato. Ha stricte kellene okadatolnorri, hogy miért? valóban nem tűdnek kellő magyarazattal szolgálni, de ez már ugy a levegőben volt s igy mindenki beleeite magát ezen gondolatba. Előnybe volt a tavalyival szembe, hogy Karneval herceg fogadtatása ez izben sokkal impozausabb volt. Karneval herceget is meglepte ezen nem vart fényes fogadtatas s elosmeresenek jeleül a tavalyi udvartartasat S ezeket mind fel lehetett találni a korcsolyabálon. Mindegyik megtalálva a maga társaságát, kitűnően mulatott, Vigadott ugy a csárdás, körtáncok, mint a négyesek alatt, melyek elsejét 40 pár táncolta. A souper csárdást Lángó Naczi bandaja mellett egy és fél óráig járta a fiatalság. A primás bár kimerült, de a fiatalság csak nem nyugodott a »hogy volt« »ujra« »soha' sem halunk meg« s újra kezebe adta a hege*düt s járták folytatólag, jókedvvel, szenve* dellyel és fáradhatlanul. A harmadik négyes helyett a »Sir Rogger« lett táncolva, melynek ügyes ren~ dezeseért lehetetlen, hogy meg ne dicsérjem a buzgó és ügyes rendezőségeU Hat óra reggel volt, midőn a közönség oszladozni kezdett. Mind eltávozván, hazabandukoltam én is, a fiatal párok hogy álmodják, ateljek ujolag a korcsolyabal nyújtotta gyönyörök kellemes, édes perceit, en pedig azért, hogy emlékembe tartsam őket tárcám megírására. Egy cél különböző kiadasban ! Otthonomban újra konstatáltam, hogy - korcsolyabal várekwasw felül sikerült » hogy a jelenvolt hölgyek ep ugy, sőt talán m< - jobban uralkodtak a férfi sziveken, mint akkor midőn a farsangi Clio, Venuokról, Ámorokról, vagy szép Helenakrói irta meg a tudósitasat. Konstaláltam továbbá, hogy a korcsolyabal, ugy anyagilag, mint erköcsileg fényesen sikerült, sőt batran ailithatom, hogy reg látott Pápa város es vidéke fiatalsága a Griff teremben ily minden tekintetben jói sikerült bált. De hát meg is érdemli azért a faradhatlan rendezőseg, a legteljesebb elismcrest. Ha meg végül azt is megjegyzem, hogy többé nem vállalkozom báli referádáknak tárcában való megírására, befejeztem volna a szombati korcsolyabáirol szóló referadamat, melynek ürrességeért el ne iteljen az olvasóközönség. Mert hát hiába volt minden erölködesem az en tárcám mindig csak üres volt 1 s üres lesz l P—k. F-s, részben mellőzve uj kiáltványtvánnyal lepte meg hiveit. Nem tudom, ki informálta ö fenségét, de az udvari méltóságok kinevezésénei elárulta hogy méltó kezekre bizta azt. Lehetségés ugyan, hogy egyesek tul lettek érdemesítve, mig ellenben mások mellőzve, de hat mint tudjuk az udvari intrigua előtt meg kell hajolni. A mellőzöttteknek azt kell tenni : Zum bősen Spiel, eine gute Miene machen.« Karnevál herceg megjelenve a korcsolya bálon, megköszönte a szívélyes fogadtatást, a régi ösmerősökkei kezet fogva, elfoglalta trónusát es a következő kiáltványnyal nyitotta meg a bált ; Kedvelt híveink ! Mi, I. Karnevál, a vígság birodalmának ura es parancsolója, Balanse hercege, a Cottilon rend nagykeresztese, Tour-des dames őrgrófja, hosszú száműzetés után elfoglaltuk újra .trónusunkat. Adjuk tudtára mindenkinek, akiket illet, és nem illet, mulatós asszonyoknak, fiatal menyecskéknak, szép leányoknak, feslő rózsabimbóknak, udvari gavalléroknak, don Jouanoknak és huszár tiszteknek, hogy a mai naptól kezdve ötven éjszakán at tartó kőzösügyes országiásunk idejére a következőket rendeljük és megtartani parancsoljuk. Birodalmunk minden alattvalója, aki nem biccent, kinek bokája nem köszvenyes, kit el nem rontott a podegra, influenza, álljon sarokra. Mielőtt azonban Pápa székvárosunkba bevonulnék, rendelkezni kivánok olyan dolgok felöl, melyek trónom és uralkodásomat biztosítsák. Föhadsegédem,mé kinevezem Géezy Kálmán huszárszázadost, kamarást, kinek ez alkalommal a Cottillon rend közép keresztjét díjmentesen adományozom. Helytartómul kinevezem Körmendy Bélát, valóságos belső titkos tanácsost, kinek ez alkalommal a Yizavi rend nagy keresztjét díjmentesen adomanyozni. Ceremónia mesternek kinevezem dr. Kramaszta Imrét, az aranygyapjas rend lovagját. Főkonyha-mesterekül Kis Tivadart és Reguly Dezsőt. Fölovász-mesternek Br, Bothmer Bélát. Főpohárnok mesternek Pakrócz Kálmánt. Udvari kamarásokul berendelem Giay Károlyt, Serényi Antalt, Szily Jánost, Mihályi Gézát és Landgraf Zsigát. Udvari orvosomul Dr. Blum Róbertet, a régész egylet tagját és kitűnő fogászt. Udvari pálcás urakká kirendelem Gyulassy Gyula, Szegfy István, és Wimmer Gyula tiszteket. Rendőrfő ministeremmé kinevezem Mészáros Károlyt, a Szent Andiís nagy keresztjét. ^Nyugalmi állományba helyezem: Sült József, Hanauer Béla, Barthaíos István, Pentz József, Weber Rezső, Horváth Lajos, Haas Károly dr. Kertész Jozseí urakat, mint a papucs rend vitézeit. Hebron rózsákkal uralkodásunk folyamán feldíszíteni rendelem ! Schwartz Vilmos, Rechnitz Béla, Hoffner Sándor, Hercz Emil,, Kemény Bela és Gold Antalt. Palota és csillagkeresztes hölgyekké földre szállni engedem Tündérországom következő angyalait: Barthaíos Olga, Hanauer Sarolta, Weber Olga, Pentz Mariska, Tóth Gizi, Kis Vilma, Baly Jolán, Báron Emma, Wittmann Honor, Unger Izabella, kövérek, Jerffy nővérek, Dreyhausen Mici, berényi Jolán, Horváth nővérek, es Bock Mici úrhölgyeket, kiket udvarom fénye emelésére, mamáikkal és gardedámjaikkal