Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-07-28 / 31. szám

saját költségükön vezetni, azontúl a vezeték berendezés és szerelési költségek a magánfo >yasztót terhelik. A magán fogyasztók havonként utólag kötelesek a vállalkozóknak fizetni. Ki a fizetést a hónap lejária után 3 nap alatt felszólítás dacára sem teljesiti, attól a további áram szolgáltatást a városi hatóságnál történendő bejelentés mellett vállalkozók megvonhatják. A világítás tényleges megkezdésétől számított 20 év után a város közörsége vállalkozók!ól a nyilvános világítási jogot és az összes berendezést megválthatja a következő feltételek mellett 20—25 között a jelenlegi beszerzési áron felül 35°/

0al, 25 — 30 év között a beszerzési áron alul iO%al és 35 — 50 év között a beszerzési áron alul 5o%al. Ötven éven felül ugy a magán 1 mint a városi világi'ási veze'ékek a a 0 yáros tulajdonába mennek át és a város feljogosittatik arra, bogy a telep felállításához szükséges ingatlanok, j gépberendezéseket a beszerzési áron 1 alul 50% megválihaija Az esetre, ha a szerződés tartama alatt a villamos világítás terén oly ja- í vitások eszközöltetnének, melyek által a vállalat kiadásai csökkenek és a , vállalat ezen javításokat Pápán felhasználja, ugy a vállalat köteles az ő üzleti könyvei és számláiból megállapítandó befektetési költségeknek levonása után a tiszta nyereség 4o"/

0á i ban a várost részesíteni. Megjegyeztetik még a szerződésben hogy ha valamely utcai közlámpa a világítás megkezdésére vagy kioltásra meghatározott időben belül nem cgne, és ennek oka nem valami vis major, akkor vállalkozó minden ilyen utcai közlámpa után, ha a hibát a vett. értesítés után a következő estig helyre nem állította, minden egyes estén to kr. büntetést köteles a város javára fizetni. Ha a vállalkozó valamely maga nosnak a szerződés határozatai ellenére villamos áramot szolgáltatni vonakodik, akkor az áram szolgál'atára idejéig naponként 2 frt büntetést tartozik minden egyes esetben a város javára íizettr. Elősoroltuk főbb pontjait a szerződés ek, melyből kiviláglik annak határozott előnye ugy a város mint magánosok részére. Ennek tudjuk is be, hogy a közgyűlés arra a határozott meggyőződésre jutott, hogy a villamos világítás berendezése a városnak feltétlen érdekében áll, a lakosság kényelme szempontjából pedig kLzámithatlan horderejű. Ma még tényleg a megvalósulásnak csak küszöbén állunk, de már na is lehetetlen, hogy lelkesültség re és kitartásra ne buzdítsuk polgártársain at ! Hisszük, hogy oz nem iog hiányozni. Reméljük, hogy városi hatóságunk minden lehetőt el fog követni, hogy a villám világítás berendezése még ez év folyamán — mint azt. a vá lalkozók szándékozzák — a megvalósulás stádiumába jöjjön. Kiisiöbön a rasíauracso! Az 1889. évi december hónapjában megejtett általános tisztújítás alkalmával hat évre megválasztott vármegye tisztviselők megbízatása az ez évi december hó :31-ik napján lejárván, a belügyminister rendeletileg felhívta a vármegyék törvényhatóságát, hogy az uj tisztikar megválasztása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Nem hittük, hogy a küszöbön álló s valószínűleg utolsó restauracio, megyénk közönsége között érdeklődést keltsen, amennyiben a mostani tisztikar újonnan és egyhangú megválasztása több mint bizonyosra volt vehető, de azon körülmény, hogy a pápai járás főszolgabirája Horváth Lajos a belügyminister által a losonci kerület állami anyakönyvi felügyelővé lett kinevezve, a küszöbön levő restauracio iránt a legnagyobb érdeklődés kezd mutatkozni. Ki lesz a pápai járás főszolgabírója? Ki lesz Horváth Lajos .méltó utódja? Éz képezi most főleg városunk és a pápai járásban közbeszéd tárgyát. Szó, ami sző, mi őszinte sajnálattal látjuk azt a férfiút megválni állásától, ki iránt a közönség a legnagyobb bizalommal és szeretettel viseltetett és aki, nemcsak a megye közigazgatása, de Pápa város fejlődése és virágzása érdekében tevékeny buzgóságot fejtett ki. Az ö távozása nemcsak a megyére de főleg városunkra nagy veszteség. Ily köjülmenyek között nem csoda, ha Horváth Lajos helyére méltó utódot keressünk és kérünk. Halljuk hangoztatni, hogy a pápai járás főszolgabírói állásra több pályázó van, és már akcióba is léptek ez állás elnyerése végett. Megbízható forrásból értesülünk, hogy ezen pályázatok közül legtöbb kilátása van V é g h István megyei t. főjegyzőnek, ki már 14 év óta szolgálja megyénket és ki mint szakképzett és kifogástalan munkaerő a központban el van ösmerve. kor Szunyogh elkezdett beszélni az ö madaráról, akkor belátták a szomszédok, hogy Mátyás nem annyi a gazdájának, mint egy közönséges madár, hanem családja, mindene ő Szunyogh Benczének. Azt a ragaszkodást, melylyel Szunyogh viselkedett Mátyáshoz, legföllebb Agatha kisasszony érezhette az ő Amidorja iránt. Mert Agatha kisasszony elbeszélései közben, ha eb is szérepelt bennük, azonnal áttért Amidorra és érdekes epizódokként szőtte be Amidorjának viselt dolgait. Ha már most Szunyogh Bencze épen csak a madara iránt érzett rokonszenve hozza a nyugalmas lakásba — az bizonnyal nem okozott volna zavart. Sőt kissé talán élénkebbé teszi a csendes lakást. Mert hiszen Amidor is meg-megszólalt néha a saját nyelvén bebocsájtatásért vagy holmi nyalánkságért könyörögvén úrnőjéhez. S ha az ö hangjában soha meg nem botránkozott egy lakó sem, hogyan botránkozhatott volna meg az emberi szavakkal compliméntirozó Mátyáson ? Csakhogy Szunyogh még más hangokat is hozott magával egy hegedűbe rejtve, Szenvedélyes hegedűs volt. A rejtett hangok már harmadnap este kezdtek jelentkezni. Először a „g" hur mély hangjai recsegtek bele a ház csendjébe, mint mikor a gondatlan az égett rántást kaparja a lábas fenekéről. Majd az „é" hur legmagasabb régiói sikoltottak fel, mint valami elátkozott lélek. Az éles hangok kirohantak Szunyogh szobájából, megkeresték a szomszéd szobák kulcslyukait s felriasztották álmukból az alvó szomszédokat. Aztán jöttek a művészet remekei, az „üveg hangok." melyek csakugyan hasonlítottak azon hanghoz, melyet pajkos gyermekek csalnak ki nedves ujjal az ablaküvegekből. Megvadul attól az emberi ideg. Sőt Amidor is bámulva emelő fel fejét a soha nem hallott hangokra, orrát szaglálva nyújtogatta a padozat felé, aztán elkezdett vonyítani először piano, majd mindig erősebben, ugy hogy Agatha kisasszony az ' ő hangjától nem hallott semmit abból a másikból. A doktornak jobban kijutott. Közbül esvén a lakása, módjában volt összehasonlításokat termi a Szunyogh hegedűjének és Amidoniak a hangja között. Szépen vagyunk szólt reggelre kelve a doktor a VI. szám alatt lakó pénztárnoknak. Pokolba való hangok ! dörmögött az boszusan. Én a jövő hónapban kihurczolkodom — epéskedett Agatha kisasszony. Hisz ez az ember megöli Amidoromat. — .ló reggelt uraim és hölgyeim, jó reggelt szólt Szunyogh szobájából kilépve egészségükre az éjjeli nyugalmat. (Azt jő is volt egészségűkre kívánni.) — Köszönjük Szúnyog ur — nyájaskodott a doktor. Ah ! Szunyogh ur mi nem is tudtuk, hogy Ön hegedül. Milyen hangok voltak azok az éjjel ! Sohasem hittem, hogy hegedűből olyan hangokat lehessen kicsalni. Kérem szerénykedett Szunyogh. Hosszas tanulmány eredménye ;iz. Ez az életem. Egyik fele a Mátyás, másik fele a hegedűm. Jaj ! gondolták magukban a lakótársak. Ezt a „jaj"-t még sokszor volt alkalmuk gond «!:ii és ki is mondni. A Szunyogh éleiének másik fele minden este végig kísértet a hajdan oly csendes lakáson. A lakók végre komolyan arról kezdtek gondolkozni, hogy elhagyják a virág-utezai házat. Csak Eüzy nem akart még erről hallani. Várjanak még egy hetet a felmondással, szól egyizben a lakótársakhoz talán segíthetek a bajon. A doklor e szavai után öt napra, arczából kikelve rohant Füzyhez Szunyogh. Gyorsan, gyorsan doktor ur, az ls tenre kérem, mentse meg Mátyást. A doktor rohant Mátyáshoz, aki már akkor nagyor nagyon az utolsóban volt. Szép bóbitás fejét lehajtotta s szárnyaival erőtlenül csapott még néhányat aztán .... — Kiszenvedett — szólt a doktor.