Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-07-21 / 30. szám

2. PAPA! KÖZLÖNY T 8 9 5. JÚLIUS 2 T . Általános elismert és kétségbe nem vonható tény az, hogy Pápa városa kulturcélokra mindig szívesen áldoz s feltudta fogni, hogy nemesebb célra nem lehet befektetéseket tenni, mint kulturális célokra, mert itt az eredmény, a jutalom elmaradhatlan s előbb-utóbb élvezetes gyümölcsöket terem. Azért szives örömmel üdvözöljük mindazokat és igy első sorban a városi hatóság azon tagjait, kik csak nemrég is ez ügyben személyesen kérvényeztek a miniszternél, hogy az állami tanítóképezde feláll itassák, miáltal csak bizonyítékát adták annak, hogy minden egyese szivén hordja városunk kulturális fejlődését, hogy nem akarja a stagnatiót, mely egyértelmű a huzamos hátramaradással s hogy fel tudja használni a kedvező alkalmat mikor kell, mikor szükséges síkra szállni. Ezt azért jegyzük meg, mivel remélhetőleg az állam a tani tó képezde részére egy monumentális épületet szándékszik épitettni, melyhez a várostól is megkívánja az áldozatot — még pedig teljes joggal. Nem tudj uk, mily fel tété 1 ekhez van kötve az állami tanítóképezde felállítása és mit kiván az állam a várostól, de feltesszük, hogy.ezen föltételek méltányosak lesznek és reméljük, hogy a város hivatott közegei nem fognak visszariadni az áldozat hozatal elöl sem akkor, midőn városunk kulturális érdeke oly fenomenális lendület küszöbén áll. Nem zárkózhatunk el annak kijelentésétől sem, hogy ezen monumentális épület felépítésénél figyelemmel kell majd lenni arra, hogy az épület oly telken épitessék, mely egyszersmind a város cliszére is legyen s azt nem a város végén, hanem lehetőleg a város közpon tj án létesitessék. Mi a telek kijelöléshez nem szólunk, de nem is szólhatunk, mert nézetünk szerint e kérdés szellőztetése csak árthatna az ügynek. Tapasztalaiból tudhatjuk ezt már a polgári leányiskola telek kijelölése alkalmából. Reméljük, hogy a tanfelügyelő, mint mi, nisteri kiküldött a helyszíni szemle alkalmával ugy az állam mint a város érdekét szem előtt tartva ezen telek kijelölés kérdését a leghelyesebb módon fogja megoldani. Ez alkalommal erős a hitünk, sőt a bizonyság minden valószínűségével állítani merjük, hogy tekintve, miszerint városunk minden egyes polgárának érdekében áll az állami tanítóképezde felállítása, mindeenki egyformán ki veszi a maga részét az ügy elöremozditásában. A város képviselőtestületétől "pedig, mely rövid idő múlva e kérdéssel foglalkozni fog elvárjuk, hogy kultur intézményeinkkel szemben elfoglalt tradicionális múltjához méltó lesz, és mindent el fog követni, hogy az állam által felépítendő tanító képezde egy díszes otthont nyerjen és hogy az építkezés ügye mielőbb a valóság stádiumába lépjen. Ez hitünk és reményünk ! Poüatsck Frigyes. Level Ugod-bóí. Tekintetes Szerkesztő ur ! »Aki hallgat, az nem tiltakozik,« szoktuk mondani és e yedül ez, nem I >edíg a veszekedést viszketegség, még kevésbbé a sötét és mégis oly világos háttér, mint a mely szülő — oka an halkan ejtve ki a végszavakat, melyekhez értelmet a szempillák álmatag leesukódása, vagy a tekintet mélázó kifejezése adott. Néha-néha selypített, avagy sziszegett s ilyenkor parányi egérfogacskái ki-kivillantak ajkai közül, de ez a sziszegés, selypités is jól állott, nagyon illett neki. Máli mama meg volt önmagával elégedve, mióta Tóni bácsi meghalt, idősebb leányát férjhez adta, szerényen visszahúzódva kis házába, csak Annuskának, akarom mondani a „babádnak élt. Sokszor mondogatta, és pedig gyakran nem épen süket fülek előtt, hogy az ő szerepe, pályafutása be lesz fejezve, csak a jó Isten — s ilyenkor összekulcsolta húsos kezeit -— segítse meg a babát, nem kér mást a teremtőtől, hiszen kevéssel éri csak azt a megnyugvást, a mi akkor fogja eltölteni, ha ezt az ártatlan „babá"-t biztos jövővel tudhatja. Azokon, kik a „baba" feltűnő érdekessége, pikáns arcza által elragadtatva tették első látogatásukat a „szegény özvegy aszszonynál" (ő legalább igy beszélt mindig önmagáról), egyszerre a fölbuzdul ásnak és lelki nevelkedettségnek vett erőt s ha még volt hozzá elég sentimentalismus is, minta anyának tünt fel a matróna Máli mama s kedves báránynak az alázatos Annuska. Hanem hiába, a gonosz nyelvek, a kíváncsi mende monda más alakban szerepeltető e családi kettőst s bizony megtörtént, hogy az elragadtatás szavaiba, miket a meghódítandó lovagok e tekintetben mondottak ;! guny, a csodálkozás hangja vegyült. Szó, a mi szó, Máli mamát nagyon .jól ismerték. Ne:n' mondom én "ezzel legkevésbbé sem, hogy rossz oldaláról, Isten ments, hanem arról, liogv, hogyis mondjam, na, nem tudom magam tökéletesen kifejezni arról, hogy szeret . . . nem hazudni; nem, a világért sem, hanoin például rétháti gazdaságról beszélni, mikor csak másfél hold gyalog-bodzás föld van, meg arról a mesebeli örökségről, a mit Gábor bácsi után fognak örökölni, a melyről pedig mindenki nagyon jól tudta, hogy még fiatal asszony korában kapta meg maga Máli mama :-nem lehet még biztosan állítani, hogy a mama... hazudik. De hiába, igy van azzal mindenki, a kinek irigyei vannak, nem hagyják a szegény özvegy asszonyt, megróvják minden cselekedetet, gáncsot találnak minden lépésében s elkeseredésükben a végletekig tudnak menni, hogyha valakinek szép leánya van. Ezt sem én mondom kérem, maga Máli mama mondta a fiatal nőtlen orvosnak, a ki tisztelet látogatását tette a babáéknál. S voltak egynehányan, -különösen a fiatal férfi nemzedék közül, kik, ha kellett volna, harezot lettek volna képesek vívni a megvédendő Máli mamáékért s bizony megtörtént .olvan bizalmas Ü'U uzsonnákra, nak, a miről reíerálni kívánok, indított arra, hogy a tek. Szerkesztő urat kérjem, hogy b. lapjának hasábjain közölni szíveskedjék az alábbiakat. A nyilv inosságra hozatalt szükségednek találtam első sorban azért, mer' az ellenem történt támadás is nyilvános gyűlésben történt, másrészt azért, mert ha azon egészségügyi kör, melynek területén lakom, csak a vádakat hallja, de azok értékéről nyilvános uton nem értésül és ebből kifolyólag nem veszi igéeybc orvosi tudományomat és azt az előnyt, mdy reá abból háramlik, hogy olcsóbban és gyorsabban, de meg könnyebb módon is juthat a beteg a körében levő orvoshoz, mint az azon kívül lakóhoz, akkor közegészségügyi tekintetben is mulasztást követnék el, ha nem igy cselekedném. Azt hiszem, utóbbi tekintetből ugy reám, mint az ugodi körre nézve önmagában is elég ama viszás helyze', hogy a kör központjában lakik < gy orvoá, a ki oklevelét már ez év febriur 4 én nyuj'otta be, május ;-én a megyei gyűlésen kihirdetett és beikt? ti tott, az ugocli körorvos mindazoná'n', és pedig helyettesi minőségben föltételesen neveztetett ki mig Ugodra nem jő orvos — még mai napig is Papán székel. Es mert a kör vissza sürgeti a jo gát és az elvet, őrizkedve a személyeskedéstől : egyrészt azért, hogy ennek alapját megsemmisítsék, de' másiészc azért, mert sikerül Papa közelében rövid idő alatt kielégítő patiens kört szereznem ; és egyébb, az olvasó által L kimagyarázható okokból, olyan agiia io van ellenem folyamatban, a m lybe ártatlankodó arczczal, kezet mosva, nv g a t. megyei főorvos urat is majdnem mikor csemegeként a pletyka előkerült, hogy az asztal hasonlóan a Rigi vendégfogadó khos, ..szilvások"- és '„rizskásások"-ra szakadt, | mint az Tartarin urain viselt dolgaiban megvagyoii irva. Hogy pedig Máli mama épenséggel nem törődött azzal, hogy a mende• mondákra, szószapalásokra és pletykára okot , ne adjon, igazolja az a megbotránykozás, • mely az egész kis város asszony népségein ; átfutott, mikor a babát az urnapi körmenet alkalmával már a második ujtoilletben látták. Hát nem borzasztó az?! Lám a Móka ügyyédnéne"; még a tavalyi costunie ruhája van még, a járásbiró leánya még áz orgona virágos kalapjában parádézik s íme enneká ..szegény öreg asszony" leányának (s itt egy arczíiiitoritás következett) a legújabb, csak a mult héten a „Divat Salon"-ban megjelent ruhája "van. Aztán milyen gőgös lett a „fruska", — már. megvallom, hogy igy hívták a „szilvások" egymás között a. mióta a Haday- fiúval táncolt a nőegyleti bálon, avval a Hadayval, a lei a Szentléleky Gertrúd bárónét kérte meg, de hot, mert nem volt mágná ki kosarazta: ; pedig már azt is tudni vélték, hogv az egész második négyes — az egyedüli, a mit a fekete szemű l'a lay tánczolt — csak jux volt, ép ugy, mini a mikor fölpezsgőzve ígéretet tett a babának, hogy legkedvesebb lovát „Babá'

£-ra fogja elnevezni. Egészen megkönnyebbült egyszer a „szilvások" pártja, mikor a Máli mamának