Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.

1895-06-09 / 24. szám

Pápa, 189Ü junius 9 24 szám. KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, Előfizetési árak : E^esz évre 6 írt. Félevre 3 irt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. ­es ISyiltterek felvétetnek a kiadóhivatalban, és Nobel Ármin könyvkereskedéseben. Hirdetések Az aszfalt-makadám ut. Nem kevés örömmel és megelé­gedéssel fogadtuk annak idején a mi­nister azon leiratát, mellyel Fapa vá­rosának a kövezetvámszedési jogá^ 1 o even at biztosította. Oiömmel fogadtuk ezt, mivel az évek hosszú során at uu hetienné vált kövezetünk ügyét ezzel megoldhatónak láttuk s a varos képviselőtestülete ez irányban meg is telte a szükséges '•éoései'í t. A város képviselőtestülete ugyanis felhasználva ezen kedvezményt, eiliata rozta, hogy főközlekedési utvo.ia'át, mely a vasúttól a Csóka vendéglőig terjed, aszfalt makadain burkolattal latja el, mely határozat a megyei törvény­hatóság altal is jóváhagyatott. Ezen intézkedésével azonban nem hagyta ligyelmen kivül a többi utcákat sem, amennyiben a kövezetvám jöve­delmét aranyosan osztotta el s a többi utvonalok tatarozása és kövezésére is biztosította a fedezetet. kövezetvámszedési jog a város­nak évenként körülbelül 5000 forintot jövedelmez s igy 10 éven át 50000 forintot tenne ki. Az asztalt makadám útra 34000 forint a többi utak jókarban tartására 16000 forint lett előirányzatba hozva. Ezen előirányzat szerint az asz­falt makadám ut a kollégiumig nyerne csak fedezetet. A magyar aszfalt részvénytársa­ság, mely dz asztalt makadám burko­latával lett megbízva, ma-holnap a kijelölt útiránnyal — a vasúttól a kol­légiumig —- végez, és most azon kér­dés meiül fel, valljon mi történik a ko.legiumtól a Csóka vendéglőig ter jedő útvonallal ? Nézetünk szerint ezen aszfalt ma­kadám ut építésével nemcsak fényes bizonyítékát akartuk adni városunk ha­ladási érzékéről, ác egyszersmind ezen műuttal városunk diszét óhajtottuk emelni, mely csak akkor válik disszé, ha azt teljesen bevégzettnek mond­hatjuk, Már pedig ezen műutunk városunk diszét, büszkeségét képezheti. Nemcsak a mi ítéletünk ez, hanem mindazon ide­geneké is, kik városunkban megfordul­nak és ezen aszfalt makadám utat lát­ják. Ezen müut létrehozásával nemcsak varosunk külső emelkedését, hanem bel­becsét is fokozzuk s igy nem zárkóz­hattunk el most már semminémü áldo­zattok Jóllehet nagy anyagi áldozatok árán létesítettük, de nem a város la­kosság terhére. A kövezetvám jöve­delme csakis a kövezetek javítására fordítható és ezen cél tekintetbe véte­lével tette meg a képviselőtestület az intézkedéseket, J\ város érdeke s így a képvise­lőtestület kötelessége most már, hogy ezen aszfalt makadam ut munkálatai ne s/^kitassanak félbe, hanem egész a Csóka vendéglőig burkoltassék. Tegye meg a szükséges intézke­déseket arra nézve, hogy a kövezet­vám szedési jogát, még további 10 évre biztosítsa, mely engedély teljesen fe­(dei né eseti. útnak, ugyszinte a város többi UicaÍRAk kövezését és jó karban való tarcasát, Nincs okunk a kétkedésre és biz­hatunk is a minister eddigi jóindulatába, mellyel városunkat már több izben el­halmozta, hogy a kövezetvám szedési jognak 10 évre való meghosszabilását engedélyezni fogja. Ezen modus vivendivel reméljük, hogy az aszfalt makadám utunk telje* befejezést íog nyerni és az általános közér zületnek velünk kifejezést adui akkor, midőn a városi tanács figyelmét ezen körülményre felhívjuk. Mint minden dolognak, ugy ennek is vannak is lesznek ellenzői, de ezek­kel a kerékköt) urakkal már régen ii TARCA ül ®í Akkor történt cz a kis »eset,« mikor Tornay Hilda a nyáron az Avarffiék ladi kastélyában töltött ket hetet. A lányok egy­szer csak vetetlenül kisütöttek, hogy Teo­roá Jani tulajdonkép mindkettőjüket csuful becsapta. A dolog ügy tudódott ki, hogy Jenke hosszas ide-oda fontolgatás után egy balzsamos nyári esten a hátsó lugasban nyilatkozatott tett Hilda előtt. (Délután ugyanis megfogadtak kölcsönösen, hogy feltárják egymásnak a sziveiket.) Szerencsére a lugasban sötét volt s jenke nen láthatta a Hilda sáppadazc ar­Czát. midőn szokott naivitásával mondotta ti Tecrös Janival megesett históriájának Ícgapíóbo reszleteit. Magán a' szerelemvai­las elbeszelesén mar túl volt s Jenke még utoljára gondolkodott azon, hogy a leginti­mebb történteket is föltárja-e báratnője előtt, midőn Hilda nem bírván már magaba fojtani mindazt, ami benne volt, váratlanul Vágott ; — Az a szemtelen téged megcsalt! Jenke, a ki kéjelegve gondolt az elbe­szelt boldog időkre, ártatlanul kérdezé ba­rátneját: — Ki, kit? — Teöros, téged. Oh a haszontalan 1 — Hogyan? Teöros ? engem? —- Igen, ugyanugy »vallott« nekem is Budapesten. Tökéletesen azokkal a kifejezé­sekkel : meg sohase szerettem, de most éi­zem, magácskát imádom, imádom ! Szeret maga is ?«. Igen, ezt mondta épp úgy, mint neked. A két leány nagyon fel volt háborodva. S ha a hold az este szokása ellenére kí­váncsi es be-beküldi egy-egy sugarát a sűrű vadszőlő lombjain át a lugasba, az elebb kedelyesen trécselő bakfisek helyett bizony ket veszedelmes női összeesküvőt lát, a mint melyen elmerül gondolatokba, bámul­nak a semmiségbe. Sokáig egyik sem szól a másikhoz s csak néha-néha lebben el aj­kukról e baljóslatú kiáltás ; Na megállj 1 Teörös Jani a tiszttaftovaí epp a Láiom éves felvér csikók közt tartott nagyfontos­ságú szemlepróbát egy használható nyerges tárgyában, mikor az Avarffy fiuk könnyű bricskája begördült a tágas udvarra. — Szervusztok gyerekek 1 — üdvözölte a kocsiról leugráló Avarftyakat Jani, —- mic jót hoztok ? — Nem hozunk semmit, kiáltották azok, sőt vinni akarunk. Érted jöttünk; jöszte ve­lünk pár napra, haza, Ladra. Pakkolj öreg s gyere ! Jani nem sokáig kérette magát. Befo­gatott a sandlauterébe s egy óra múlva ott ügetett az országúton egymás mellett a két kosár,. éktelen nagy port vervén föl. * Teörös barátunk legjobban szeretett volna íziben visszafordulni, a mikor a ládí határban megtudta a fiuktól, hogy a Hilda cousinejuk is a kastélyban időzik. Boszantotta, hogy erre elr'bb nem gondolt. Bánta nagyon, hogy miért em kérdezősködött, kik vannak Ladon. Neaí jött volna át. Röstelte a dolgot, hogy ket tir> közé kell jutnia. Ott volt ugyanis a dolog bibéje, hogy Hilda még a télen, mikor fenn járt Budapes­ten az intézetbe, Jani egy ólomszürke vasár­nap délután valami közös ismnrősüknéi rá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom