Pápai Közlöny – V. évfolyam – 1895.
1895-04-14 / 16. szám
vés terére és ott elvtelen, iránytalan kapkodással akár hatni, az nem előnyére, hanem a közügyek hátrányára van. Mi tényleg meg vagyunk győződve a polgármester jóakaratáról, de ez nem elég. Elvekre van szükségünk, mert elvek képezik a tettek lelkét. A hol nincsenek elvek, ott nincsenek eleven tettek, ahol nincsenek eleven tettek, ott beáll a stágnáció, atespedés, mely hasonlít a tetsz-halálhoz. Ily állapotba juttunk mi is maholnap, ha a tetszhalált meg nem szakitjuk. Nekünk nem áll érdekünkben a pasquil irás, de nem is szeretünk ezzel foglalkozni, csak időszerűnek tartjuk ezen figyelmeztetésünket megtenni, és csak felakartuk lebbenteni azon fátyolt, mely mögött városunk szomorú képe .kandikál ki. Szíveljék meg sorainkat azok, kik ezen anomáliákon segíteni vannak hivatva és kiket illet, mert a késői megbánással, csak a szemrehányás vádjai egész sorozata fogja őket megilletni. Az állapot tűrhetetlen, az orvos lás idejét még nem multa ! Pollatsek Frigyes. Városi közgyűlés. — 1895. április 10. — A szerdán megtartott képviselőtestületi rendkívüli közgyűlés egy ujabb bizonyítékát szolgáltatta azon bábeli zűrzavarnak, melyben városunk administrációja szenved. Eltekintve azon régi jó szokástól, hogy a polgármester a közgyűlési határozatokat nem mondatja ki, de ez kalandozta be z vadászterületet, csupán egy paraszt . . . — Magam elé képzelem i marczona kinézésű, furkós bottal kezeben ; éltedet vagy pénzedet ! , . . — Csalódik, grófnő. Finom embernek mondják, a társasághoz tartozott ő is. Valami Szentiványi nevű, állítólag hires orvos .. — Egy saját érdeme van. Ismeri ? — Nincs szerencsém . . . — Folytassa tovább ! — Az orvos mindig nyomukba volt. Egyszerre Melanie grófnő mellé startoltatta lovát s a ket ló mintha egyszerre ijedt volna meg valamitől sebes vágtatásssl rohant előre, Sándor grótot messze hagyva, kinek lova épen akkor csökönyösödött meg, — s egy közeli domb nemsokára eltakarta a vágtató párt szemei elöl. —• Bizonyára nem örökre, mint valami szellemeket. — Egy negyedóra telhetett el, mig Sándor gróf lova kitombolta magát és sarkantyúba kapva utánuk iramodhatott. Midőn felért a dombra, meglepő jelenet tárult szemei elé ; az orvos eppen akkor emelte ajkaihoz Melanie grófnő kezét . . . — Nos ... — Oldalt az erdő képezett vcdbástyát, a háttérben a pusztaság a lemenő nap aranyszínű sugaraiban úszott, a völgyben egy lőcseiben egy uj jelszót »Menjünk tovább« kezdett divatba hozni, mely a tárgysorozat átgalloppirozását célozta, és eredménnyel. A képviselők, kik az egyes kérdésekhez hozzá szólni kívántak a »Menjünk tovább« és »A tárgy ki van meritve« kimondott határozattal meg kellett elégedniök, anélkül, hogy tulaj donkép tudták volna, mily határozatban állapodtak meg. Vezércikkünkben bővebben foglalkozunk ezen türhetlen állapottal és reméljük, hogy es eset nem fog a közgyűlési teremben praecedenssé válni. A közgyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be. Elnöklő polgármester örömmel üdvözli a szép számban megjelent városi képviselőket s a midőn a közgyűlés jkönyvének hitelesítésére, Sült József,. Bardth. Ferencz, Fischer Adolf, Kis Gábor és Kluge Endre dr. képviselőket kéri fel, a közgyűlést megnyitoltnak mondja. A mult ülés jkönyve felolvastatván, arra észrevétel nem tétetvén a közgyűlés a napirendre tért át. I. Az aszfalt makadám kocsi ut tárgyában kötött szerződést jóváhagyó törvényhatósági határozat, tudomásul vétetett. II. A lovaslaktanya melletti faiskola helyiség a kincstárnak ingyenesen átadó ajándékozási szerződést jóváhagyó törvényhatósági határozat, tudomásul vétetett. III. A polgári leányiskola, államosítása tárgyában érkezett ministeri leirat ugyszinte az ezen ügyben megtartott értekezletek jegyzőkönyvei felolvastattak. vas pár néma ajakkal, kez a kézben, s fent a dombtetőn Sándor gróf elképedve . . . . Amultsága csak pillanatig tartott, — hirtelen a lovagló pár mellett termett. — Jó, hogy jön, — intézé hózzá Melanie grófnő szavait, ^ épen az ön bőrére fogadtunk Szentiványi úrral. — Legnagyobb örömet az szerez, —válaszolá Sándor gróf — hogy a grófnő rólam gondolkozott. — Nem öhajt a fogadásról bővebb felvilágosítást I Kérelmem nélkül is lesz szives megismertetni, mivel engem érdekel. Legyen ; arra fogadtunk, hogy ön bizonyosan valami vad csörtetését vette észre az erdőben s ez kényszerité, minket futni hagyva, a veszteglésre. Csalódtam ? — Nem — a vad magam vagyok. Szép szemei sugarainak hálójába kerültem. — Ugy ? . . , Akkor szétszakítom a hálót, hogy sokáig ne vergelődjek. Hollá ! . . . Melanie grófnő lovagostorával meglegyintette »Kedvenczet« s gyorsan száguldott vissza a társaság gyülekezési helye fele ; — Szentiványi es Sándor gróf nyomon követték. — Hahaha ! Alkalmilag lesz szives báró ur megkérdeni, hogy Sándor gróf végleg megszabadult-e annak a hamis Melanie grófnőnek hálójából ? Lamperth főjegyző jelentést tesz, hogy ez ügyben a polgármester és a főjegyző Budapesten Wlasits minister által fogadva lettek s a minister igen kedvező nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a polgári leányiskola államosítása bevégzett ténynek tekinthető, egyszersmind jelenti, hogy a telek megválasztása érdekében már legközelebb egy ministeri kiküldött fog városunkba érkezni. Horváth képviselő indítványozza, hogy a telekkérdést illetőleg a képviselőtestület a jelen közgyűlésen hozzon határozatot és egyúttal a ministeri feltételekben a tűzifa kiszolgálás elengedését kérvényezze a ministertől. Bognár, Löwy, Bardth, Hanauer és Kluge dr. képviselők felszólalásai után a közgyűlés Horváth indítványát mellőzve az állandó választmány javaslatát fogadta el, mely szerint a ministeri kiküldött érkezése megvárandó és a polgármester megbízat ik, hogy az állandó választmányt annak idején értesítse, mely egyszersmind hivatva lesz a miniszteri kiküldöttel egyetemben a szükséges intézkedések megtételére. ' IV. Lovag Zi'mermann János nevének megörökítése céljából, a városi tanács javaslata. A közgyűlés,. a városi tanács javaslata folytán elhatározta, hogy a jelenlegi Posta utcát »Zimermann János utcára« változtatja és ez alkalommal ünnepélyt rendez. Az ünnepély rendezését f. évi május hó 12-ik napjának d. u. 4 órára tűzi ki és az ünnepi beszéd megtartására Gyurátz Ferencz képviselőt kéri fel. Az ünnepély rész» letes műsoránák kidolgozásával a városi tanács bizatik meg. 1 i ;i ni _ • H JÜELiCP * M^anMa iM i i rinurn i j (ip- — iwm f i jatrm ni • wi-n « A választ mindenesetre elhozom reá. E perczben egy csinos férfi lépett a folyosó ajtaján be, kezében egy kis csomagot tartva. Elza grófnő felállva elibe ment. — Elhozta ? — kérdé tőle mosolyogva. — Nem lehetett volna elfelejtenem. — Báró Szarvasy Kázmér — dr. Szentiványi László — mutatá be a grófnő az ismeretleneket egymásnak. — Báró ur, azt hiszem, hogy elfogadja vendégemet? — tevé utána némi gunynyal. — Kétséget sem szénved —- sietett Szarvassy válaszolni. Majd Szentiványihoz fordult Elza. — Ön pedig lesz szíves helyet foglalva türelemmel lenni, mig játszmánkat befejezzük ; nem sokáig tart. Önön a húzás sorja, báró ur ! Én ezalatt magamra vállalom mulattatását. — Fogadja előre is köszönetem érte„ Nem kell erős képzelődés hozzá, hogy az oldalt elterülő vadszőlőlugast erdőnek nézze, az Ön által emiitett védbástya báró ur! — Bocsánat, a másik bástyáját is kénytelen vagyok elvenni. — Gondoltam, hogy belemegy a ke= lepczébe. A lovamat startoltatom a másik mellé t Az ön elbeszélésében is volt hasonló eset.
